Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

K - Kloster Veilsdorf - Kmetty János - Knabe Ignác - Knackfuss, Hermann - Knaus, Ludwig - Knebel Terézia - Kneller, Sir Godfrey - Kner, Albert - Kner Erztsébet - Kner Imre - Knirr Henrik - Knobelsdorff, Georg Wenzeslaus von

Kloster Weilsdorf 571 Knobelsdorff eseményei stb. vannak ábrázolva, igen sok alakkal, kocsiversennyel, vadkan­­vadászattal és számos állatalakkal. Fel­fedezőjéről e vázát François-vazdnak (1. o ) nevezik. KLOSTER VEILSDORF, parcellán A gyárat Meiningenben 1762. Gotthard Greiner alapította. Konyhafelszerelé­sei és kávéskészletei ismertek. Jegye: C. V. KMETTY János, festő és grafikus. * Miskolc 1889 dec. 23. Kassán Halász- Hradil Elemérnél kezdett rajzolni, majd Budapesten Szablya Frischauf Ferenc festőiskolájában tanult. 1910. Párizsba ment, ahol különösen Cé­zanne és Picasso műveiben s velük kapcsolatban a kubizmus szellemének tanulmányozásában mélyedt el 1917. a Nemzeti Szalonban rendezte első kol­lektív kiállítását. 1922. a Belvederé­­ben, 1929. és 1931. a Tamás-galériában rendezett koll. kiállításokat. 1917. egy tájképe került a Szépműv. Múzeum­ba. Uzsonnázók és Leány korsóval c. olajfestményei a főváros tulajdonában vannak. K.-nek a kubizmus felé hajló, de mindig realisztikus megoldású munkái igen erőteljes formaösszefog­laló készséget, klasszikusan tiszta kép­­szerkesztést árulnak el. Általában őt tekintik a kubizmus első hazai kép­viselőjének. Mint grafikus is jelenté­keny, különösen erőteljesek rézkarcai, amelyeknek javát albumban is ki­adta (1920). KNABE Ignác, építész Pesten a XIX. sz. második felében, hol 1851 óta volt tagja az építőmesterek céhének. Főműve a budai izraelita imaház, melynek tervét mórstílben 1865. készí­tette. KNACKFUSS, Hermann, német fes­tő és műv. író * Witten a. d. Sieg 1848 A düsseldorfi akadémián tanult és hazafias irányú történeti képeket festett. Annak idején nagy feltűnést keltettek II. Vilmos császár vázlatai alapján készített politika­i-allegór­iás rajzai, de nevét főleg az 1895. megin­dított és világszerte elterjedt hasznos Künstler-Monographien sorozattal örö­kítette meg, amely kétségkívül erősen előmozdította a művészettörténeti is­meretek népszerűsítését. KNAUS, Ludwig, német festő. * Wiesbaden 1829, + Berlin 1910. Düssel­dorfban Sohn és Schadow tanítványa. Párizsi tartózkodása alatt (1852—1860) megismerkedett a francia festészet fejlett eszközeivel, amelyeket később hazájában értékesíteni iparkodott. 1867 óta Düsseldorfban élt, ahol, mint ünnepelt mester, a fiatal Munkácsyra is erősen hatott. 1874-től 1883-ig a ber­lini műv.­akadémia tanára volt. Fest­ményei, amelyeknek tárgyait kezdet­től fogva a népéletből merítette, rela­tív modernségükkel tűntek fel, azok festő kvalitásai azonban utóbb mind­inkább háttérbe szorultak a humoros vagy érzelmes tartalom mögött, amely K.-t korának egyik legnépszerűbb fes­tőjévé tette. Sok műve van német nyilvános gyűjteményekben és repro­dukciókban is rendkívül elterjedt. — Irodalom: Pietsch (Bielefeld—Leip­zig, 1906). Éber KNEBEL Terézia (Riza), festő, * Szombathely 3889 júl. 12. Budapesten Deák Ébner Lajos női festőiskolájá­ban tanult. Szombathelyen működik. 1912 óta táj- és figurális képeket (Déli napsugarak, Parkrészlet, Somogyme­­gyei arató, stb ) állított ki a Műcsar­nokban és a Nemzeti Szalonban. KNELLER, Sir Godfrey, tkp. Gott­fried Kniller, angol arcképfestő, * Lü­beck 1646.­­ Twickenham (London mel­lett) 1723. Amsterdamban Ferdinand Bol tanítványa, azután egy ideig Ró­mában és Velencében élt, majd arc­képeket festett Németországban (Mün­chen, Nürnberg, Hamburg). 1674-től Londonban telepedett le, ahol udvari festő. Van Dyck követője, előkelő si­ma arcképek. Több képe London Na­tional Gallery, 10 női szépség (Hamp­ton Court), Lord Euston 12 éves ko­rában (Drezda), Robert Cecil arcképe (Budapest, Szépm. Múz ). — Iroda­lom: Ackermann (Lübeck, 1845). KNER 1. Albert, nyomdász-grafikus,­­ Gyoma 1899 febr. 19. Tanulmányait Bécsben és Lipcsében végezte. Jelen­tősebb munkája: Fametszetű könyv­­illusztrációk (1924). Az Iparművészeti társulat kiállításain és külföldi gra­fikai kiállításokon vett részt. K. 2. Erzsébet, könyvkötő-tervező, • Gyoma 1900 okt. 6. Tanulmányait Lip­csében végezte. Munkái az Iparművé­szeti Társulat kiállításain és külföldi kiállításokon szerepeltek. Az Orsz Iparegyesület ezüstkoszorús mesteri címmel tüntette ki. K. 3. Imre, tipográfus, * Gyoma 1890 febr. 16. Lipcsében tanult. Főleg a régi magyar könyvkultúra újjá­élesztésére és továbbfejlesztésére tö­rekszik. (Monumenta Literarum, Kner­­klasszikusok, stb.). Német- és Olasz­ország városaiban állított ki. KNIRR Henrik, festő, * Pancsova 1862 szept. 2. tanult Bécsben és Mün­chenben s itt is működött, mint festő és a női festőiskola tanára. Életképe két, arcképeket festett realisztikus előadásban 1914 óta Starnbergben él. 1922. Münchenben a Heinemann galé­riában volt kollektív kiállítása. Egy képe a velencei modern képtárban. Válságos pillanatok e festménye a­ bpesti Szénművészeti Múzeumban van. KNOBELSDORFF, Georg Wenzes­­laus von, német építész (1699—1753), a Nagy Frigyes korabeli, francia hatás alatt álló ú. n. fridericiánus építészet

Next