Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
C - Cozzi, Gimignano - Craesbeeck, Joos van - Cranach, Lucas - Crane, Walter - Craquelé - Crawford, Thomas - Crayer, Jasper de - Crayon-modor
Cozzi 212 Crayon-modor zászló-, illetőleg fáklyatartóval látta el. COZZI, Gimignano. 1764-ben Velencében gyárat alapít, melyben jó puha porcellánanyagot hoz létre s az öszszes akkori nagyobb gyárak készítményeit utánozza. Szobrocskái sikerültek. A gyár 1812-ben megszűnt. Jegye horgony J. G. vagy G. M. betűkkel. CRAESBEECK (ejtsd: krázbék), Joos van, flamand festő, * Neerlinter 1600 kör., + Brüsszel 1662 előtt. Adriaen Brouwer tanítványa Antwerpenben. 1651 óta Brüsszelben élt. Mint mestere, ő is többnyire dorbézoló, verekedő parasztokat fest. Brouwer halála után Rembrandt, majd Adriaen van Ostade hatása alá kerül és képei mérsékeltebbek, polgáriasabbak. Jól van képviselve a bécsi képtárakban, egy-egy képe a budapesti Szépm. Múz.-ban és a Fővárosi Képtárban. CRANACH, Lucas, családi nevén Millier v. Sonder, német festő, * az oberfrankeni Kronachban 1472, Weimar 1553. Mesterét nem ismerjük, de inkább a dunai iskola, mint Nürnberg hatása alatt fejlődött. Fiatal korában megfordult Münchenben és Bécsben. 1504. Wittenbergbe került Bölcs Frigyes szász választófejedelem udvari festője, aki 1508. nemesi rangra emelte. C. képein azóta gyakran használja címerképét, a szárnyas kígyót mesterjelnek. Ugyanaz évben Flandriában jár s ekkor egy ideig Massys befolyása látszik meg képein. Népes műhelye élén tekintélye Wittenbergben egyre nagyobb, 1537—44 között a város polgármestere s mint Luthernek és körének hű követője, fametszetein és festményein a reformáció képírója lesz. 1550. műhelyét fiának engedi át s ő maga a fogoly János Frigyes választófejedelem után Augsburgba, majd Weimarba költözik. C.-nak 1504. festett s a Szent család pihenését Egyiptomba menet ábrázoló képe (Berlin, Kaiser Friedrich- Museum) felfogása bensőségével, színpompás tájképi hátterével, idilli hangulatával Altdorferre, müncheni Krisztus a keresztfán c. képe Grünewaldra emlékeztet. Sajátos stílusa 1515 után alakul ki egyre határozottabban, s jellemző, hogy a festői elemek folytonos redukciója útján egy új vonalstílust termel ki magának, amelynek határozott gótikus ritmusa s amellett igen disztingvált egyéni jellege van. Képmások, vallásos képek és erotikus élű genrealakok tömegesen kerültek ki műhelyéből, amelyben azonban ekkor már két fia, Hans és Lucas is dolgoznak. Id. C. népszerűségét fametszetei is növelték, amelyeket a magyarországi szárnyasoltárok festői is felhasználtak mintáknak. Egyes szerencsés lapjai, amilyen pld. Szt. György lovag megkapó erejű fametszete, vagy az Aranyszájú Szt. János vezeklését ábrázoló finom festőiségű rézmetszet, a német grafika java alkotásai közé tartoznak. 9 műve közül Budapesten Szt. Katalin eljegyzése és a Kánaáni út c. művei a legjobbak. — Irodalom: Schuchardt (Leipzig, 1851—71), Glaser (Leipzig, 1923), Divald, CRANE (ejtsd: krén), Walter, angol festő és illusztrátor, * 1845 Liverpool, 1915. Főleg képeskönyvek illusztrálásával tűnt ki, amelyekben igen élénk fantáziája nagy teret talált. Sokat foglalkozott iparművészettel és kárpittervek készítésével. Irodalmilag is működött, amennyiben művészeti terveit, a művészeti oktatás reformjait taglalja. Stílusa a praeraffaelitákra emlékeztet, de sokszor modoros és unalmasan édeskés. CRAQUELE, mesterséges apró repedésekkel szántott üvegfelület, melyet gyorsított lehűtésekkel hoznak létre és különösen agyagedények mázainál díszként alkalmaznak. A C.-t a repedések sűrűsége szerint osztályozzák. A kisszemű C., melynek repedéseit más színnel töltik ki, az ú. n. Forellen-parcellán. A kínaiak alkalmazták először a C.-t és még most is igen ügyesen díszítik vele edényeik©t CRAWFORD (ejtsd: krőförd), Thomas, északamerikai szobrász, * New York 1814, 1857. Mint Thorvaldsen tanítványa, Amerikában a szobrászat úttörői közé tartozik. Reprezentatív műve a Szabadság óriási bronzszobra a washingtoni Kapitólium kupoláján. CRAYER, Jasper de, flamand festő, * Antwerpen 1584, + Gent 1669. Raphael Coxie tanítványa. 1664-ig Brüszszelben, aztán Gentben élt. Sokat dolgozott a spanyol udvar számára, amelyt műtárgyak vásárlásával is megbízta. 1635—41-ben Ferdinánd helytartó udvari festője volt. A még régibb iskolából jövő C. Rubens-szel vetélkedve, roppant sokat dolgozott, kivált templomok számára (magában a brüsszeli múzeumban 15 nagy oltárképe van) és művei Rubensből kiindulva, a nagy mester stílusát szentimentális modorosságba viszik át. Mégis a vallásos festés terén Van Dyck mellett Rubens legkiválóbb tanítványa. Spanyolországi útjának gyümölcse IV. Fülöp pompás lovasképe (Louvre). Kiemelendő még a hamburgi Kunsthalleban levő férfiképmása CRAYON-MODOR (krétamodor) a rézkarcnak krétarajz hatású eljárása. Az aszfaltos alappal behengerelt le-