Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
B - Bunsen Keresztély Károly Tóbiás - Bunsen Róbert Vilmos - Bunsen-féle lámpa - Buntyesd - Buny (Kis-) - Buny (Nagy-) - Bunya - Bunyan - Bunya-Szegszárd - Bunyila - Bunyita - Bunzlau
Bunsen Ker esztély Károly Tóbiás, nevezetes német államférfi és tudós, szül. 1791. aug. 25-én Korbachban, Waldeckben, Göttingában tanult, hol 1811—13-ig gimnáziumi tanár volt, de azután, különösen Párisban, nyelvészettel foglalkozott; 1816-ban Rómába ment, hol a következő évben egy gazdag és szellemileg előkelő angol nővel kelt egybe és 1823-ban Niebuhr helyén Rómában németországi helyettes követ lett. Itt megismerkedett a porosz trónörökössel, a későbbi IV. Frigyes Vilmossal, és tartós barátságot kötött vele. Háza a művelt németek és angolok gyálhelye volt. 1841- ben Londonban lett követ, de 1854-ben visszament Németországba. Meghalt Bonnban 1860. nov. 29-én. B. mint államférfi nem volt eléggé erélyes, de nemes jelleme és mély tudományossága által sokat használt. Egyházi tekintetben különösen a biblia tanulmányozását nagyon támogatta és protestáns szempontból ítélte meg a világ eseményeit. Főművei: „Aegyptens Stelle in der Weltgeschichte“ (Hamburg 1844—45, 5 köt.); „Hippolytos und seine Zeit“ (4 köt.); „Die Zeichen der Zeit“ (1856, 2 köt.); „Gott in der Geschichte“ (1857). Felette fontos az általa kiadott biblia, úgyszintén az: „Aus dem Briefwechsel Friedrich Wilhelms IV. mit B.“ (kiad. Ranke 1874). Bunsen Róbert Vilmos, hires vegyes természettani tudós, szül. 1811-ben Göttingában, 1836-ban a kasszeli műegyetemen a vegytannak és technológiának tanára, 1851-ben Heidelbergben egyetemi tanár lett. Munkálatai közül egy sem volt oly fontos, mint Kirchhoffal (1. ott) együtt tett búvárkodásai a nagyobbrészt általuk feltalált színképelemzésben. Ide vágó műve: „Chemische Analyse durch Spectralbeobachtungen“ (Bécs 1861). Ez után felfedezték a caesiumot és a rubidiumot. Egyéb művei, ha nagyban elősegítették is a vegytan fejlődését, mindazonáltal a színképelemzés korszakot alkotó találmányával, mely által B. neve halhatatlan lett, össze sem hasonlíthatók. Bunsen - féle lámpa, légszeszlámpa, mely a légszeszvilágitással ellátott laboratóriumokban a borszeszlámpa helyett van használatban. A b. kékes lánggal ég, de nem világit és nem is füstölög. Buntyesd, falu Biharmegyének belényesi járásában, 674 oláh lakossal. Buny (Kis-), falu Szatmármegyének nagysomkuti járásában, 781 oláh lakossal. Buny (Nagy-), falu Szolnok- Doboka megyének Kis nyiresi járásában, 943 oláh lakossal. Bunya, falu Krassó megyének marosi járásában, 646 oláh lakossal. Bunyan (ejtsd: Bönjen), John, angol istenbölcsész, szül. 1628-ban Eltonban, ledér életmódját abbahagyva, vallásos elmélkedésekkel foglalkozott és mint vándorhitszónok működött. „The pilgrims progress from this world to that which is to come“ (Lond, 1678—84, 2 köt.) czímű műve számtalan kiadást ért. Meghalt 1688. aug. 31-én Londonban. „Autobiography “-ja (önéletrajz) 1874-ben újra megjelent. Bunya Szegszárd, falu Krassómegyének marosi járásában, 286 magyar lakossal. Bunyita, falu Hunyadmegyének vajdahunyadi járásában, 263 oláh lakossal. Bunyita, falu Sárosmegyének temesi járásában, 165 tót lakossal. Bunzlau , város Porosz - Sziléziának liegnitzi kerületében, 9931 lakossal, tébolydával, gimnáziummal, Kutusov orosz tábornagy emlékobeliszkjével. M. Lexikon V.