Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

F - Fangh Dezső - Fansaga, Cosimo - Fanta István - Fanti, Gaetano - Fantin-Latour, Ignace Henri Jean - Fa Presto - Faragó Árpád - Faragó Endre - Faragó Géza - Faragó József, szobrász - Faragó József, rézkarcoló

Fangh zöld az uralkodó szín. Kang-hsi csá­szár korának jellemző porcellánkészít­­ménye. FANGH Dezső, kőszegi, festő, * Sop­ron 1876 jan. 7. A katonai pályán mű­ködött és a kőszegi katonai alreális­kola rajztanára volt. 1903 óta több­ször vett részt a bpesti Műcsarnok kiállításain. Baden bei Wien-ben él. F­ANS­AGA, Cosimo, olasz építész (1591—1678), a nápolyi barokk lombar­diai eredetű nagymestere. Bernini ta­nítványa volt Rómában s mesterének művészetét vitte magával Nápolyba. Kezdetben hosszelrendezésű (S. Fer­nando), majd centrális templomokat épített (S. Maria Maggiore, SS. Teresa a Chiara), de működött a profán épí­tészet terén is (a Sapienza homlok­zata). Legpompásabb műve a S. Mar­­tino-kolostor márványoszlopos kereszt­folyosója.­­ ANTA István, festő és iparművész. * Bécs 1884. A bpesti mintarajziskolá­­ban Székely Bertalannál és Zemplényi Tivadarnál, azután Münchenben Hol­­lósynál és Azbenél tanult. 1910. a bu­dapesti Művészházban, 1925. a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjtő kiállítást. Naturalista. FANTI, Gaetano, olasz festő, * Bo­logna 1687,­­ Bécs 1759. Apósa és mestere, Chiarini ajánlatára 1715. Bécsbe hívták meg. Kezdetben ön­állóan is festett mennyezetképeket, később mint architektúrafestő speci­alizálta magát. Így együtt­működött (Chiarinival és Franceschinivel az alsó Belvedere, Carione mellett a felső Belvedere freskófestményeinél, Barth. Altomonte mellett a salzburgi Mira­­bell-kastély, Rottmayr oldalán a bécsi Karlskirche, Paul Troger mellett a melki kolostor mennyezetfestményei elkészítésénél. Élete végén a Liechten­­stein-képtár igazgatója volt, önport­réja a firenzei Uffizi-gyű­jteményben. FANTIN-LATOUR (ejtsd: fanten­­látlír), Ignace Henri Jean, francia festő és grafikus, # 1836, Grenoble,­­ 1904 Báré. Apjánál, Theodore F.-nál és Courbetnál tanult. Lágy, finom szí­nezésű idealizáló képeit az impresz­szionisták kiállításain mutatta be. Főként a virágfestésben és a portré­ban specializálta művészetét. Tárgyi­­lag is legjelentékenyebbek csoport­képmásai, amelyek valóságos doku­mentumok: Hódolat Delacroixnak, Whistler, Manet, Legros, Champfleu­­ry, Baudelaire képmásaival (1864, Louvre), Asztalszeglet, Verlaine, Rim­baud stb. képmásaival (1872, u. o.); Batignollesi műterem (1870, Musée du Luxembourg), Manet és köre, festők, írók képmásaival. Sok illusztrációt is készített, elsősorban Schumann, Ber­lioz és Wagner zeneműveihez. Mint grafikus különösen a litográfiában ki­20 Művészeti Lexikon, 7. vála. — Irodalom: Julien, F., Párizs, 1909 és Mme F.: Catalogue de l’oeuvre complet de Fantin-Latour, Párizs, 1911. G. Kahn (u. o., 1916); L. Gibson (London, é. n.). FA PRESTO, 1. Giordano. FARAGÓ 1. Árpád, szobrász * Bo­roszló (Szilézia) 1880 márc. 9. Székely­udvarhelyen, Párizsban és Budapesten tanult, közben két évig a pécsi Zsol­­nay-gyárban, majd Szécsi Antal és Teles Ede műtermeiben dolgozott. 1907— 12. a bpesti központi agyagipari mű­helyben tevékenykedett. 1906 óta ál­lítja ki főleg realisztikus mintázást, akt- és képmás-szobrait a Műcsarnok­ban. F. 2. Endre, festő, * 1901. A bpesti Képzőművészeti Szabadiskolában (Po­­dolini), majd Párizsban (Julian, Cola­rossi) végezte tanulmányait. 1931. gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. F. 3. Géza, festő, * Budapest 1877,­­ 1928 szept. 23. Párizsban tanult, majd Budapesten telepedett le s fő­ként dekoratív munkáival (plakátok, színpadi díszletek) keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt. 1910—15. a bpesti Király-színház, később a Fő­városi Operett­színház, majd az Ufa-­ilmgyár szcenikusa volt. Londonban egy évig játszották az általa írt és kiállított Magyar lakodalom című ballettet. 1910., 1923. és 1928. figurális kompozícióiból, tájképeiből stb. kol­lektív kiállítása volt a Nemzeti Sza­lonban. Est a Dunán, Korai holdsü­tés, Reggel és Seefeldi parasztlány c. képei a Szépművészeti Múzeumban vannak. F. 4. József, szobrász, mint talált gyermeknek születési helye és éve is­meretlen (Újbánya 1821?),­­ 1895. Első faragásával Pesten 1840. magára hív­ta a figyelmet, valamit tanult Mün­chenben, 1847. Szentháromság-szobrot készített Újbánya számára, végül Dobsinán, Lőcsén dolgozott s 1884. né­hány magyar vezér gipszszobrocská­ját küldte a Műcsarnokba Szirma- Bessenyőről, F. 5. József, rézkarcoló és rajzoló­­művész, * Esztergom 1866,­­ Berlin 1906. Eleinte a kereskedői pályára in­dult, de vonzalmat érezvén a művé­szet iránt, lelkes műbarátok segélye­zésével Münchenbe jutott, ahol 1886. Hollósy növendéke lett. 1899. Párizsba ment, ahol karikatúrákat rajzolt. 1892 —4. Amerikában dolgozott és munka­társa volt a Puck című élclapnak. Hazatérve, a Borsszem Jankó és Ka­kas Mártonban jelentek meg érdekes k­arikatúrái. Ember jellemzése, groteszk alakjai, szellemes vonalvezetése érde­mes helyet biztosítottak neki a karika­­turisták között. Később a rézkarccal is foglalkozott nagy elmélyedéssel és ezen a téren nem sokat, de értékes Faragó 30S

Next