Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)
M - Meiszen - Meiszen Henrik - Meiszner - Meiszner Gusztáv Gottlieb - Meiszner Alfréd - Meissonier János Lajos Ernő
Meiszen 204 -ig többnyire gyalog. Hazajőve Magyarországba, Pesten gyógyszerészi oklevelet nyert s darab ideig Brassóban gyógyszertárvezető volt. 1815. Bécsbe ment s ott előbb báró Stifft ajánlatára tanársegéd, azután az akkor meguyitott cs. kir. Polytechnikum tanára lett, hol 30 évig működött mint tanár, megh. 1864. M. volt feltalálója a róla elnevezett „M.-féle fűtésnek“, melyről hires munkáját Bécsben 1821. következő czim alatt adta ki: „Meleg léggel való fűtés, mint a legolcsóbb, legkényelmesebb s tűzveszély ellen leginkább biztositó fűtő eszköz nagyobb épületek számára“. Művei (ném. nyelv.): „Javaslatok némely gyógyszerészi műveletek és az ahoz szükséges eszközök javítására stb. (Bécs 1814), „A sármérő és alkalmazása“ (Bécs 1816), „Átalános és műszaki vegytan“ (u. o. 1819), „Czukorgyártás fehér répából (Bécs 1830), „A vegytan uj rendszere“ (u. o. 1835) stb. Meiszen, főváros a hasonnevű szász hivatalfőnökségben (683 kilom. területen 86.668 lak.), az Elbe folyó és a drezdadöbeln-lipcsei vasútvonal mellett, 13.002 lak. szép székesegyházzal, várkastéllyal. Az 1205. alapított Szt. Afra zárdából Móricz választófejedelem iskolát alapított s a zárda jószágainak egy részét tápintézet felállítására fordította. Műipari intézetei közül név a porczellángyár, mely 1710. alapittatott, Európa legrégibb ilynemű gyára, mely naponta 670 munkást foglalkoztat s kitűnő gyártmányt szolgáltat ; czukorgyárak, sörfőzők stb. A város kereskedelme az Elbegőzhajózás által mozdittatik elő. — M. hajdani német őrgrófság, melyet I. Henrik király 928. alapitott a szlávok ellen, azonban csak 977. emlittetik Eikdag, mint első gróf, kinek halála után III. Ottó császár Ékít ard dél-thüringi grófnak ajándékozta. 1127. a Wettin-házra szállott a grófság, később pedig a szász választó fejedelem birtokába jutott. — M. püspökség 965. alapittatott, 1559. javai a reformatio által világi javakká lettek, 1587. pedig a szász tartományba kebeleztetett be. A M. várgrófság Frauenstein, Hartenstein, Rocksburg kastélyokat s több más szétszórt birtokokat magába foglalva 1011-től fogva állott fen s eleinte a Aettin házhoz tartozott, később a planeni Reusz grófoké lett, ezeknek kihalása után pedig 1146. elterültetett. Meiszen Henrik vagy Yrouwenlop, utazó énekes, igen képzett férfi, ki korán foglalkozott a költészettel s Németország több fejedelmi udvarainál énekelt. Végre 1311. Mainzban telepedett le, hol énektársulatot alapított. Megh. 1318. Dalait, költeményeit Ettmüller adtak ki ((Quedlinburg 1843). Meiszner, elszigetelt hegytömeg Eschwege porosz kerületben Grossalmerode város mellett 751 méter magas. Meiszner Gusztáv Gottlieb, német író szül. 1753. Bautzenben s tanulmányait Lipcsében és A Wittenbergben bevégezve, Prágában 1785-től a szép tudományok tanára lett. megh. 1807. Művei: „Alcibiades“ (Lipcse 1781) „Bianca Capello“ (u. o. 1875) és „Epaminondas“ (1798) történeti regények. Igen kedves olvasmánya volt az akkori félművelt közönségnek. „Vázlatai“. Összes műveit Kuffner adta ki (Bécs 1813). Meiszner Alfréd, költő, szül. 1822. Teplitzben. Prágában orvostant tanult, de már kora ifjúságától fogva az irodalommal foglalkozott. 1869. több utazási válalat befejezése után Bregenzben telepedett le. Fellépése a pezsgő politikai élet korszakára esik s különösen a politikai költemények, továbbá Lenau és Byron voltak reá nagy hatással. „Ziska“ hőskölteményével aratta legelső és feltűnő sikerét. 1848 — 49. tette közzé „Atta Troli fia“ cz. költeményét, továbbá „Forradalmi tanulmányok Párisból“ (Frankfurt 1849). Szomorújátékai: „Uriás felesége“ (Lipcse 1850), „A yorki trónkövetelő“ (u. o. 1857). Egyéb művei: Feketesárga“, melyben az osztrák reactionarius korszakot tárgyalja, „Jellemképek“ (Lipcse 1862) „Novellák“ (u. o. 1865) A wormsi szobrás( Berlin 1874) stb. öszszes költeményei: Lipcsében jelentek 1871—73-ban (18. kötet). Meissonier János Lajos Ernő, festő szül. 1813. Lyonban. Mint ifjú Parisba kerülve egy ideig Cogniers műtermében dolgozott. Illustratiókat készített a bibliához, Rousset világtörténetéhez, a „Dühöngő Roland“-hoz, „Pál és Virginiához“ stb. Irányát a régi hollandi festők tanulmányozása adta meg, s ekkor kezdte Meissonier