Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
C - Csomád - Csomafalva (Gyergyó-) - Csomaköz - Csománfalu - Csombor Márton - Csomonya - Csomorika - Csomortán (Csík-) - Csomortány - Csongova (Nagy-) - Csongva - Csongrád - Csongrádmegye
Csomnád melyet maga főzött, öltözete kék ruha s néhány ingből állott, bútorzatát négy szekrény képezte irataival s könyveivel, földre terített gyékényen ült, evett, dolgozott és aludt, bort vagy más szeszes italt sohasem ivott, se nem dohányzott. Báró Eötvös József akadémiai emlékbeszédében oly férfiúnak állította, kit türelem és szorgalom dolgában például vehet a fiatalság. Összes irodalmi készletét, húsz és néhány év folytonos fáradozásainak gyümölcsét, az indiai angol kormánynak hagyta, mely szakadatlanul támogatta törekvésében. Csomád, falu Pest megyének váczi felső járásában, 624 tót lakossal, termékeny határral s baromtenyésztéssel. Csomafalva (Gyergyd ), falu Csikmegyének gyergyó-szt.-miklósi járásában, 2491 magyar lakossal. Csomaköz, falu Szatmármegyének nagykárolyi járásában, 1893 magyar lakossal. Csománfalu, falu Máramaros megyének técsői járásában, 1088 ruthén lakossal, három templommal s jelentékeny dohánytermeléssel. Csombor Márton, magyar író, szül. 1595-ben a Szepességben, Kézsmárkon végezvén tanulmányait, gyalog utazta be Európa nagy részét s úti naplóját „Itinerarium“ czim alatt 1619-ben adta ki. Később mint varanói lelkész „Udvari oskola“ czimű könyvet adott ki Bártfán 1623-ban. Csomonya, falu Bereg megyének Kászonyi járásában, 1056 magyar lakossal. Csomorika, (cicuta virosa), mérges növény, mocsáros helyeken terem, szára 3 — 5 lábnyi magas, levelei kopaszok, két háromszor szárnyaltak, ernyős, ellenes levelűek, virágai aprók, gyökere répaidomú, belül hézagos. Hazánk mocsáros helyein bőven terem. Csomortán (Csik-), falu Csik megyének központ járásában, a Szereda patak mellett, 506 magyar lakossal, erdős határral s jelentékeny barom- s lótenyésztéssel. Csomortány, falu Háromszék megyének kézdi felső járásában, 510 magyar lakossal, erdős s termékeny határral és nagy baromtenyésztéssel. Csongova (Nagy-), falu Ugocsameegyének tiszáninneni járásában, 1255 ruthén lakossal. Csongva, falu Alsó-Fehérmegyének marosujvári járásában, 1042 oláh s magyar lakossal s erdős határral. Csongrád, csinos mezőváros a hasonnevű megyében,a Tisza jobbpartján, a Kőrös torkolatával szemben, a hajdani Parthisium helyén, 17,356 lak. Yanittkath.s zsidó templom, postahivatal s gőzhajóállomás. Nagy határa átalában homokos ugyan, de meglehetős termékeny s a baromtenyésztésre felette alkalmas. A várost szőlőskertek környezik, melyekben gyenge, de jóizü bor terem. Gabnán kivül dohányt is jelentékeny mennyiségben termeszt; szarvasmarhái igen szépek. Régi, Attila hun király úttal épített földvárának romjai még ma is találhatók a város alatt a Tisza partján. Határában sok sziksót sepernek. Cs.-ot 1848. jul. 30-án Haynau osztrák tábornok kirabolta s fölgyujtotta. Csongrád megye, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest - Pilis - Solt-Kiskun megyéktől délre fekvő megye, a Tisza mindkét partján. Alakja ferdényhez hasonló, mely legrövidebb oldalával délnyugatra néz. Területe 1796.0. n. kilom., 1 lakos, száma 215,218. Felülete átalában rónaság, melyen csak itt-ott láthatni egyegy hányt halmot (régenten hadi czélokból). Vizei: a Tisza, Kőrös, mely éjszakán és a Maros, mely délen képezi egyegy darabon a megye határát, továbbá a Kurcza, Kórógy és Veker és a Mágócsi és Száraz-ér. Több apró tavai közül leginkább a Hódtó említendő Hmezővásárhely mellett. Földje mindenütt termékeny; főbb termékei: tiszta búza, kétszeres, árpa, zab, kukoricza, dohány, görög és sárga dinnye. Repczét és zöldségfélét is tetemes mennyiségben termesztenek. Nagy kiterjedésű rétségei jó legelőül szolgálnak és sok szénát teremnek. Fája igen kevés van; állattenyésztése virágzó. Legelterjedtebb a szarvasmarha-, ló-, juh- és sertéstenyésztés. Az ásványország terméskövet és sziksót szolgáltat. Ipara és kereskedelme a városokban élénknek mondható. Szeged elpusztulásával a vizár folytán (1879) nagy csapás nehezedett rá, de a városnak mihamarább elvárható rekonstrukcziója és felvirágzásával a megye 548 Csongrádmegye