Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
C - Cowley Anna - Cowley, Henri Wellesley, lord - Cowley, Henry Richard Charles Wellesley, gróf - Cowper, William - Cowper - Cowper, William - Cox Dávid - Cox, John Edmund - Cox, George William
Cowley mellé temettetett. Művei: „Poetical Blossoms“ (1663); „Davideis“ (befejezetlen éposz); „Naufragium soculare“ (latin vígjáték); összes művei számos kiadást értek, utoljára 1803-ban Londonban jelentek meg (3 köt.). Cowley (ejtsd: Kősé) Anna, angol drámaköltőnő, szül. 1743-ban Devonshireben, megh. 1809-ben Tivertonban. C. vígjátékokat irt, többek közt: „The Runaway“; „The Bell’s Stratagem“; „More Ways than one“ ; egyéb művei: „Az aragoni szűz“; „A skót falu“ ; „Akre ostroma“. ,Cowley (ejtsd: Kőré), Henri Wellesley, lord, angol államférfiús diplomata, Garret Cowey Wellesley, Wellington legifjabb fivérének fia, szül. 1773. jan. 20-án, 1796-ban mint attaché Lillébe mnt, 1797-ben fivérét mint titkár követte Keletindiába, 1801 mint a főkormányzó követe az audhi nábobhoz ment, kit területek átadására birt a keletindiai társaság részére, melyeknek ő lett a kormányzója; 1803-ban visszatért Angliába, parlamenti tag s a kincstári hivatal egyik titkára lett; 1809 - 22-ig követ volt Madridban, 1823—31-ig Bécsben, mely idő alatt 1828-ban pair lett, 1841-46-ig Párisban, hol 1847. ápr. 27- én meghalt. Cowley (ejtsd: Kőlé), Henry Richard Charles Wellesley, gróf, jeles angol diplomata, az előbbinek fia, szül. 1804. jún. 17-én, 1843-ban mint követségi titkár Konstantinápolyba ment; atyja halála után visszatért Angliába, 1848-ban követ lett a svájczi szövetségnél, 1851-ben meghatalmazott minister a német szövetségnél, 1852 elején pedig követ a franczia udvarnál. Mint Anglia második megbizottja 1856-ban részt vett a párisi békekongresszuson s Párisban márcz. 4-én Feruk khán ul Mulkkal együtt aláírta a Nagybritannia s Perzsia közt kötött békeszerződést. C. 1857. ápr. 4-én diplomácziai szolgálataiért Dangan viscounttá s gróffá emeltetett, miután már az előbbi évben a térdszalagrendet nyerte volt. 1867-ben visszalépett a franczia követségi állástól. 1870-ben az oxfordi egyetem tiszteletbeli jogtudorrá avatta. Cowper (ejtsd: Kúper), William, Wingham báró, gróf, angol államférfi egy synexi tekintélyes családból; ügyvéd lett és 1695-ben a parlamentben mint szónok nagy tetszésben részesült. Mint angol pecsétőr sürgette Anglia és Skóczia egyesítését (1705). De midőn Bolinsbrocke Anna királynő felett elnyerte az uralmat, az ellenséghez lépett át. A királynő halála után főkanczellárrá és gróffá emeltetett. Gróf Sunderlanddal való egy vitája miatt lemondott állásáról, de folyvást részt vett azért a felsőház tanácskozásaiban. Meghalt 1723. okt. 10-én. Cowper (ejtsd: Kúper), előkelő angol költő, szül. 1731. nov. 26-án Berkhamsteadben, mint egy királyi káplán s rektor fia; gyermekkorától kezdve világgyűlölő volt, nem volt bizalma a felsőház rábízott titkárságát elfogadni, a methodizmus által teljesen buskomorrá lett s végül megőrült. Meggyógyulva 1767 óta Olney községben élt és csak a költészettel foglalkozott. Nemsokára utána ismét búskomorságba merült, melyből csak 1778-ban üdült fel. Összegyűjtött költeményei nem nyerték meg a közönség tetszését. 1800. ápr. 27-én hunyt el. Legkitűnőbb műve: „The task“ (a munka). Cowper (ejtsd: Kúper), William, hírneves boncztudós és műtő Londonban, hol 1710-ben elhunyt. Cox Dávid, jeles angol képíró és aquarelfestő, szül. 1783. ápr. 29-én Birminghamben, 1803-ban Londonba ment, hol egyelőre mint színfalfestő működött. A vízfestészet megfigyelése erre az irányra terelte és Varlay vezetése alatt nagy tökélyre vitte. 1814-ben a bagshoti hadi iskola rajztanára lett,mely állásáról azonban csakhamar lemondott. 1815-től Clerefordban lakott, honnan többször beutazta Angliát. 1829 ben Németalföldet és Francziaországot látogatta meg, majd Londonban és végül 1840-ben Harbourneban telepedett meg, hol majdnem pusztán csak olajba festett, 1859. jan. 7 én halt meg. Cox, John Edmund, hittudományi író, szül. 1812-ben Norwichban, itt és Oxfordban tanult. 1849-ben a londoni St. Helena vikáriusává neveztetett ki. Több hittani és történeti művet irt. Cox, George William, népies tudományos író, különösen a mithológia terén, szül. 1827-ben Rugbyben, járt az 447 Cox