Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

A - Achen, Hans von - Abacus - Abadie, Paul - Aba Novák - Abbate, Niccoló dell' - Abel Leona

A­ACHEN, Hans von, német festő, szül. Köln 1552., megh. 1615. Velencében és Rómában tanult, aztán Kölnben, Münchenben, vé­gül Prágában, I0. ftavoli császár ud­varában élt. Stílusa sajátosan egyen­lőtlen, vegyesen német és modorosan alkalmazott olaszos elemeket feltün­tető. Festett oltárképeket (pl. Augs­burg, Ulrichskirche), képmásokat (pl. II. Rudolf arcképe Laxenburgban), de legnagyobb hatást gyakoroltak kortár­saira nudításokban dúskáló mitológiai képei (pl. Jupiter és Antiopé, Bécs, művészettört. múzeum). ABACUS, a görög abax-ból (deszka, tábla), a görög és római oszloprendek­ben az oszlopfő felső befejező része, fedlemeze, mintegy összekötő, átme­neti tag az oszlop és a reá nehezedő párkány közt. Alapformája eredetileg négyzetes és minden tagozás nélküli (görög dór), később profilírozott (ró­mai, dór, ión), majd a négyzet oldalai ívesen behajlanak és sarkai letompul­nak (korinthusi és kompozit). ABADIE, Paul, francia építész (1812 —1884), kiváló templomépítő és restau­rátor. Főműve a párizsi Montmartre bizánci elemekkel kevert, román stí­lusú Sacré-Coeur temploma, az újabb­­kori templomépítészet egyik leghatal­masabb alkotása, amely grandiózus kupolájával és 120 m magas harang­­tornyával hamarosan Párizs egyik ka­rakterisztikus épületévé lett. ABA NOVAK Vilmos, festő és gra­fikus, szül. Budapest 1894 márc. 15. A bpesti képzőművészeti főiskolán 1912—14 . Olgyai Viktornál tanult. 1913 nyarán a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett dolgozott. 1914— 18. részt vett a világháborúban, majd egy évig a József-műegyetem rajzi tanszékénél tanársegédként működött. 1922. grafikai műveiből, 1924. olaj­­festményeiből rendezett kiállítást az Ernst-Múzeumban. 1925. gráf. művei­vel elnyerte a Szinyei-Társaság kül­földi utazási ösztöndíját. 1927. újabb gyűjt. kiállítás az Ernstben s ez é­v­ben a Szinyei-Társaság neki ítéli a Szinyei-jutalmat. 1928—30. a Római Magyar Akadémia ösztönd. tagja, ott készült műveit a velencei nemzetk. kiállításon, majd Budapesten 1931., az Ernst­ Múzeumban állítja ki. Bet­­tola c. képét Velencében a római mo­dern képtár vette meg. 1932. az olasz­­országi nemzetk. egyházműv. kiállí­táson első díj, itthon neki ítélik a Ferenc József jub. díjat. A. festette a szegedi Szent Demeter-torony fal­képeit és 1933. Chievényi Ferenccel együtt a jászszentandrási rk. temp­lom freskóit, amelyek körül keletke­zett szenvedélyes vita hónapokig nem ült el. 1934­. részt vett a római ma­gyar egyházművészeti kiállításon, me­lyen a jászszentandrási freskók vázla­tát Mussolini vette meg. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál és Térzene c. olajf. a bpesti Szépművészeti Múzeumban, Szicíliai régi város c. képe Budapest székes­­főv. tulajdonában. A modern törek­vésű fiatalabb művésznemzedék egyik legizmosabb tehetsége. — Irodalom: Ybl Ervin: A. művészete. Magyar Mű­vészet. 1931. 137. — Décsei G.: Három magyar egyházi festő. Magyar Művé­szet. 1934. ABBATE. Niccolo dell’, olasz festő, szül. Modena 1512 körül, megh. Fon­tainebleau 1571. Előbb Modenában élt, később, mintegy 20 évig, Fontaine­bleauban Primaticciónak segédkezik freskóknál. Raffaelnek és mesterének hatása alatt állott és ez utóbbi de­koratív stílusának egyik főterjesz­tője. Szőnyeg, zománc és ünnepi al­kalmi utcai díszítések terveit is ké­szítette. Modenai templomból való oltárképe a drezdai képtárban (Pé­ter és Pál vértanusága). ABEL Leona, festő, szül. Budapest 1872. Moll Károlynál Bécsben, azután Schwillnél Münchenben tanult. Bécs­ben él. 1896. a bpesti ezredéves kiállí­táson Interieur c. olajfestményével

Next