Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)

B - Bord - Borda, Jean Charles - Borda, Jean Charles - Bordák

Bord dessé neveztetett ki és különösen ki­tüntette magát Gebersdorfnál a porosz háború alatt, a midőn élelmiszerekkel megrakott 253 szekeret és 476 lovat ejtett zsákmányul, továbbá Dittersbach mellett, hol a Thadden-féle porosz ezre­det szétverte és a Habelschwert melletti támadásban (1770. jan. 18-án), hol egy ellenséges hadosztályt tönkre vert, 354 embert fogolylyá tett és egy ágyút ej­tett zsákmányul. Mindezen érdemeinél fogva a Mária Terézia-rend lovagkereszt­jével diszittetett fel és így bárói rangot nyert. 1784-ben nyugdijaztatott, 1792 ben meghalt Bobroviczában, hol élte utolsó éveit töltő teljes visszavonultságban. Bord, falu Kiskü­küllő megyének rad­­nóti járásában, 670 oláh lakossal, kik sok kukoriczát termelnek. Borda, Jean Charles, jeles mérnök, csillagász és földtani tudós, szül. Daxban 1733. máj. 4-én, La Flécheben a jezsui­táknál tanult és iskolái végeztével belé­pett a műszaki hadtestbe. Már 1756 ban hajítási problémák körüli vizsgálódásai folytán a tudományos akadémia tagja lett, 1757-ben mint Mallebois tábornagy hadsegéde részt vett a Hastenbeck mel­letti győzelmekben és 1758-ban átlépett a tengerészeihez, hol csillagászati, hajó­zási és víztani munkálatokra adta ma­gát. Verdun de la Crem­e és Pingré tár­saságában 1771-ben Amerikába utazott, hogy megvizsgálja az időmérőket, mely alkalommal egyúttal helyreigazította szá­mos sziget és szirt hosszúsági és széles­ségi fekvését. Ez utazás eredményeit a három útitárs „Voyage fait par ordre du roi en 1771 et 1772 en diverses parties de l’Europe et de l’Amérique“ czímű mű­ben (2 köt., Páris 1778) közölte. B. hasonló szándékkal 1774-ben a Zöldfok szigeteire és Nyugat-Afrika partvidékére utazott, mely utazását néhány évvel ké­sőbb ismételte. 1777. és 1778-ban mint a tengeri csapatok tábornoka az amerikai háborúban előmozdította a franczia fegy­verek győzelmét. 1782-beli visszatértében Martiniqueről az angolok által elfogatott, azonban becsületszóra elbocsáttatott Fran­­cziaországba, hol mint főnök belépett a tengerészeti ministeriumba. B. 1799. febr. 20-án halt meg. A franczia tengerészet, a hajóépítés és hajózás körül szerzett érdemein kívül, B. számos tudományos dolgozata és találmánya által a mennyi­ség- és természettudományok évkönyvei­ben díszes helyet érdemelt ki magának. Borda, az a köpeny, melyet Moham­med a hetsza 9-ik évében Rabben Sohar költőnek ajándékozott és melyet Moabiah kalifa a költő utódaitól drága áron vá­sárolt meg s azóta az uralkodó dinasztiák szent kincsét képezi, mely a konstan­tinápolyi kincstárban ereklye gyanánt őriztetik. Minden évben böjthó 15-én az ereklye a szultán és udvara részéről ü­n­­nepeltetés és vallásos tisztelet tárgyát képezi; a víznek, melybe a B. egyik vé­gét bemártották, gyógyhatást tulajdoní­tanak. Bordák, hosszú, vékony, külsőleg dom­ború és belül homorú csontok, melyek hátulról a gerinczből kiindulva előre és lefelé terjeszkednek a mellcsont felé és a csontos mellüreg legnagyobb részét képezik. Összesen 12 pár b.-t különböz­tetni meg (ritkán van egyrgyel több, még ritkábban egygyel kevesebb), melyek kü­lönböző hosszúságúak és különböző haj­­tásban fekszenek egymás alatt. Minden bordánál két főalkatrészt különböztet­nek meg: a középső dar­a­bo­t (corpus) és a végeket. A borda hátsó vége (ex­­tremitas posterior) egy bordafőnek (ca­­pitulum costae) nevezett kidudorodással bír, mely a rendesen két-két mellcsigolya által képzett csuklólapokba illeszkedik. Az említett bordafejecske közelében min­den borda külső részén (kivéve a két legalantabbi) az előbbihez hasonló dom­­borodás van, mely borda-dudor­nak (vagy kis bordafőnek) neveztetik (tuber­­culum costae, capitulum minus), és mely gömbölyded csuklólapon egyesül a meg­felelő mellcsigolya oldalagos folytatásá­val. A mindkettő között levő vékonyabb,, gömbölyded része a bordának borda­nyak­nak mondatik (collum costae). A borda középső részén a belső és külső­­lapon kívül megkülönböztetjük a borda, felső tompább és alsó élesebb szélét; e mellett a bellapon van egy elől meg­szűnő vájás a hozzátartozó bordaközti üt- és viszér számára. Két-két borda között van egy hátul keskenyebb, elől pedig mind szélesebbé váló űr, me­lyet a bordaközti izmok foglalnak el. 246 Bordák

Next