Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

K - Kohlmann Lipót - Kohn, Hermann - Kohner Ida, Farkas Istvánné - Koilanaglyph (relief en creux) - Kókei - Kokoschka, Oskar - Kolb, Alois - Kolbany András - Kolbany Pál - Kolbay Sándor - Kolbay Tivadar - Kolbe, Georg

Kehlmann 574 KOHLMANN 2. Lipót, rézmetsző, Pesten. Autodidakta. A bécsi és pá­rizsi divatlapok után K. metszette 1833—35. a Honművész összes divat­képeit. U. i. jelentek meg tőle Me­gyeri Károly és Déryné arcképei, Bartha mint Zrínyi Miklós stb. K. metszette Pest és Bácsbodrog vár­megyék folióalakú térképeit is. KOHN, Hermann, 1. Alconiere. KOHNER Ida bárónő, Farkas Ist­­vánné, festő és grafikus, * Budapest 1895 febr. 28. Fényes Adolfnál Buda­pesten és Szolnokon, egy évig a bpesti Képzőm. Főiskolán tanult, azután Rómában és Firenzében volt tanul­mányúton. 1918 óta kiállítója a Mű­csarnoknak és a Nemzeti Szalonnak s külföldön is (Stockholm, Hága, Ve­lence) kiállított. 1923. kollektív ki­állítása volt az Ernst­ Múzeumban, s Pihenés menekülés közben c. olajfest­ményét ekkor szerezte meg a Szép­művészeti Múzeum. Orosz balett c. rézkarcsorozatát (12 drb) 1925. adta ki. 1925 óta több évig Párizsban élt. KOILANAGLYPH (relief en creux), a dombormű ama formája, amelynél az ábrázolások rajzolatait az alapba bemé­lyítik s a dom­borúságot a be­­mélyítésből ki­indulva, foko­zatosan min­tázzák meg, az alap azonban az ábrázolások legmagasabb pontjával egy síkba esik. Né­pies kísérlete­ken kívül úgy­szólván csak az egyiptomi művészetben van meg, ahol mintegy átmenetet je­lent a festészet és az ahhoz amúgy is közelálló tkp.-i dombormű között. KOKÉI, japáni szobrász a XII. sz.­­ból, ki a narai Kófukuji-templomban a Hossó-szekta hat patriarchájának szobrát faragta fából. A Kókufuji újjáépítésének és kibővítésének mun­kája, melyben K. tanítványaival együtt részt vett, 1188-ban kezdődött. KOKOSCHKA, Oskar, osztrák festő és grafikus, * Pöchlarn 1886. Az ex­­presszionizmus legjelentősebb osztrák képviselője. A bécsi iparműv. isko­lában tanult, 1920—24. a drezdai aka­démia tanára volt, majd Párizsban telepedett le. Felületkezelésének rapi­­ditása, látásának foltszerűsége el­árulják, hogy művészete az impresz­­szionizmusból indult ki és csak ké­sőbb tért az expresszionizmus ösvé­nyére, amelyen a legnagyobbak közé tartozik. Kissé exaltált, erős szub­jektivitástól áthevített munkái na­gyobbrészt figurálisak, kisebb rész­ben tájképek. A figurálisak közül legismertebbek portréi, amelyek fes­tészetének csúcspontját jelentik. Leg­nevezetesebb művei: 1913. és 1917. fes­tett Önarcképe, 1914-es dátumú Bach­­kantate, Stockholmot ábrázoló táj­képe 1917-ből és Jagd c. kompozíciója 1918-ból. Grafikai munkái közül leg­ismertebbek litográfiái. (L. „Varia­tionen über ein Thema“ c. albumját, Wien, 1921.) — Irodalom: Paul West­heim (Potsdam, 1918), G. Biermann (Leipzig, 1929). KOLB, Alois, modern német grafi­kus, ismert illusztrátor. Művészete Kiinger és Greiner nyomdokain jár, de nehézkesebb s még amazokénál is plasztikusabb jellegű. Kőrajzokkal illusztrálta az Iliast és Odysseiát, rézkarcokkal K. F. Meyer „Die Hoch­zeit d. Mönchs“, Jacobsen „Die Pest in Bergamo“, Kleist „Michael Kohl­­haas“ c. műveit. KOLBANY J. András, ötvös, * Besz­tercebánya 1765 k., s u. o. 1831. Aty­jánál (K. 2.) tanult, aki 1783. szaba­dította fel. 1790-től szülővárosában működött. Két kelyhe a liptószent­­miklósi plébániatemplom tulajdona, egy kannája és egy csengetyűje a Besztercebányai Múzeumban van. Egy talpas kannája 1921. került aukcióra az Ernst-Múzeumban. K. 2. Pál, ötvös (­ 1783 után) Besz­tercebányán, hol 1746. lett mesterré. Két bányaművet ábrázoló asztaldísze (az egyik 1763 évszámmal) a kloster­­neuburgi prépostság múzeumában, két ezüstkanala (sodrott nyelük végén bányászalakkal) a M. Nemzeti Mú­zeum régiségtárában, egy bronzfeszü­­lete 1764-ből a besztercebányai ev. egyház tulajdonában van. KOLBAY 1. Sándor festő, * Nagy­várad 1892 szept. 3. Nagybányán ta­nult. 1920. Budapesten kollektív ki­­állítást rendezett műveiből (rokokó idillek, kisvárosi tájképek stb.). K. 2. Tivadar, festő a XIX. sz. első felében Kassán. 1845 körül a rozs­­nyói székesegyház Szt. Vid-kápolná­­jának freskóit festette. KOLBE, 1. Georg, német szobrász, * Waldheim 1877. Eleinte grafikus és festő volt, majd Tuaillon vezetése alatt Rómában szobrászattal kezdett foglalkozni és előbb Rodin és Maillol, majd Hildebrand gyakorolt reá ha­tást. Többnyire ritmikus mozgású alakjai a festői realizmusból kiemel­kedő német plasztika számottevő al­kotásai. Példák: Szomáli néger és Jávai nő (Drezda, Albertinum), Tán- K­oll anaglyph, Kolbe

Next