Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
C - Csonka parlament - Csonkatorony - Csonoplya - Csont - Csontbarlangok - Csontdaganat (osteophima) - Csontfekete - Csontfene
Csonka parlament 549 ipara ismét előbbi virágzása fokára fog érni. Forgalmát a Tiszán kívül az osztrák állami és alföldi vasutak közvetítik, melyek Szegeden metszik egymást. Említést érdemel a Kőrösön, Maroson űzött tutajozás is. Országutai nem igen jók, sőt a nedvesebb évszakokban alig járhatók. A lakosság csaknem kivétel nélkül tisztán magyar, de pár ezer német, tót, és rácz eredetű is van, kik mind beszélnek magyarul. Vallásra nézve a többség r. katholikus, ezeken kívül legszámosabbak a h. h. reformátusok. Van e megyében 1 sz. kir., 3 rendezett tanácsú város, 22 falu, és 21 népes puszta. A megyegyülések Szegeden, de gyakran Szegvárott is tartatnak. Csonka parlament, az 1640-ben egybehitt angol parlament visszamaradt része; a frankfurti német nemzetgyűlés visszamaradt része, mely (cs. név alatt) 1849. jun. 6-ikától 18-ikáig Stuttgartban ülésezett. Csonkatorony, a középkorban Buda várának a Duna felé néző egyik tornya, mely államfogságul használtatott. Ide záratta többek közt Mátyás király a Dzvela alatti 300 embert, kik hazánk felső megyéit pusztiták. Csonoplya, falu Bácsmegyének II. közép járásában, 5310 dalmát, német s magyar lakossal. Csont, az állati test legtömöttebb részei, melyek némely állatoknál ásványanyagok vegyülése által megkeményednek; a csontok a testalkat alapjául és támaszául szolgálnak és mind együttvéve a csontvázat képezik. A cs. eleinte lágy, hajlítható s poroznak neveztetik, több állatnál azonban teljes kifejlettségekor is megmarad lágysága, mint pl. a porczogó halaknál. Ami a cs.-ok kifejlődését illeti: már anyaméhben levő egyhónapos magzatnál észrevehetők a porozok, melyek azután a csontmagvak körül mindinkább keményednek s a születés után tovább képződnek, az ember 15—30 éves korában elérik tökéletességüket. Azután az 50-ik évig változást nem szenvednek, de ezen koron túl már romlásnak indulnak. Az üres cs. ok belül cs.-zsirt vagy velőt tartalmaznak. A cs. különféleképen hasznosítható. Angliában, Franczia- és Németországban, a porrá zúzott cs.-ot trágya gyanánt használják a földek termékenyítésére. Különösen Angliában, csupán Lincoln közelében, számos gőzmalom kizárólag cs.-töréssel foglalkozik. Minél finomabb részekre van őrölve a cs., annál gyorsabb a hatása (1. csontliszt). A cs.-nak kőszénhamuval vagy fűrészporral, avagy csupán tiszta homokkal egy halomba rakása s időkinti megnedvesitése megrohasztván a csontokat, szintén jeles trágyát szolgáltat. A csontszén nagy haszonnal alkalmaztatik különösen a czukorgyártásnál. Itt ugyanis a cs.-nak nem tökéletes elégetése által oly szenet nyernek, melynek tulajdona az, hogy czukorfolyadékból a színanyagok hozzátapadván, a barna czukor színtelenné válik, miáltal a fehér czukor előállítása válik lehetségessé. Csontszénnel készítik a czismafénymázt is, továbbá festékek, pecsétviasz stb. készítésénél is használtaik. A csontvelőt szappanfőzésre, gyertya- és hajkenőcskészítésre használják. Vízzel főzés által a cs.-ból csontenyv nyeretik. Csontbarlangok, többnyire mészhegyekben található barlangok, melyek agyaggal, kőtörmelékkel és emlősállatok csontjaival telvek. Ilyenek pl. a gaibureuthi, a kirkdalei barlang, stb. Csontdaganat (osteophima), a csont terméjének növekvése, rendesen egész csontoknál, pl. a koponyacsontnál fordul elő, vagy csak részlegesen, pl. mint állandó új képződmény, vagy csak mint múlékony nagyobbodás tűnik fel. Csontfekete, száraz lepárlás vagy az állati csontoknak száraz edényekben való izzása utáni maradvány. Az elefántcsontból kapott szép fekete szín és a színtelenítő, tisztitó szer, egyaránt hasznos eredménye e műveletnek. Tisztitó szerül először a franczia Payen használta, fölfedezvén ugyanis, hogy az állati szén a vízben feloldott meszet és czukrot könnyen fölveszi magába s ez által a más széntől előnyösen külömböztetik. A czukor finomítására lőporfinomságára töretik. A használat után másra is fordíttathatik még, ha sósavval a mésztől és erjesztés s újra izzítás által a fölszedett szerves anyagoktól megszabadul. Ezt a műveletet a szén ismétt felélesztésének nevezik. Csontfene, (osteonecrosis, necrosis), a csontrendszer egy részének elhalása. Leg- Csontfene