Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)
K - Kisfaludy Sándor
Kisfaludy 359 telepedett le. Ezzel kezdődik szorosan vett irodalmi működése, bár testvére Sándor művei és azoknak sikere által ösztönöztetve már 1805 óta működött az irodalmi, különösen a lyrai téren. 1808. megkezdődvén a magyar szinügyi mozgalmak, K. különös előszeretettel kezdette a drámát és vígjátékot művelni. E tekintetben legtöbbet határozott bécsi tartózkodása, mely alatt több tekintélyes német színésszel megismerkedvén, ezek beavatták a színpad titkaiba, melyeket előtte magyar színköltő hasonló mértékben nem ismert. Ezen, viszontagságai által félbeszakított pályát a székesfehérvári színésztársaság fellépése újra megkedveltette vele és akkor került színre első, erősen Kotzebue hatása alatt álló szín- műve a „Tatárok Magyarországon“, melyet a közönség lelkesült tapsai között adtak elő. Ugyanezen társaság 1819 és 1820. Pesten is megjelenvén és a városi színházban is játszván, következő darabjai érték egymást a színpadon egyre fokozódó hatással: „Ilka, vagy Nándorfehérvár bevétele“ (dráma 4 felv.), „Stibor ■ Vajda“ (dráma 4 felv.), „A kérők“ (vígjáték 3 felv.), „Szécsi Mária v. Murányvár ostromlása“ (dráma 4 felv.), „A pártütők“ (vigj. 3 felv.), „Kemény Simon“ (dráma 2 felv.), „A gyilkos v. mikor pattant nem hittem volna“ (vigj. 1 felv.). Ezeken kívül irt még két darabot, melyet a czenzura tiltott el („Zách Klára“ dráma 5 felv. és „Salamon Király“ (elveszett), négy szamorújátékot (Dobozi, Vak Béla, Belizár, Esteras György) és három vígjátékot („Y és I“, „A magyar honjába“, és „A korcsházi vásár“) pedig maga semmisített meg. Midőn így a legelső színköltői polczra emelkedett, egyúttal összeköttetésbe lépett az irodalom legjobb erőivel: műveit Gaal György fordításában előadták a német színpadokon, Helmeczy pedig nagy kritikai befolyással volt reá. Ekkor mind jobban belemerült a történelmi tanulmányokba és egyszerre három nagy históriai színdarab megírásához fogott (Konstantinápoly veszedelme, első Ulászló, és a Zách nemzetség), melyek azonban töredékek maradtak, miután ugyanakkor egy Horvát István vezetése alatt álló társulat megbízásából az „Auróra“ czimű almanachot vette át és azt oly határozottan nemzeti, az eddigi egyfelül klasszikus, másfelül pedig alaktalan és a forma iránt kevés érzékkel bíró folyóiratoktól különböző irányban vezette, hogy annak munkatársai „Auróra-kör“ név alatt az irodalmi fejlődésben korsakot képeznek és a magyar romanticzizmus fejlődésére határozott befolyással voltak. Ebben az almanachban honosította meg a novellát és írta meg az első igazán romantikus regényt „Tihamér“ czímmel. Hasonlókép abban készítette elő a közönséget három vígjátékéval (jelesebbek: „A leányőrző“ vigj. 3 felv. és „Csalódások“ vigj. 4 felv.) a magasabb irányú, Kotzebue könnyed iskolájától eltérő vígjátékra. De már az Auróra-kör megalakulásakor betegeskedett a költő és a betegség mindig jobban és jobban elgyöngítette. Utolsó műve, melyben a magasabb tárgyú történelmi tragédia felé törekedett, a töredékben maradt „Csák Máté“ volt, melynek kidolgozása közben érte őt a halál 1830. nov. 21-én, és midőn az ismét megalkotott magyar akadémia első rendes tagjává választotta, K. K.-lyal kezdődik a magyar szinköltészet virágzása, melynek termékei közül úgy a dráma, mint a vígjáték terén feltűnő haladás világlik ki. Történelmi darabjai közül, „Stibor Vajda“ „Iréné“ és a töredékben maradt „Csák Máté“ képviselnek különös értéket. Stibor határozott korrajz, Irénében már a tragikai felfogás győz a merev történeti tudományon, míg Csák egy nagyszerű históriai szövedékről lebbenti fel a függönyt. Komikumán azon szeretetre méltó nyájasság és kedélyesség ömlik el, mely alapjában mindig nemes, nyilatkozásaiban illedelmes, igazságszolgáltatásaival pedig az erkölcsi érzést teljesen kielégíti. (V. ö. Szana Tamás „A két Kisfaludy“ Pest 1868). Kisfaludy Sándor, a magyar lantos és elbeszélő költészetnek egyik nevezetes alakja, szül. Sümegen Zalamegyében 1772. szept. 2-án, a tragikus múlttal biró Csák nemzetségből. Első tanulmányait Győrött végezte, majd Pozsonyban bölcseletet és jogtudományt hallgatott, és az ifjabb papokkal megismerkedvén, ezektől nyerte a későbbi működésre való képzés első eszközeit : a legújabb könyveket és az akkor még csak a forrongás korszakát élő iro- Kisfaludy