Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
B - Buochs - Buol-Schanenstein János, gróf - Buol-Schauenstein Károly, gróf - Buonacorsi Pietro - Buonarotti - Buonarotti Michel Angelo - Buonarotti Filippo - Buoncompagni - Buoncompagni Baldassare - Buonconsigli Giovanni - Buoninsegna - Buono - Buono Bertalan - Buononcini
Buochs Buochs, falu Unterwalden kantonban, Svájczban, 1520 lakossal. Bud - Schauenstein János, gróf, szül. 1763. nov. 21-én Hágában, Bázelben követ volt és meghalt 1834-ben mint osztrák minister. Bud-Schauenstein Károly, gróf, az előbbinek fia, szül. 1797. máj. 17-én, 1828-ban Karlsruheben, 1831-ben Darmstadtban, 1838-ban Stuttgartban, 1844-ben Turinban volt követ. 1851-ben Londonba ment követnek és sikerült neki az Anglia és Ausztria között Lombardia miatt fenforgó feszült viszonyt kiegyenlíteni. 1852. ápr. 11-én külügyminister lett és mint ilyen az 1855. márcz. 30-án kelt békeszerződést is aláírta. 1869. máj. 17-én lemondott ministeri állásáról s meghalt 1865. okt. 28-án. Buonacorsi Pietro, híres olasz festő, szül. 1500-ban Florenzben, tanára után Perino del Vaga nevet nyert. Rómában Rafaelnek tanítványa lett, és ennek rajzai nyomán készíté a Vatikán loggiáinak díszítményeit. 1527 után Gémiába ment, hol a Doria - palotát díszítette; ez főműve. Később visszament Rómába, hol kicsapongó élete következtében 1547-ben meghalt. B. Rafael egyik legjelesebb tanítványa, de mélyebb művészi érzéssel nem bírván, csak mint diszitményfestő nevezetes, mig képei csak másodrendüek. Buonarotti, híres művész, 1. Michel Angelo. Buonarotti Michel Angelo, az előbbinek unokaöcscse, szül. 1568-ban Florenzben, meghalt 1626-ban. Művei: „La f Tancia“ (1615) és „La Fiera“ (1626). Ezenkívül kiadta bátyja költeményeit (Florenz 1623). Buonarotti Filippo, a franczia forradalom lelkes előmozdítója, szül. 1761. nov. 11-én Pisában, hol 1782 óta ügyvéd volt. Francziaország iránt tanúsított rokonszenve miatt Olaszországot el kellett hagynia és 1791-ben Szardínia szigetén lépett föl mint a szabadság apostola. 1793- ban franczia állampolgár lett és azóta folyton Franczia- és Olaszország egyesítése érdekében működött. Mint Babeuf összeesküvésének részese deportáczióra ítéltetett, de Napóleon ártalmatlan rajongónak tartván őt, egy kis franczia városba belebbezteté. Meghalt 1837. szept. 15-én. Buoncompagni (ejtsd: Buonkompanyi, Piombino), nyári lak Rómában, melyben sok becses kép és szobor őriztetik. Buoncompagni (ejtsd: Buonkompanyi) Baldassare, olasz tudós, szül. 1821. máj. 10-én Rómában. A mennyiség- és természettannak szentelte magát. Művei: „Note alla traduzione d’epigrammi greci dell’Abbate Santucci“ (1841); „La vie et les oeuvres de Gérard de Cremona, traducteur du XII. siécle, et de Gérard de Sabbionetta, astronome du XHI. siecle“ (1851, a „Giornale Arcadico“-ban); „La vie et les oeuvres de Leonardo Pisano“ (u. o. 1854); kiadja egyszermind a „Bolletino delle scienze matematiche e fisiere“ czímű tudományos folyóiratot. Buonconsigli (ejtsd: Buonkonzilyi) Giovanni, máskép il Marescalco, történeti festő a velenczei iskolából, szül. 1460-ban Vicenzában; meghalt 1514 után. Drezdában van egy műve: Madonna in trono. Buoninsegna, máskép Duccio di B., sienai történeti festő ; a 13. század végén és a 14. század kezdetén élt és Cinnabueval együtt ama florenzi festőknek legjelesebbike volt, kik bizánczi minták után dolgoztak; meghalt 1340-ben. Művei: Siena templomában a nagy oltárkép, mely most két részre van fűrészelve; Madonna és a szentek; Krisztus kínszenvedései. Buono, a legrégibb olasz nevezetes szobrászok és építészek egyike. B. építé Velenczében a Márktornyot (1154). Műveit többnyire Ravennában, Pistoiában és Flórenzben láthatni. Buono Bertalan, szobrász s építész, szül. Bergamoban a 15. században, meghalt 1529-ben Velenczében. Művei: a Schuola di S. Rocco, a régi procurácziumok palotája. Buononcini (ejtsd: Buononcsini), olasz zenészcsalád; jelesebb tagjai: Giov. Mária, Modenából, zeneszerző és zenészeti író, szül. 1640-ben, a San Giovannitemplomban Montéban karmester lett; meghalt 1678. nov. 19-én Modenában. Műve: „Musico prattico“ (Bologna 1673); I 3, 5, 6, 7 s 8 hangszerre szimfóniákat 2 Buononcini