Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
F - Führich, Joseph von - Fülep Lajos - Fülöp Elemér - Fülöp Jenő - Füredi Rikárd - Fürstenbergi porcellán - Füssli család - Fyt, Jan
Führich 359 Fyt egyesíti magában. A F. első kiállítását 1927 szeptemberében rendezte a Nemzeti Szalonban. FÜHRICH, Joseph von, osztrák festő, * Kratzau 1800, + Bécs 1876. 1827—29-ig Rómában élt, ahol a nazarénus festőkhöz csatlakozott és a Villa Massimi Tasso-szobájának freskóit festette. 1834-től Bécsben élt, ahol az akadémia tanára lett. Overbeck mellett F. a nazarénus törekvések legkövetkezetesebb harcosa, aki azonban túlélve korát, stílusát kénytelen volt mind alacsonyabb igények szolgálatába állítani. Nagy falképsorozatainál (Bécs, altlerchenfeldi templom) és számos oltárképénél tökéletesebben érvényesül az olasz mestereken kívül Dürer hatása alatt is álló művészete keresetlen bensőségű, mély vallásos érzéstől áthatott, igen népszerűvé vált fametszetsorozataiban. — Irodalom: Dreyer (Wien, 1912). FÜLEP Lajos, író, * 1882. Egyéb irányú irodalmi és filozófiai munkássága mellett művészetfilozófiai problémákkal is foglalkozik. Új szempontokban, fontos megállapításokban bővelkedő könyve: Magyar Művészet (Budapest, 1922). FÜLÖP 1. Elemér, szobrász, Szatmárnémeti 1882 márc. 8. A bpesti iparművészeti iskolában s azután két évig Teles Edénél tanult. Mint ipariskolai tanár Budapesten működik s főleg arcképszobrokat és kisplasztikai munkákat készít. 1921. a Ráth-díjat nyerte a Műcsarnokban. Főművei a bpesti Prohászka Ottokár-szobor (1929—1934) és Csánky Dezső síremléke a farkasréti, Blaha Lujzáé a Kerepesi úti temetőben. F. 2. Jenő, festő, * Budapest 1884 nov. 6. A bpesti képzőm. főiskolán Réti Istvánnál és Nagybányán végezte tanulmányait. 1905 óta arc- és tájképeket állított ki Budapesten. FÜREDI Rikárd, szobrász, • Budapest 1873 júl. 18. s ugyanitt végezte tanulmányait. Képmásokon kívül ő készítette a bpesti milleniumi emlékmű három királyalakját, Madách Imre szobrát, a bpesti Vértanuemléket, Ipolyi Arnold szegedi, Méliusz Péter debreceni szobrát és nagyszámú síremléket, amely utóbbi típus művészibbé formálására nagy agitációt fejtett ki. Tavasszal és Madách c. gipszszobrai a Szépmfsv. Múz.-ban vannak. FÜRSTENBERGI PORCELLÁN. A gyárat 1750-ben, Langen vezetése alatt Glaser bayreuthi munkás alapította. 1760-ban Bengraf veszi át a vezetést és Zeschingert szerződteti mint festőt, Feilnert és Rombrichtot mint modellőröket. Kohlis 1770—1790. vezetése alatt érik el a készítmények legmagasabb színvonalukat, hála Duplán, Desoches és Schubert modellőrök munkájának, kiknek arcképes medaillonjai, mellképei, szobrocskái és csoportjai kiválóak. A festett díszben különösen jók a tájképek és Watteau-jelenetek. Kohls halála után a színvonal süllyed, 1859. a gyárat elzálogosítják. Most régi modellek után dolgozik. Jegye egy, vagy két F, néha évszámmal, a biskurteken ágaskodó ló. FÜSSLI, svájci (zürichi) család. Művésztagjai: 1. Johann Kaspar (1706— 82), arcképfestő. Irodalmi művei: Geschichte der besten Künstler in der Schweiz (5 köt., Zürich, 1769—79; Verzeichnis der vornehmsten Kupferstecher und ihrer Werke (u. o. 1771). — 2. Johann Rudolf (1709—1793), miniatűrfestő. Irodalmi művei: Allgemeines Künstlerlexikon (Zürich, 1763—1776), melynek pótköteteit fia, F. Johann Heinrich történetíró adta ki (1806—21). — 3. Hans Rudolf rézmetsző, F. 1. fia (1737—1806). Fiatalon Magyarországba került, ahol hosszú időt töltött és II. József szerémségi főmérnöknek nevezte ki. Több magyar tárgyú rajza ismeretes. Mint a bécsi műv.akadémia levéltárnoka adta ki: Kritisches Verzeichnis der besten Kupferstiche nach berühmten Malern aller Schulen c. művét (4 köt., Zürich, 1798—1806). — öccse, 4. Johann Heinrich (1742—1825), festő, 1765. Londonba került, ahol Fuseli néven lett ismeretes és Reynolds hatása alatt állt. 1770—79. Rómában Winckelmann és Mengs körében élt. Nagy tekintélye volt Angliában, ahol a műv. akadémia, tanára, majd igazgatója lett. Többnyire romantikus, olykor fantasztikus képei közül kilencet a Boydell-féle Shakespeare-sorozat számára festett. Művészeti nézeteit tartalmazza a Fifteen lectures on painting (London, 1820). — Irodalom: Federmann, Johann Heinrich F. (Zürich, 1929). Éber. FYT (ejtsd: fejt), Jan, flamand festő, Antwerpen 1611, + u. o. 1661. Frans Snyders tanítványa és mellette a flamand állat- és csendéletfestés legkiválóbb mestere, aki Van Dyckkel, Jack Jordaens-szal és talán Rubens-szel is együtt dolgozott. Főművei: A sas lakomája (antwerpeni múzeum), Medve- és vadkanvadászat (München), Kutya, fiú és törpe (Drezda). A bpesti Szépműv. Múzeumban kutyát és elejtett madarakat ábrázoló képén kívül pompás csendélete látható.