Magyar Lexikon 6. Dánia-Encziklopédia (Budapest, 1880)
D - Deal - Dealbatio - De Amicis, Edmondo - Deánfalu - Dean Forest - Debeljácsa - Debet - Debir - Debit - Debitor - Debóra - Debouché - Debraux, Paul Emile - Debrecen
Debreczen les árok vette körül s 8 kapu vezetett belé. Jelenleg e két városrész már teljesen együvéolvadt. A belváros csinos épületekből áll, a külvárosok ellenben falusias szinezettel bírnak. Nevezetesebb épületei a ref. templom, két toronynyal s mellette a nemrég újított ref. kollégium (jogakadémiával, theológiai intézettel s főgimnáziummal), értékes könyvtárral, különféle gyűjteményekkel s növénykerttel; továbbá a kisebb ref., a kath., a luther. és a zsidó templom, a kegyesrendiek zárdája s gimnáziuma, a megyeház, a városház, a színház, a bankpalota, az István-gőzmalom, gyönyörű kerttel, czukor- s szeszgyárak stb. A kollégium mögött van Csokonai V. Mihály születésháza, előtte egy honvédemlék, továbbá Csokonainak szép kivitelű állószobra. Van itt egy ref. tanitóképezde s egy ref. felsőbb nőnövelde, felsőbb gazdasági intézet, kereskedelmi s több polgári iskola, több helyi hírlap, több társas kör, kisdedóvoda, árvas szegényház, két kóroda, kereskedelmi s iparkamra, népbank, 2 takarékpénztár, az osztrák nemzeti bank fiókja, törvényszék, járásbíróságok, pénzügyi igazgatóság, fővámház, fémjelzőhivatal, távirdaigazgatóság, honvéd-tisztképzőiskola stb. A lakosok főleg földműveléssel s baromtenyésztéssel foglalkoznak, de az ipar s kereskedelem is jelentékeny. A közlekedés a tiszai s az éjszakkeleti vasút által, melyek D.-nél találkoznak, mozdíttatik elő. Az iparágak közül kiemelendők a szappan- , salétromfőzés, bőrcserzés, szűr-, csizma-, bunda-, cseréppipa-, pokrócz-, lószerszám-, cserépedény- stb. készítés. Hires a d.-i kolbász, sódar és kenyér. Roppant határa részint homokos, részint agyagos, de átalában felette termékeny, a mocsáros helyek sok sziklót szolgáltatnak. Környékén terjedelmes szőlőskertek vannak, melyekben gyenge bor termeltetik; nevezetes a közelében fekvő „Nagy erdő“, mulatóhelyekkel s fürdőkkel. A lakosok többnyire ezen erdőből látják el magukat ivóvízzel, habár a városban is több artézi kút van. Legfőbb kereskedelmi czikkek a mezei terményeken s állatokon kivül a szappan, szalonna, zsir, fagygyu, kolbász s lószőr. A d.-i vásárok rendkívül híresek. — D. már a 13. század elején városi jogokkal birt, szabadalmairól azonban csak 15. századbeli oklevelek szólnak. 1405- ben Budáéhoz hasonló kiváltságokat nyert s elrendeltetett, hogy kőfalallal vétessék körül, melynek építése azonban valószínűleg sohasem vétetett foganatba. D.-t 1410-ben Zsigmond király Szklabonya várral együtt 13 ezer frt.-ért elzálogosította Baliczky Andrásnak Később György rácz despota nyerte több várossal együtt cserébe Belgrádért, a ki D.-t átadta Hunyady Jánosnak, kinek halála után özvegyére, Szilágyi Erzsébetre szállott. Mátyás király a várost Zápolya Jánosnak adományozta, a király halála után pedig 1490-ben az ország rendjei Korvin Jánosnak ajándékozták, a ki több más helységgel együtt 1492-ben 8000 aranyforintért zálogba adta Derencsényi Imrének, majd ismét Zápolyához került. II. Lajos király eleste után I. Ferdinánd D.-t cherlai Móré Lászlónak ajándékozta, Zápolya, János pedig mindjárt kormánya elején Ártándy Pál máramarosi főispánnak engedte át, akit I. Ferdinánd is megerősített birtokában. Az 1538-ban kötött, 1552-ben megújított egyezmény következtében D. visszaadatott II. Jánosnak, Zápolya örökösének, kinek halála után az erdélyi fejedelmek bírták, mígnem a magyar korona alá jutott. A város ezután sokféle viszontagságon ment keresztül és gyakran volt kénytelen a törökök s tatárok pusztításait eltűrni; végre 1693-ban újra a királyi városok sorába iktattatott s 1715-ben beczikkelyeztetett. Az 1848-iki szabadságharcz alatt polgárai, a „piros pántlikások“, Arad ostrománál s az erdélyi küzdelmekben tüntették ki magukat. 1849 elején a pesti országgyűlés D.-be tétetett át és a nagy ref. templomban mondta ki Kossuth Lajos kormányzó az ápr. 14-iki határozatot, mely Magyarország függetlenségét Ausztriától foglalta magában. D. mellett vitatott 1849. aug. 2-án azon elhatározó ütközet, melyben az oroszok Paskewich herczeg s Konstantin nagyherczeg vezetése alatt Nagy Sándor magyar tábornok seregét hirtelen meglepték s keményen megverve, Nagyvárad felé szorították. Itt születtek Apáti Miklós, Szilágyi Samu, Nagy Gábor, Csoko- 61 Debreczen