Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kohlmann Lipót - Kohn, Hermann - Kohner Ida, Farkas Istvánné - Koilanaglyph (relief en creux) - Kókei - Kokoschka, Oskar - Kolb, Alois - Kolbany András - Kolbany Pál - Kolbay Sándor - Kolbay Tivadar - Kolbe, Georg
Kehlmann 574 KOHLMANN 2. Lipót, rézmetsző, Pesten. Autodidakta. A bécsi és párizsi divatlapok után K. metszette 1833—35. a Honművész összes divatképeit. U. i. jelentek meg tőle Megyeri Károly és Déryné arcképei, Bartha mint Zrínyi Miklós stb. K. metszette Pest és Bácsbodrog vármegyék folióalakú térképeit is. KOHN, Hermann, 1. Alconiere. KOHNER Ida bárónő, Farkas Istvánné, festő és grafikus, * Budapest 1895 febr. 28. Fényes Adolfnál Budapesten és Szolnokon, egy évig a bpesti Képzőm. Főiskolán tanult, azután Rómában és Firenzében volt tanulmányúton. 1918 óta kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak s külföldön is (Stockholm, Hága, Velence) kiállított. 1923. kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban, s Pihenés menekülés közben c. olajfestményét ekkor szerezte meg a Szépművészeti Múzeum. Orosz balett c. rézkarcsorozatát (12 drb) 1925. adta ki. 1925 óta több évig Párizsban élt. KOILANAGLYPH (relief en creux), a dombormű ama formája, amelynél az ábrázolások rajzolatait az alapba bemélyítik s a domborúságot a bemélyítésből kiindulva, fokozatosan mintázzák meg, az alap azonban az ábrázolások legmagasabb pontjával egy síkba esik. Népies kísérleteken kívül úgyszólván csak az egyiptomi művészetben van meg, ahol mintegy átmenetet jelent a festészet és az ahhoz amúgy is közelálló tkp.-i dombormű között. KOKÉI, japáni szobrász a XII. sz.ból, ki a narai Kófukuji-templomban a Hossó-szekta hat patriarchájának szobrát faragta fából. A Kókufuji újjáépítésének és kibővítésének munkája, melyben K. tanítványaival együtt részt vett, 1188-ban kezdődött. KOKOSCHKA, Oskar, osztrák festő és grafikus, * Pöchlarn 1886. Az expresszionizmus legjelentősebb osztrák képviselője. A bécsi iparműv. iskolában tanult, 1920—24. a drezdai akadémia tanára volt, majd Párizsban telepedett le. Felületkezelésének rapiditása, látásának foltszerűsége elárulják, hogy művészete az impreszszionizmusból indult ki és csak később tért az expresszionizmus ösvényére, amelyen a legnagyobbak közé tartozik. Kissé exaltált, erős szubjektivitástól áthevített munkái nagyobbrészt figurálisak, kisebb részben tájképek. A figurálisak közül legismertebbek portréi, amelyek festészetének csúcspontját jelentik. Legnevezetesebb művei: 1913. és 1917. festett Önarcképe, 1914-es dátumú Bachkantate, Stockholmot ábrázoló tájképe 1917-ből és Jagd c. kompozíciója 1918-ból. Grafikai munkái közül legismertebbek litográfiái. (L. „Variationen über ein Thema“ c. albumját, Wien, 1921.) — Irodalom: Paul Westheim (Potsdam, 1918), G. Biermann (Leipzig, 1929). KOLB, Alois, modern német grafikus, ismert illusztrátor. Művészete Kiinger és Greiner nyomdokain jár, de nehézkesebb s még amazokénál is plasztikusabb jellegű. Kőrajzokkal illusztrálta az Iliast és Odysseiát, rézkarcokkal K. F. Meyer „Die Hochzeit d. Mönchs“, Jacobsen „Die Pest in Bergamo“, Kleist „Michael Kohlhaas“ c. műveit. KOLBANY J. András, ötvös, * Besztercebánya 1765 k., s u. o. 1831. Atyjánál (K. 2.) tanult, aki 1783. szabadította fel. 1790-től szülővárosában működött. Két kelyhe a liptószentmiklósi plébániatemplom tulajdona, egy kannája és egy csengetyűje a Besztercebányai Múzeumban van. Egy talpas kannája 1921. került aukcióra az Ernst-Múzeumban. K. 2. Pál, ötvös ( 1783 után) Besztercebányán, hol 1746. lett mesterré. Két bányaművet ábrázoló asztaldísze (az egyik 1763 évszámmal) a klosterneuburgi prépostság múzeumában, két ezüstkanala (sodrott nyelük végén bányászalakkal) a M. Nemzeti Múzeum régiségtárában, egy bronzfeszülete 1764-ből a besztercebányai ev. egyház tulajdonában van. KOLBAY 1. Sándor festő, * Nagyvárad 1892 szept. 3. Nagybányán tanult. 1920. Budapesten kollektív kiállítást rendezett műveiből (rokokó idillek, kisvárosi tájképek stb.). K. 2. Tivadar, festő a XIX. sz. első felében Kassán. 1845 körül a rozsnyói székesegyház Szt. Vid-kápolnájának freskóit festette. KOLBE, 1. Georg, német szobrász, * Waldheim 1877. Eleinte grafikus és festő volt, majd Tuaillon vezetése alatt Rómában szobrászattal kezdett foglalkozni és előbb Rodin és Maillol, majd Hildebrand gyakorolt reá hatást. Többnyire ritmikus mozgású alakjai a festői realizmusból kiemelkedő német plasztika számottevő alkotásai. Példák: Szomáli néger és Jávai nő (Drezda, Albertinum), Tán- Koll anaglyph, Kolbe