Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kóbor (Gärtner) Elek - Kóbor Henrik - Koch, Henrik, német építész - Koch, Henrik, építész - Koch, Joseph Anton - Kocsis Andor - Kocsis György - Kocsis János - Kodrián Kornél - Koehler (Koeller) János - Koepp Farkas (Wolfgang) - Kohán György - Kohányi Károly - Kohányi Károly, festő - Kohlmann Károly
Kóbor ményt tulajdonítanak neki, melyeknek szerzősége azonban nem biztos, ő találta ki a hiragana-írást. A K. nevet halála után kapta (921). Takács, KÓBOR (Gärtner) 1. Elek, szobrász, * Budapest 1889 ápr. 19. A bpesti iparművészeti iskolában, majd a képzőműv. főiskolában tanult. Realisztikusan mintázott szoborműveivel (Diszkoszvető, Táncosnő, stb.) 1914 óta vesz részt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. 1927. és 1929. kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. K. 2. Henrik, festő, * Budapest 1885 okt. 9. Itt és Münchenben tanult. 1907 óta sűrűn állítja ki tájképeit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Egy tájképe a Székesfővárosi Múzeumban van. KOCH, 1. Henrik, német építész, * Maikammer bei Speyer 1781 dec. 24. Borostyánkő 1861 júl. 1. A bécsi akadémián tanult, azután a Kinskyek udvari építésze volt. Működésének bécsi idejében kastélyokat, villákat, stb. tervezett és épített át Csehországban, utóbb Pestre jött s ő fejezte be az Egyetem utcai Károlyi-palota építését. K. tervezte gróf Károlyi György fóti és parádi kastélyát, a Piret-Biharipalotát Pesten, a nagymihályi Sztáray-kastélyt, a szentmihályi Dessewffykastélyt, stb. Néhány iparművészeti tervét az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum őrzi. K. 2. Henrik, építész, K. 1. fia, * Bécs 1840 szept. 17. + Budapest 1889 máj. 14. Bécsben és Berlinben tanult, azután Pesten Szkalnitzky Antallal volt közös építési irodája. K. tervezte a bpesti Wodianer-palotát, gróf Erdődy vadászkastélyát, a bpesti állatkert (utóbb lebontott) épületeit, stb. Szkalnitzkyvel közösen tervezett és épített műveit. Szkalnitzky, K., 3. Joseph Anton, német festő, * Obergibeln (Tirol) 1768, + Róma 1839. Ifjú korában Rómába került, ott összebarátkozott az ú. n. nazarénus festőkkel és mellettük a Villa Massimi Dante-szobájába négy freskót festett. Utóbb is állandóan Rómában élt. K. a régi mesterek hatása alatt megalkotja az ú. n. klasszikus tájképet, amely nem intim vonásokban, hanem nagyvonalú kompozícióban, a síkok kulisszaszerű elrendezésében, ünnepélyes benyomásban látja célját. KOCSIS J. Andor, szobrász, • Kolozsvár 1905 júl. 31. A bpesti iparművészeti iskolában, majd Pásztor Jánosnál, 1930—32. a képzőművészeti főiskolán Kisfaludy Strobl Zsigmondnál tanult. Fővárosi tárlatokon 1926 óta szerepel; Újpesten két kollektív kiállítása volt. A Szinyei Társaság tavaszi szalonjában kitüntető elismerésben részesült. K. 2. György, festő, * Szatmár 1867 szept. 29. Münchenben és Nagybányán Hollósy Simonnál tanult, azután Budapesten dolgozott. Táj- és csendélet l'omphipt foot K. 3. János, ötvös, * 1800, Szeged 1886. U. o. volt ötvösműhelye s ő volt az, aki a szabadságharcban a szenttamási győzők kitüntetésére osztogatott emlékérmet készítette. KODRIÁN Kornél, festő, * Pozsony 1886 máj. 1. Budapesten tanult. 1918 óta Kolozsvárt él. Táj- és csenéletképeket fest. KOEHLER (Koeller) János, festő, a XVI. sz.-ban Kassán és Eperjesen dolgozott. 1520 körül Bártfán telepedett le. A bártfai múzeum egy 1522 évszámmal és HK monogrammal jelzett fogadalmi képét őrzi, mely eredetileg a bártfai Szt. Egyed templomban volt, s Krisztusnak anyjától való búcsúját ábrázolja. A héthársi templom főoltárának szárnyait Dívaid szerint szintén K. festette. KOEPP: Farkas (Wolfgang), festő és mozaikműves, * Kismarton 1738 dec. 24. Wien 1807 máj. 25. Atyja, K. Keresztély, Esterházy Pál herceg udvari építésze és festője volt. 1752—60. a bécsi akadémián Maulbertschnél tanult, azután Bécsújhelyen oltárképeket festett (pl. Keresztelő Szt. János, 1782, Solymár). 1772. atyjával együtt Kismartonban festette a ferenciek templomának freskóit. Viszszatérve Bécsbe, a Theresianum rajztanára lett, számos másolatot készített s osztrák templomok részére oltárképeket festett. A század végén gipszmozaikot talált fel s ebből készült művei a külföldön igen keresettek voltak. 1779-től a bécsi, 1785-től a firenzei, 1787-től a berlini akadémia tagja volt. 1803. érdemeiért nemességet kapott. A bpesti Szépművészeti Múzeumban stukkóra festett 6 tájképe van. KOHAN György, festő, * Gyulavári 1910. Budapesten végezte művészeti tanulmányait. 1932. szénrajzaiból gyűjt, kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. KOHÁNYI J. Károly, festő, * Mehadián 1841, + Budapest 1886. Münchenben tanult, azután Fehértemplomban s 1882-től a budai pedagógiumban volt rajztanár. 1865—1885-ig főleg tájképeket állított ki, a Pesti Műegyletben s utóbb a Műcsarnokban (Falurészlet holdvilágnál, Zivatar stb ). K. 2. Károly, festő, * Miskolc 1895 dec. 4. A bpesti Képzőm. Főiskolán Réti István növendéke volt. 1922 óta kiállítója a Műcsarnoknak. 1922. a Szinyei-Társaság kiállításán a Frankel Ernő-díjat nyerte. KOHLMANN 1. Károly, rézmetsző* 1. Vidéky Károly, 573Kohlmann