Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kovács János - Kovács Jenő - Kovács József, szobrász - Kovács (Kováts) József, festő - Kovács Józsiás - Kovács (Kováts) Károly, festő - Kovács Károly, festő és szobrász - Kovács Lajos - Kovács Margit - Kovács Mihály - Kovács Mihályné petra de Castro - Kovács Pál (Kurtapataki) - Kovács Sámuel (tatrangi) - Kovács Zoltán (borbereki) - Kovács (Kováts) Zoltán - Kovácsik András (Endre)
Kovács Csáky Albin gróf arcképét festette a bpesti Egyetem, Thuróczy képmását az Ügyvédi Kamara számára stb. K. 13. János, festő, * Debrecen 1852. u. o. 1924 márc. 19. Debrecen város ösztöndíjával 1884—88. Münchenben tanult, azután mindvégig szülővárosában dolgozott. 1888. egy csendéletet állított ki a müncheni Glaspalastban. Szőlőkötés c. képe a müncheni Pinakothek tulajdona. A debreceni Csokonai - kiállítás alkalmával 1905. Csokonai Vitéz Mihálynak több arcképét állította ki. K. 14. Jenő, festő és grafikus, * Miskolc 1884 márc. 10. Jogot végzett, azután Olgyai Viktornál tanult a képzőmű főiskolán. Néhány grafikai művét a Nemzeti Szalonban állította ki. K. 15. József, szobrász. Az 1830—40-es években Esztergomban Marco Casagrande műhelyében dolgozott. 1844. Michelangelo c. gipszszobrát állította ki a Pesti Műegyletben. K. (Kováts) 16. József, festő és grafikus, Kolozsvár 1879 ápr. 25. A bpesti képzőm. főiskolán tanult. 1909 óta állít ki a Műcsarnokban olaj- és vízfestésű táj- és figurális képeket. K. 17. Józsiás, rajzoló, * a XVIII. század közepén Kézdivásárhelyen. Az 1780-as években Bécsben élt. 1789. a Hadi s más nevezetes történetek c. folyóirat részére rajzolta Konstantinápoly és környékének térképét, melyet Czetter Sámuel metszett rézre. K. 18. (Kováts) Károly, festő. * Újvidék 1875 okt. 26. Budapesten és Münchenben tanult; 1894-től állította ki a Műcsarnokban genre- és tájképeit. 1902. Viribus unitis c. képét vette meg az állam (jelenleg a Békéscsabai Múzeumban). K. Pécsett, majd Palánkán működött, jelenleg Szentesen él, hol 1926. gyűjt, kiállítást is rendezett. K. 19. Károly, festő és szobrász, • Salgótarján 1897 okt. 15. A budapesti képzőm. főiskolán Réti István tanítványa volt. 1923. Párizsban tanulta a faszobrászatot és az elefántcsontfaragást. 1926. Salgótarjánban telepedett le s u. o. a rk. templom részére 1928. egy román renaissance oltárt faragott. K. tervezte a salgótarjáni Kálváriát is. Szoborművei közül említésre méltók: Krisztus az Olajfák hegyén, Golgotha, Tanulmányfej stb. K. 20. Lajos, festő. Két lapot rajzolt az 1850. kiadott szabadságharci propaganda-műlapokból. Az egyik: Gróf Batthyány Lajos kivégeztetését ábrázolja s Noels Louis litografálta Párizsban, a másik kőrajz: A magyar hadsereg átkelése a Sturec-hegyen, Londonban jelent meg. K. 21. Margit, kerámikus, * Győr 1902. Budapesten Jaschik Álmosnál és Bécsben tanult, azután Kopenhágában a kir. porcellángyárban működött. 1928. kerámiából a Nemzeti Szalonban, 1929. a Tamás-Galériában kollektív kiállítást rendezett. Jelenleg a sévresi porcellángyárban dolgozik. K. 22. Mihály, festő, * Abádszalók 1819 júl. 18. f Budapest 1892 aug. 3. Pesten, Bécsben, Rómában tanult, s oltárképeket (Sajószentpéter, Polgári), történeti képeket (Árpád fejedelemmé választása) és nagyszámú arcképet festett (Orczy dr. családja tagjait, Szemere Pált, Földváryt, Ipolyit, Ghyczyt stb.). Stílusa a Rahl-féle akadémizmust képviseli. Számos eredeti olajfestménye és másolata van a Szépművészeti Múzeumban és a M. Tört. Képcsarnokban. 127 olaj- s néhány vízfestményből álló hagyatéka az egri érseki líceum múzeumában van. — Irodalom: Bíró (Bpest, 1930). K. 23. Mihályné Petra de Castro, festő, * 1840. f Burgos (Spanyolország) 1901 febr. 21. 1867. Madridban ment nőül K. Mihály festőhöz, kivel együtt jött Pestre. Férje halála után 1894. visszatért hazájába. Főleg másolatai révén vált ismertté. Arcképe férjétől a kassai múzeumban van. K. 24. Pál (kurtapataki), szobrász és festő, * Budapest 1889 jul. 12. K. 10. Gyula fia. A bpesti iparművészeti iskolában és Párizsban tanult, s u. o. volt internálva a világháború végéig. Fogsága alatt kőrajzokat, színpadi díszleteket s egy sor apró viaszfigurát készített, mely utóbbiakat bronzban hoztak forgalomba. Budapesten 1911, Párizsban 1912, Lipcsében és Berlinben 1922 óta állít ki bronz- és ezüstplaketteket stb. K. 25. Sámuel (tatrangi), festő Budapesten. Itt tanult, s főleg mint képrestaurátor u. i. működik. 1915 óta kiállítója a Műcsarnoknak. K. 26. Zoltán (borbereki), festő és szobrász, * Rónaszék 1907 júl. 27. A bpesti képzőm. főiskolán Glatz Oszkárnál és Csók Istvánnál tanult, s az utóbbinak ösztöndíjas tanársegéde volt. 1928. Párizsban képezte magát, 1934. pedig a római Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagja. 1933. képeiből gyűjt, kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Kedvenc témájában, a hétköznapi élet robotoló embereiben, emberfölötti életet és szinte földöntúli dimenziókat éreztet. Mint szobrász, Aba Novák Vilmos portréjával aratott őszinte sikert. K. műve Verseghy Ferenc költő szobra Szolnokon (1934). A Paál László-társaság tagja. K. 27. (Kováts) Zoltán, (liszkai), szobrász. Budapesten és Párizsban tanult. A Salon des Artistes Françaisban 1934. Atléta c. szobrával tűnt fel. KOVÁCSIK András (Endre) festő, Budapest 1889 máj. 11. A budapesti 589 Kovácsik