Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)

K - Kisfaludy Sándor

Kisfaludy 359 telepedett le. Ezzel kezdődik szorosan vett irodalmi működése, bár testvére Sándor művei és azoknak sikere által ösztönöztetve már 1805 óta működött az irodalmi, különösen a lyrai téren. 1808. megkezdődvén a magyar szinügyi moz­galmak, K. különös előszeretettel kez­dette a drámát és vígjátékot művelni. E tekintetben legtöbbet határozott bécsi tartózkodása, mely alatt több tekintélyes német színésszel megismerkedvén, ezek beavatták a színpad titkaiba, melyeket előtte magyar színköltő hasonló mérték­ben nem ismert. Ezen, viszontagságai ál­tal félbeszakított pályát a székesfehérvári színésztársaság fellépése újra megkedvel­­­­tette vele és akkor került színre első,­­ erősen Kotzebue hatása alatt álló szín-­­ műve a „Tatárok Magyarországon“, me­lyet­ a közönség lelkesült tapsai között adtak elő. Ugyanezen társaság 1819 és 1820. Pesten is megjelenvén és a városi­­ színházban is játszván, következő darab­­j­­ai érték egymást a színpadon egyre fo­­­kozódó hatással: „Ilka, vagy Nándorfe­hérvár bevétele“ (dráma 4 felv.), „Stibor ■ Vajda“ (dráma 4 felv.), „A kérők“ (víg­játék 3 felv.), „Szécsi Mária v. Murány­­vár ostromlása“ (dráma 4 felv.), „A párt­ütők“ (vigj. 3 felv.), „Kemény Simon“ (dráma 2 felv.), „A gyilkos v. mikor pat­tant nem hittem volna“ (vigj. 1 felv.). Ezeken kívül irt még két darabot, me­lyet a czenzura tiltott el („Zách Klára“ dráma 5 felv. és „Salamon Király“ (el­veszett), négy szamorújátékot (Dobozi, Vak Béla, Belizár, Esteras György) és három vígjátékot („Y és I“, „A magyar honjába“, és „A korcsházi vásár“) pedig maga semmisített meg. Midőn így a leg­első színköltői polczra emelkedett, egyút­tal összeköttetésbe lépett az irodalom legjobb erőivel: műveit Gaal György for­dításában előadták a német színpadokon, Helmeczy pedig nagy kritikai befolyással volt reá. Ekkor mind jobban belemerült a történelmi tanulmányokba és egyszerre három nagy históriai színdarab megírásá­hoz fogott (Konstantinápoly veszedelme, első Ulászló, és a Zách nemzetség), me­lyek azonban töredékek maradtak, miu­tán ugyanakkor egy Horvát István veze­tése alatt álló társulat megbízásából az „Auróra“ czimű almanachot vette át és azt oly határozottan nemzeti, az eddigi egyfelül klasszikus, másfelül pedig alak­talan és a forma iránt kevés érzékkel bíró folyóiratoktól különböző irányban vezette, hogy annak munkatársai „Auró­­ra-kör“ név alatt az irodalmi fejlődésben kors­akot képeznek és a magyar roman­­ticzizmus fejlődésére határozott befolyás­sal voltak. Ebben az almanachban hono­sította meg a novellát és írta meg az első igazán romantikus regényt „Tihamér“ czímmel. Hasonlókép abban készítette elő a közönséget három vígjátékéval (jele­sebbek: „A leányőrző“ vigj. 3 felv. és „Csalódások“ vigj. 4 felv.) a magasabb irányú, Kotzebue könnyed iskolájától el­térő vígjátékra. De már az Auróra-kör megalakulásakor betegeskedett a költő és a betegség mindig jobban és jobban el­­gyöngítette. Utolsó műve, melyben a ma­gasabb tárgyú történelmi tragédia felé törekedett, a töredékben maradt „Csák Máté“ volt, melynek kidolgozása közben érte őt a halál 1830. nov. 21-én, és mi­dőn az ismét megalkotott magyar aka­démia első rendes tagjává választotta, K. K.-lyal kezdődik a magyar szinköltészet virágzása, melynek termékei közül úgy a dráma, mint a vígjáték terén feltűnő ha­ladás világlik ki. Történelmi darabjai közül, „Stibor Vajda“ „Iréné“ és a töre­dékben maradt „Csák Máté“ képviselnek különös értéket. Stibor határozott kor­rajz, Irénében már a tragikai felfogás győz a merev történeti tudományon, míg Csák egy nagyszerű históriai szövedékről lebbenti fel a függönyt. Komikumán azon szeretetre méltó nyájasság és kedélyesség ömlik el, mely alapjában mindig nemes, nyilatkozásaiban illedelmes, igazságszol­gáltatásaival pedig az erkölcsi érzést tel­jesen kielégíti. (V. ö. Szana Tamás „A két Kisfaludy“ Pest 1868). Kisfaludy Sándor, a magyar lantos és elbeszélő költészetnek egyik nevezetes alakja, szül. Sümegen Zalamegyében 1772. szept. 2-án, a tragikus múlttal biró Csák nemzetségből. Első tanulmányait Győrött végezte, majd Pozsonyban bölcseletet és jogtudományt hallgatott, és az ifjabb pa­pokkal megismerkedvén, ezektől nyerte a későbbi működésre való képzés első esz­közeit : a legújabb könyveket és az akkor még csak a forrongás korszakát élő iro- Kisfaludy

Next