Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kresilas - Krétai művészet - Krétamodor - Krieger Béla - Kriehuber, Joseph - Kriesch Aladár - Kriesch Laura, Nagy Sándorné - Kriner (Kinner) József - Kripta - Krisár Bertalan - Kristály (Klein) Jenő - Kristályüveg - Kristiani Alajos - Kristóf János - Kristóf-Krausz Albert
Kresilas 599 Kristóf Krausz kiemelésére és monumentalitásának fokozására. Rendszerint három lépcsőfokból áll, amelyek azonban emberi láb számára nem járhatók s így egyes helyeken további, alacsonyabb fokokat iktattak közbe. KRESILAS, krétai (kydoniai) származású szobrász, a Kr. e. V. sz. közepén, Polykleitosszal, Pheidiasszal és Phradmonnal versenyezve készítette egy összeroskadó amazon szobrát, melynek másolatát a kapitóliumi márványszoborban vélik egyesek felismerni, míg mások a villa Mattéiból származó szobor (Vatikán) eredetijét tartják K. művének. Ezek az amazonszobrok az ephesosi Artemis-szentélyben állottak. K. hasonló tárgyú művének, a „valueratus deficiens“-nek római kori reprodukcióját bírjuk valószínűleg a St. Germain-en-Laye-beli kis bronzszoborban. K. híres Perikles-arcképét szintén ismerjük néhány másolat révén (Berlin, London, Vatikán), melyekből megítélhetjük ábrázolásának kötött, csupán a legjellemzőbb sajátságokra szorítkozó idealizálását. Weyde: KRÉTAI MŰVÉSZET, 1. Regyei művészet. KRÉTAMODOR 1. Crayon-modor. KRIEGER Béla, festő és grafikus. 1861 jún. 9. A budapesti mintarajziskolában és Rauscher Lajosnál tanult. 1885. Párizsba ment, hol állatos tájképeket festett, s városképeket és a párizsi múzeumok remekeit karcolta rézre. Többször kiállított a párizsi Salonban. Visszatérve Budapestre, inkább mint illusztrátor és iparművészeti tervező tűnt fel. KRIEHUBER, Joseph, osztrák festő, * Bécs 1801., I u. o. 1876. A bécsi művészeti akadémián tanult. K. a bécsi biedermeier legjellemzőbb és legvonzóbb mestereinek egyike. Ezerszámra fennmaradt képmásai — akvarellek, miniatűrök, litográfiák — ha nem is mély jellemző erőről tanúskodnak, mindig üdék, elegánsak, többnyire kissé szentimentálisak, a kornak és a kor ízlésének hű kifejezői. Litográfiái sorában sok magyar államférfi, főpap stb. arcképével is találkozunk. — Irodalom: Wurzbach (München, 1902). KRIESCH 1. Aladár, 1. Körösfői Kriesch Aladár. K. 2. Laura, Nagy Sándorné, festő és iparművész, * Budapest 1879. Budapesten, azután férjétől Veszprémben és Gödöllőn tanult, végül vele közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára. 1909. gyűjt. kiállítása volt Budapesten. Gyermekmosoly c. képe a székesfőváros tulajdona. KRINER (Kinner) József, festő Pozsonyban, majd Bécsben, hol 1770 körül halt meg. Az építészeti és tárlatfestésben tűnt ki. Könyvillusztrálással is foglalkozott. 1755. az altdöberni Heinecken-kastély lépcsőházának freskóit, 1767. a sausensteini kolostortemplom freskóit festette. KRIPTA (krypta), az ókorban a földalatti vagy sziklába vágott, boltozott folyosó (pl. circusoknál), az ókeresztény művészetben a katakomba-galéria görög eredetű neve. Az elnevezést a keresztény középkorban a nagyobb templomok alatt épült, többnyire háromhajós sírkápolnákra vitték át, melyekben valamely szentnek relikviáit őrizték s egyben istentiszteleteket is tartottak. Többnyire a templom szentélye alatt voltak elhelyezve. A legrégibb K.-k a VII. sz.-ból valók (Torcello), általánossá a XI—XIII. sz.-ban lettek. Átvitt értelemben a K. kifejezést a több koporsót befogadó temetkezőhelyekre és sírboltokra is szokták használni. KRISÁR Bertalan, havasai, festő, * Less 1839 máj. 1. 1857. Bécsben, hol az akadémián tanult. 1856. csendéletképekkel szerepelt a Pesti Műegylet kiállításán. Kémény és Tarján községek templomaiban egy-egy oltárképe van. KRISTÁLY (Klein) Jenő, festő, * 1875 körül, * Budapest 1903. 1898—1900. Münchenben és Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. Arc- és tájképeket festett. KRISTÁLYÜVEG vagy ólomüveg. Az angolok maguknak vitatják a K. feltalálásának érdemét, de tévesen, mert már középkori források említik az ólomoxid hozzáadásával készült üveget. A St. Denis-i templomi kincstárban van is egy igen régi tükör (Virgil-tükör), melynek sárgás-zöld üvegje igen sok ólomoxidot tartalmaz. Angliában a XVII. sz.-ban Mansell állít elő ismét K.-et, de ezután még egy század múlik el, míg a kontinensi üveggyárak is készítik. A K.-nek kiválóságai nagy áttetszősége, olvadékonysága és puhasága. Első tulajdonsága alkalmassá teszi olyan táblák készítésére, melyek sok fényt kell, hogy áteresszenek, mint a tükör és az ablaküveg, a második az öntést, a harmadik a metszést és csiszolást könnyíti meg. KRISTIANI Alajos, festő, * 1830, + Debrecen 1888 körül. Pesten tanult, azután Cegléden, majd Debrecenben volt rajztanár. Főleg arcképeket festett. Fia: K. István (# Cegléd 1869) szintén rajztanár és festő volt. KRISTÓF János, szobrász az 1850— 60-as években Kassán, hol egyebek közt 1856. ő restaurálta a Mária-szobrot. KRISTÓF-KRAUSZ Albert, festő és építész, 1892. A müncheni műegyetem