Magyar Lexikon 9. Hautgout-Julianna (Budapest, 1881)
H - Heydenreich Károly Henrik - Heydt Ágost - Heyer Károly - Heyne Keresztély Gottlob - Heyse János Keresztély Ágost
Heydenreich 128 pommeránia); előbb theologiát tanult, később a festészetre adta magát s 1850 — 54. Olaszországban élt; jelenleg mint udvari festő s tanár él Berlinben. Főművei : Jób Schwerin a Prága melletti csatában ; A német koronaherczeg s Frigyes Károly herczeg találkozása a Sadova melletti csatában; Bismarck, Moltke arczképe. — H. Ágost, történeti képfestő, szül. 1827. Boroszlóban; eleinte bányászatot tanult, később kizárólag a festészetre adta magát. Főművei: Luther és Freundsberg a wormsi országgyűlésen (1866); Holbeins Rubens arczképei a berlini művészek helyiségében (1868); Boldog idő (1872); Walkyrek a csatatéren (1873). Heydenreich Károly Henrik, nevezetes bölcsészeti iró s német költő, szül. 1764. Stolpenben, 1789. tanár lett Lipcsében, de már 1794. le kellett ez állásáról mondania s megh. 1801. Burgwerbenben Weissenfels mellett. Főművei: „System der Aesthetik“ (2. köt., Lipcse 1790—92); „Propädeutik der Moralphilosophie“ (3 köt. u. o., 2. kiad. 1801); „System des Naturrechts nach kritischen Prinzipien“ (2 köt., u. o., 2. kiad. 1801); „Grundsätze des naturl. Staatsrechts“ (2. köt., u. o. 1795); „Vesta oder kleine Schriften zur Philosophie des Lebens“ (5 köt., u. o. 1798—1801). Heydt Ágost, báró, porosz államminister, szül. 1801. Eberfeldben; eleinte mint bankár működött, 1848. a nemzetgyűlés tagjává lett s a Brandenburg- Manteuffel-ministeriumban átvette a kereskedelemügyi tárczát, melyet 1858. a Hohenzollern-ministeriumban is megtartott. Bismarck beléptével 1862. kivált a ministeriumból, miután örökös bárói rangra emeltetett. Kevéssel az Ausztriával kitört háború előtt 1866. újból átvette a pénzügyministeri tárczát, 1869. elbocsáttatását kérte s megh. 1874. Berlinben. Heyer Károly, német erdész, szül. 1797. Darmstadt mellett; 1835. az erdészet első tanára lett a giesszeni erdésztanodán s megh. 1856. Kitűnő szakművei: „Waldbau oder Forstproduktenzucht“ (Lipcse, 2. kiad. 1864); „Waldvertragsregelung“ (u. o., 2. kiad. 1862). — H. Gusztáv, az előbbinek fia, szül. 1826. Giesszenben, hol 1857. az erdészet rendes tanára lett, 1868. óta az ujonan alapított müncheni erdészakadémia igazgatója. Főművei: „Das Verhalten der Waldbäume gegen Licht u. Schatten“ (Erlangen 1852); Ermittelung der Masse, des Alters u. des Zuwachses der Holzbestände“ (Desszau 1852); „Handbuch der forstlichen Statik“ (Lipcse 1871). Heyne Keresztély Gottlob, nevezetes ujabbkori humanista, szül. 1729. Chemnizben; nyelvészetet s jogot tanult, 1763. a szónoklat tanára lett Göttingában, 1764. első egyetemi könyvtáros, udv. tanácsos, a tud. akadémia titkára s titkos igazságügyi tanácsos; meghalt 1812.. Művei közül említendők: Tibullus (2 köt., Lipcse, 4. kiad. 1817), Virgilius (uj kiad., 5 köt., 1830—41), Pindaros (3. kiad., 13. köt., Lipcse 1817), Homér „Ilias“-ának (8 köt., u. o. 1802) s egyéb remekírók kiadása, továbbá: „Sammlung antiquarischer Aufsätze“ (Lipcse 1778— 79); „Das vermeinte Grabmal Homers“ (u. o. 1794). — H. Móricz, germán nyelvbuvár, szül. 1837. Weissenfelsben; 1870-ben a német irodalom s az összehasonlító nyelvészet tanára lett Bázelben. Főművei: „Beowulf“ (3. kiad. 1873) s a „Heliand“ (2. kiad. 1873) kiadásai, 1867. óta Grimm német szótárának egyik folytatója. Heyse János Keresztély Ágost, nevezetes német grammatikus s tanférfiu, szül. 1764. Nordhausenben; theologiát s neveléstant tanult; megh. 1839. mint a fölsőbb leányiskola igazgatója Magdeburgban. Főművei: „Allgemeines Fremdwörterbuch“ (15. kiad. Hannover, 1873); „Kleines Fremdwörterbuch“ (u. o. 1840); „Leitfaden zum Unterricht in der deutschen Sprache“ (23. kiad., u. o. 1874). — H. Károly Vilmos Lajos, nevezetes nyelvbuvár, az előbbinek fia, szül. 1797. Oldenburgban; 1829. a bölcsészet rendkívüli tanára lett Berlinben; megh. 1855. Számos kiadványán kivül említendő „Handwörterbuch der deutschen Sprache“ (3 köt., Magdeburg 1831—49) cz. műve, melyet atyjával együtt kezdett meg. — H. Tivadar Frigyes, az előbbinek fivére, szül. 1803. Oldenburgban, 1832. Rómában ment s a vatikáni könyvtárban búvárkodott. 1865 óta pe- Heyse