Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)

R - Regula - Reichenau - Reichensperger - Reichspost - Reiffenstuel Anaklét - Reimarus Hermann - Reims - Reincarnatio, l. Lélekvándorlás - Reiner János - Reisch Gergely

Regula 78 Reisch pásztorkodással is foglalkozik. A R. fenn­állása óta kiváló írók, szónokok és ifjúsági lelkipásztorok egész sorát számlálta tagjai közé. Székháza: Budapest, VII., Damjanich­­ntoa 50. W. B. Regula, szabály; főleg a szerzetesrendek s ezek közt is különösen a régi rendek alap­törvényei. Négy ős R. van: sz. Vazulé, melyet a baziliták és a kármeliták követ­nek; sz. Ágostoné, melynek követői az ágostonrendűek, premontreiek, domonkosok, szerviták, irgalmatok, kegyesrendiek, a máltai és német lovagrend, az orsolyiták és Erzsébetrendiek; sz. Benedeké, ezi a szorosan vett bencéseken kívül a bencés reformkongregációk és az örmény mechi­­táristák követik, és sz. Ferencé, melyhez a ferencesek, minoriták, kapucinusok és részben a klarisszák is igazodnak. Kötelező jellegük nagyon különböző, de általában a szerzetesek összesen s egyenként szabály­zataik szerint tartoznak életüket beren­dezni. Ama későbbi szerzetek (pl. a Jézus­társaság) alaptörvényeit, amelyek egyik régi R.-t sem fogadták el alapul, konstitu­­cióknak nevezzük; ezek rendszerint részle­tesebbek a régi R.-nál. Újabban a régi R.-kat kiegészítő és módosító törvényeket is konstitucióknak mondják. Sch. E. Reichenau, a bódeni tó szigetén 724-ben alapított bencés apátság (alapítója sz. Pir­­minius). Nemcsak tudományos és művészeti, hanem gazdasági szempontból is a közép­kor folyamán Dél-Németország egyik leg­jelentékenyebb kulturális központja volt s időnkint St. Gallent és Fuldát is felülmúlta jelentőségben. A kolostor kiváló férfiak egész sorát (Haito, Walafrid, Berno, Her­­mannus Contractus) termelte ki magából; pompás, művészi kódexei, elefántcsont- és ötvösmunkái, nagyhírű zene-, festő- és templomépítő iskolái voltak. Ez utóbbiak­nak mesterei építették R.-sziget 3 nagy­szerű templomát (Mittenzell, Oberzell, Nie­­derzell). A R.-i történetírás (Annales augienses, Hermannus krónikája stb.) szin­tén meglepően magas színvonalat mutat. Az apátságot 1803-ban szekularizálták. Reichensperger, két nevezetes német ka­tolikus államférfiú. 1. Ágost (1808—95), mint a Icentrumpárt egyik első vezére, nagy érdemeket szerzett a ^kultúrharc folyamán a katolikus ügy védelmében. Művészettör­ténelemmel is foglalkozott s főleg a gótika németországi újjáélesztése (kölni dóm) nagy érdeme. Az ő eszméje volt a Borro­­maeusverein megalapítása. Életrajzát Pas­tor írta meg. — 2. R. Péter (1810—92), kiváló parlamenti szónok volt s főleg termékeny nemzetgazdasági kérdéseket vitt be a cen­trum politikájába. Reichspost, bécsi katolikus napilap, az osztrák keresztény-szociálista párt főorga­­numa 1893 óta. Külön heti kiadása is van (címe: Wiener Stimmen). Szerkeszti Funder Frigyes. Reiffenstuel Anaklét, német minorita, egyházjogász (1641—1703). Freisingi tanár volt. Klasszikus műve a Ius canonicum universum (5 kt., 1700), melynek tekintélye máig nem csökkent. Reimarus Hermann (prot.), német racio­nalista (1694—1768). Hamburgban a keleti nyelvek tanára volt. Fő műve: Die vor­­nehmsten Wahrheiten dér natürl. Reli­gion; kéziratban maradt: Apologie oder Schutzschrift für die vernünftigen Verehrer Oottes, amelyet 1[ Lessing adott ki Frag­ment e des Wolfenbüttelschen Ungenann­­ten c. (1774). R. e műveiben minden termé­­szetfölötti valóságnak esküdt ellensége. Szerinte a történelmi Krisztus puszta em­ber, politikai fantaszta volt, ki a világ végét közvetlen közelinek hitte; az evan­géliumok hamisítványok stb. Ezzel az ú. n. „Betrugshypothese“ alapítója lett. R. P. Reims, észak-franciaországi város, melyet a helyi hagyomány szerint egy apostol­tanítvány emelt püspöki székhellyé (a püs­pökség első biztos nyoma 314-ből való). A R.-i érsekek a ^vatikáni zsinatig a frank prímás címét viselték s 1180—1825-ig vala­mennyi francia királyt ők koronázták szé­kesegyházukban. A R.-i érsekek sorában 13 szentet és számos kiváló egyházfejedel­met találunk; legnevezetesebbek sz. Rémig, sz. Egyed, Ebbo, Hincmar, Fulko, Gerbert (a későbbi II. Szilveszter pápa), az újkor elején a Guisek, majd Le Tellier, Talley­rand. — A R.-i főegyházmegye szuffragá­­neusai: Amiens, Beauvais, Chalons, Sois­­sons. 1929-ben volt a főegyházmegyében: plébánia 370; világi pap 533, szerzetespap 1, férfi kolostor ?, női kolostor 30; apáca ?, katolikus hívő 520.400. A városban 1926- ban 100.998 lakos, valamennyi katolikus. A világhírű Notre Dame-székesegyház, melyet 1212-ben kezdtek építeni s a XIV. században fejeztek be, a kora-gót építő- és szobrászművészet csodaremeke; 3-emeletes nyugati homlokzatán 530 szoborral, a fő­bejárat felett 12 m. széles ablakrózsával, belül szintén gazdag szobrászati és festé­szeti remekekkel, üvegfestményekkel, ha­talmas orgonával. A templom homlokzatát a 2 áttört és csonka tornyon kívül a 3 kapuzat monumentális és díszes kiképzése jellemzi. A kapuk oromzatai áttörik az emeleti párkányt és 3 csúcsban végződnek. A templom előtt az orleánsi szűz lovas­szobra áll. A világháborúban a német ágyúgolyók a dómot súlyosan megrongál­ták. Reincarnatio, 1. Lélekvándorlás. Reiner János, budapesti egyetemi jog­tanár (*1865). A Sz. István Akadémiának megalakulása óta főtitkára. Jogtörténeti és egyházjogi munkákat írt magyarul és németül. Reisch Gergely, karthauzi, polihisztor (1467—1525). A ^realizmus bölcseletének egyik legnevesebb képviselője, aki egyaránt

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék