Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
F - Falcone, Aniello - Falconet, Étienne Maurice - Falconetto, Giovanni Maria - Falfestmény - Falguiére, Aléxandre
Falcone 302 Falguière Raab rézmetszőnél tanult és ott honostársához, J. Brandthoz csatlakozott. Hosszabb ideig Rómában tartózkodott, 1889-től Berlinben, ahol II. Vilmos kedvenc vadászfestője (Medvevadászat, Berlin, Nationalgal.). Híres 28 darabból álló aquarell-sorozata: Radziwill herceg medvevadászata (1866). 1895—1910. a krakkói akadémia vezetője. Képei: Vásár Galíciában (vízf. 1893), Napóleon visszavonulása Moszkvából, továbbá az A. Kossakkal együtt festett panoráma. A franciák visszavonulása 1812-ben a Berezina folyón. FALCONE, Aniello, nápolyi festő, * Nápoly 1600, + u. o. 1665. Ribera tanítványa, az ő iskolájából került ki Salvator Rosa. Az első csatafestő Nápolyban. Csataképei Nápolyban és Franciaországban nagyon híresek voltak, hiteles képe azonban nem maradt ránk (két képe a madridi múzban kétséges, másik két képe a nápolyi múz.-ban jelentéktelen). Korában oly híres volt, hogy melléknevet is kapott: „oracolo delle battaglie“ (a. m.: csaták jósdája). Hogy Masaniello nápolyi fölkelésében külön csapatot szervezett, melynek vezetője volt, művészlegenda. Ránk maradt számos karcából következtethetünk csak művészi egyéniségére. FALCONET (ejtsd: falkoné), Étienne Maurice, francia szobrász, Párizs 1716, u. o. 1791. Kortársai, élükön Diderot és Voltaire, Pheidias méltó utódjának tartották. Ma is megkap lágy vonalú klasszicizmusa, finom, minden nézetből gyönyörködtető formakezelése. Pályája derekáig a XVIII. sz.beli francia plasztika szokásos báját, könnyed eleganciáját képviselte: A fürdőző, Fenyegetőző Ámor, A zene (mindhárom a Louvre-ban), Pygmalion (a szentpétervári Brmitage-ban), még leghíresebb művével, az oroszlán marcangolta Milon-nal is (Lou Te). A monumentális dimenziókhoz vezető periódusából, sajnos, csak a Krisztus az Olajfák hegyén (St. Roch templom) maradt fenn. 1766-ban II. Katalin cárnő meghívására Szt.Pétervárra költözött. Itt alkotta meg Nagy Péter cár világhírű lovaskolosszusát, amely művének egyensúlyozásánál különösen az ágaskodás közben pusztán hátsó lábain álló és farkára támaszkodó paripát csodálták meg. F. 1781 körül tért vissza Párizsba, de élete hátralevő tíz évében csupán irodalmi munkásságot fejtett ki. (Hat kötet: Oeuvres (TEt. F. statuaire öszszefoglaló cím alatt, Párizs, 1785). — Irodalom: Ed. Hildebrandt (Strassburg, 1908). Gál. FALCONETTO, Giovanni Maria, veronai építész és festő, • Verona 1458, 1531. Mint építész különösen jelentékeny Páduában levő profánépületei révén, melyek ott a XvI. század első felében valóságos iskolát alapítottak. Épületei a virágzó renaissance jellemző példái. Néhány városkapun (Porta S. Giovanni, 1528, Porta Savonarola, 1530) kívül legszebb munkája a Pál. Giustiniani 2 kerti háza, melyet mecénása, Luigi Cornaro, „A mértékletes élet“ szerzője számára épített 1524-ben. Nemes homlokzatuk és Raffael loggiáira emlékeztető belső dekorációjuk a renaissance villák hangulatát árasztják felénk. Tőle valók a Pál Capitanio átépítései is (1530), az óratorony hatalmas kapuja és a dóm felé néző homlokzat emelete (ma zálogház, földszintes oszlopcsarnoka gótikus időből). Kevésbbé jelentékeny mint festő. Veronában levő freskóin főleg az architektonikus hátterek és bizonyos bizarr fantasztikum a jellemzők. Montagnával együtt festette ki ifjúkorában (1493) a SS. Nazzaro e Celsi S. .Biagio kápolnáját. Későbbiek a dóm freskói (1503) : Krisztus sírbatétele. Egészen bizarrok allegorikus freskói a dómban: középen trónoló Madonnával és térdelő páncélos német lovagokkal (a kereszténység diadala az antik pogányság fölött?). Fára festett képe a veronai múzeumban: A szibilla megjövendöli Augustusnak Krisztus születését (az alakok egészen Botticellire emlékeztetnek, ki talán a Sixtus-kápolna freskói révén F. hosszabb római tartózkodása alatt hatott rá). Fónagy: FALFESTMÉNY, olyan festői ábrázolás, melynek színhelye akár a függőleges irányú, akár a vízszintes fal (mennyezet). A festésnek ez volt a legősibb módja, a sokszázados gyakorlat azért a falfestésnek külön stílusát fejlesztette ki, mely a környezet építészeti meghatározottságából és a falfestés céljára szolgáló festői alap és festőanyagok mineműségéből alakult ki. A festői alap tekintetében megkülönböztetik a száraz vakolatra (al secco) és a nedves vakolatra (al fresco) festést, a festőanyag tekintetében a temperát, caseint és a régi görögöknek és rómaiaknak inkább csak írott följegyzésekből ismert enkausztikus festését. A falfestés legnemesebb fajának általában a freskót tartják, melynek eljárása ugyan az egész középkoron át sem ment feledésbe, mégis a XIII. sz. végétől fogva, mint az olasz festészet legjellemzőbb terrénuma, páratlanul virágzásnak indult. Elek: FALGUIÈRE (ejtsd: falgiér), Alexandre, francia szobrász és festő, • Toulouse 1831, Párizs 1900. A realizmus első mestereinek egyike, bár az antik szellem is befolyásolja. Mez