Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)
K - Kisfalud (Gortva-) - Kisfalud-Kecsed - Kisfalud (Nemes-) - Kisfalud (Sorki-) - Kisfalud (Szilce-) - Kisfalud (Zselic-) - Kisfaludy Károly
Kisfalud 1597 magy. lakossal, termékeny fekete földdel és juhtenyésztéssel, u. p. Mihályi; 8) Barsmegye Kistapolcsányi járásában 297 tót lakossal, kastélylyal, szép erdővel és termékeny határral, melyben Betekints nevű puszta van, u. p. Aranyos-Marót; 4) Baranya vármegyének baranyavári járásában a Karasicza patak mellett 1425 német és szerb lakossal, gör. kel. templommal, szép rétekkel és bortermesztéssel, u. p. Baán; 5) Vasmegye szentgothárdi járásában, 174 magyar lak., u. p. Szettt-Gothárd; 6) Zalamegye tapolczai járásában egy hegyoldalban Szent Benkállához egy negyedórányira, 379 magyar lakossal, szűk de termékeny határral, tömérdek borral, u. p. Köves-Kálla. 7) Zemplénmegye tokaji járásában dombos helyen a Bodrog mellett, nagy határral, melyben a Sze g i nevű puszta és Szeghivár romjai vannak, földje agyagos és mindent jól megterem, szőlőhegyeinek termése a legjava tokajihoz soroztatik, u. p. Ó-Liszka. 8) Erdélyben alsó Fehérmegyének gyulafehérvári járásában 792 lakossal, gör. kel. templommal, u. p. Gyula-Fehérvár. Kisfalud (Gorva-), falu Gömörmegyének rimaszécsi járásában 466 magyar lak., u. p. Ajnácskő. Kisfalud-Kecsed, 1. Kecsed-Kisfalud alatt. Kisfalud (Nemes-), falu Somogymegyének marczali járásában 349 magyar lakossal, u. p. Bum. Kisfalud (Sorki-), falu Vasmegyének vasvári járásában 269 magyar lak., u. p. Bum. Kisfalud (Szilcze-), falu Bereg megye felvidéki járásában 1246 lak., a kik ruthének és csinos templommal bírnak, postahivatallal és termékeny határral. Kisfalud (Zselicz-), falu Somogy megyének Kaposvári járásában, 869 magyar és német lakossal, ref. templommal, termékeny határral, a melyben Márcadó nevű puszta van és jó bort termő szőlőhegyekkel, nem messze tőle egy régi vár vagy kolostor romjai; u. p. Kadarkút. Kisfaludy Károly, egyike a magyar nemzeties műköltészet legkiválóbb képviselőinek ; szül. Téten Győrmegyében 1788. febr. 5. első tanulmányait Győrött kellett volna végeznie, de ott a történelmen kívül minden más tanulmányt elhanyagolt és atyját, ki őt amúgy sem szerette, makacssága által a végsőig ingerelte volt, miért ez őt 1830. büntetésül a győri katonanevelő intézetbe adta. Innen már 16 éves korában (1804) az Eszterházi ezredbe lépett, s öt év alatt miután az olasz és németországi hadjáratokban vitézül részt vett, fokonkint zászlótartó, utóbb hadnagy, majd főhadnagy lett. Ekkor kezdődvén első komolyabb szerelmi viszonya, kedvesével házassági tervet szőtt, a sereget pedig atyja tudta és hite nélkül ott hagyta, minek következtében atyja végkép levette róla kezét. Ez 1811. történt, a mikor a komoly válság előtt először is kedvese józanodott ki és a könnyelműen tervezett házasságról mitsem akarván tudni, K.-t magára hagyta, így segedelem nélkül a világba kitaszittatva, kedvese által magát elhagyatottnak vélve, szükség és önmagával való meghasonlás martalékává lett és büszkeségből testvérei segélyét el nem fogadva, kibújdosásra szánta el magát, csekély anyai birtokát eladta és Bécsbe ment, hogy magát ott a festészetben, melyre kiváló hajlammal birt, tovább képezze és igy jövőjét, mely iránt már majdnem maga is kétségbe esett, ecsetjére alapítsa. De pénzét könnyelműen elköltötte és már-már Oroszországba volt kivándorlandó, ha szerelmes természete újabb viszonyba nem keveri, így tehát ott maradt és néhány évig hol kedvezőbb, hol szűkebb körülmények között élvén csakugyan festményei által tartotta fenn magát, de végre ezen szerelmi viszonya is megszűnt, jövedelme pedig csökkent és igy Bécset is ott hagyván rokonainak és ismerőseinek szeme elöl pár évre eltűnt. Bujdosásának ezen idejét homály borítja; annyi bizonyos, hogy Németország és Svájcz, Franczia- és Olaszország főbb részeit bevándorolta, helyről helyre arczképfestésből tengetvén napjait. De az óhajtott siker, melynek nyomát űzve hazájából elköltözött, külföldön sem koronázta törekvéseit, honszeretettől és honvágytól űzetve visszatért hazájába. Atyjának kiengesztelése nem sikerült ugyan testvéreinek, de némi kis segélyt mégis kapott tőle, melylyel 1817 végén Pesten 358 Kisfaludy