Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
F - Faragó Márton - Faragó Ödön - Farinato, Paolo - Farkas András - Farkas Béla - Farkas Erzsébet - Farkas István - Farkas Lőrinc - Farkas Miklós - Farkas Rózsi - Farkas Sándor
Farinato Farkas» 300 lapokat produkált. Ezek közül Tisza Kálmán arcképe, az Okkultista és a Vén faun a legjelesebbek. 1896. a budapesti Nemzeti Szállodában, 1901. a Nemzeti Szalonban rendezett karikatúráiból gyűjt, kiállítást. Több műve a Szépm. Múzeum grafikai gyűjteményében van. F. G. Márton, festő, Alsólendva 1880. Az iparműv. iskolában, majd Hollósánál tanult. Münchenben 1912. gyűjt. kiállítása volt, itthon többször kiállított a Műcsarnokban. Nemz. Szalónban és a Művészházban. Zalai tájképeiből 1921. kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. F. Z. Ödön, iparművész, * Zalaegerszeg 1869 júl. 31. Budapesten, Bécsben és Párizsban tanult és nagy elismerésben részesült az 1896. évi milleniumi kiállításra tervezett bútoraiért, amelyek a különböző történeti stílusok finom megértéséről és önálló értékesítéséről tanúskodtak. Tervezői és tanítói működésében (1899 óta tanár volt budapesti állami felső ipariskolán), nagy súlyt helyezett az 1900 körül az érdeklődés előterébe került magyaros formákra, melyeket túlzástól menten, ízléssel alkalmazott. Hoszszú éveken át szerepelt bútoraival az iparművészeti kiállításokon és terveit Lakásművészet c. könyvében közzé is tette. FARINATO, Paolo, veronai festő. • Verona 1524, u. o. 1606. Veronese idősebb kortársa, kit 18 évvel élt túl. A régi veronai iskolából nőtt ki. Niccoló Giolfino tanítványa, azután Parmigianino hatott rá, de végre egészen Veronese nyomdokain haladt. Freskói Veronában (SS. Nazzaro e Celso) igen rossz állapotban (a kupolában: az Úristen angyalokkal, a szentélyben: 4 jelenet szentek életéből). Több jellemző képe a veronai múzeumban: Krisztus bemutatása a népnek (Ecce homo) egészen Veronese hatása alatt. Krisztus a limbusban (kis kőre festett kép). Homlokzatfreskói közül, allegorikus ábrázolások és egy jelenet Dantéból, egy házon Veronában. (Via Ponte Navi.) Több, azelőtt Veronesenek tulajdonított vallásos és mitológiai tárgyú képe Bécsben (Kunsthist. Mus.). Az ő modorában: Madonna a gyermekkel, Kér. Jánossal, Szt. Erzsébettel és Mihállyal (Budapest, Szépművészeti Múzeum). FARKAS J. András, szobrász, • Alkenyér (Hunyad vm.) 1902 dec. 4. A bpesti képzőm. főiskolán Sidló Ferencnél tanult s 1927. egy női aktszobrával megnyerte a székesfővárosi Ferenc József jubileumi díjat, melylyel Rómában folytatott tanulmányokat, mint a Collegium Hungaricum tagja. A Műcsarnokban 1925 óta állít ki akt-szobrokat. F. 2. Béla, szobrász, * Pécel 1885 márc. 25. Németországban tanult. 1914. Bánat c. márványszobrát a Képzőművészeti Társulat vette meg. Az ország különböző községeiben eddig 32 hősi emlékműve van felállítva. 1933. Lechner Ödön szobrának pályázatán első díjat nyert s a kivitellel is megbízták. F. 3. Erzsébet, festő, 1. Sass F.-né. F. 4. István, festő, * Budapest 1887 okt. 20. Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult és 1924. kiállított képkollekciójával (Ernst-múzeum, erős színű, érdekesen karakterizált aktok, arcképek, tájképek) keltett feltűnést. Társaság kerti vendéglőben c. olajfestményét 1927. szerezte meg a Szépművészeti Múzeum, Kazlak a fák alatt c. képe a székesfőváros tulajdonában van. Legutóbb Párizsban élt, ahol 1930. és 1932. rendezett koll. kiállítást. Itthon 1932. az Ernst Múzeumban volt a második gyűjt. kiállítása. F. 5. Lőrinc, festő, * Lakszakállas (Komárom vm.) 1898 jan. 18. Budapesten Ferenczy Károlynál, majd Zemplényi Tivadarnál s Kecskeméten Révész Imrénél tanult. 1927. Gyula város tanácsa megbízta, hogy a városban művésztelepet szervezzen. Dürer Albert utcája Ajtósfalván és Első hó c. festményeit a nürnbergi múzeum vette meg. Téli fagy c. képe a székesfőváros, Sikátor c. festménye az állam tulajdona. F. G. Miklós, szobrász, * Gáva (Szabolcs vm.) 1875 júl. 25. Bpesten Stróbl Alajosnál és Bécsben végezte tanulmányait. 1901. a Zsolnay-szobor pályázaton második díjat nyert. 1899 óta főleg arcképszobrokkal szerepelt a budapesti tárlatokon. F. Z. Rózsi, férj. Bölcskeyné, festő, * Pécs 1894 márc. 15. Constantine (Algir) 1929 nov. 24. A bpesti képzőművészeti főiskolán tanult. Pécsett élt, hol 1914. gyűjt, kiállítást rendezett. F. festette a pécsi jezsuita Piuskollégium kápolnájának falfestményeit. 1926. Párizsba költözött s ott Lenoir műtermében dolgozott, majd 1928. Algírba utazott, hogy francia gyarmati templomokat freskókkal díszítsen. E közben súlyosan megbetegedett s a következő év őszén elhúnyt. F. 8. Sándor, boldogfai, szobrász, * Törökudvarpuszta (Zala vm) 1907 júl. 29. A bpesti iparművészeti iskolában, majd a képzőművészeti főiskolán tanult, azután két évig Stróbl Zsigmond osztályán tanársegéd volt. Sarukötő c. szobrával római ösztöndíjat nyert. 1932—33. volt a római Collegium Hungaricum tagja. Rakodómunkás c. aktjával a főváros díját nyerte. Egy tanulmány fejét a Szépm. Múzeum szerezte meg. Iparművészeti tervezéssel és éremmintázással is foglalkozik.