Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Koszits Hilda - Koszkol Jenő - Koszorus Károly - Koszta József - Kosztka Mihály Tivadar - Kosztolányi Gyula - Kotál Henrik - Kotányi-Pollak Hilda - Kotász Károly - Kotsi-Horváth Jolán
Koszits 567 Kotsi-Horváth folyóval c. olajfestménye a Szépmísv. Múzeum lététeként a ceglédi múzeumban van. Művészi hagyatékábóla Szent György-Céh 1914. kiállítást rendezett. Atyjának életnagyságú márvány-mellszobra és feleségének arcképszobra szintén a M. Tört. Képcsarnok tulajdona. KOSZITS Hilda, festő, * Budapest 1894 márc. 14. Itt, az állami női festőiskolában Deák Ébner Lajosnál tanult. 1927. kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. KOSZKOL Jenő, festő, * Dorog 1868 ápr. 28. Budapesten tanult és akvarell- és pasztelképei révén vált ismertté. 1896. Konyhacsendéletével (Szépművészeti Múzeum) az Esterházy-díjat nyerte. 1899. Éjjel a lagúnákon c. képét vette meg az állam. 1911. Aradon volt kollektív kiállítása. 1921. és 1923. megnyerte az állami vízfestménydíjat. Könyvtárrészlet című pasztellképe a Szépművészeti Múzeumban, Donáti-utcai ház c. vízfestménye a Székesfővárosi Múzeumban KOSZORÚS Károly, festő Pécsett. A néptanítói képesítés megszerzése után mint autodidakta foglalkozik a festészettel. Pécsi tájképeivel sűrűn szerepel az ottani képzőművészeti társaság kiállításain. KOSZTA József, festő, * Brassó 1864 ápr. 27. Budapesten és Münchenben tanult s a magyar parasztéletből vett jeleneteket festett (Hazatérés. Mezei munkások), amelyeknek komor ereje nem váltott ki rokonszenvet a közönségben. Nyomorúságos viszonyok közt festette azután vidéken azokat a képeket, amelyekkel 1917. váratlanul zajos sikert aratott s egyszerre legjobb festőink sorába lépett. Túlnyomórészt faluvégek, tanyarészletek, nyárfások, komor erejű árnyékokkal, amelyek közül rendkívül világító erejű színek villannak ki. Mindezeket a képeket közvetlen, naturalista szemlélettel, kötetlen festőiségben adta elő. 1917. Kukoricatörők c. olajfestményével a Wolfner-díjat s már régebben a Műcsarnokban a Rökk-díjat nyerte. 1917, 1920 és 1922. az Ernst Múzeumban volt kollektív kiállítása. Csiga-biga, Csónak, Elhagyott sétány, Fehér házak, Hazatérők, Kaszáló leány, Kosaras leány, Kukoricásban, Mezőn, Napkeleti bölcsek, Őszi nap, Parasztudvar és Zöldben c. képei a Szépművészeti Múzeum, Vihar előtt c. festménye a főváros tulajdonában vannak. KOSZTKA Mihály Tivadar, festő, 1. Csontváry K. M. KOSZTOLÁNYI (Kann) Gyula, festő és építész, * Budapest 1868 jan. 9. Építésszé képezte magát, de ideális terveken kívül, amelyek kötetekben jelentek meg (Archit. Skizzen u. Studien, Berlin, 1902, 1909) alig épített, inkább festett. Festeni Karlovszkynál Budapesten, majd Münchenben Hollósynál tanult. Pleinair-törekvésekből indul ki, majd Gauguin, Cézanne és Matisse szín- és vonalegyszerűsítésével próbálja egybekapcsolni. Házak a víz partján és Külváros téren c. művei a Szépműv. Múz.-ban. Grafikával is foglalkozik. KOTAL Henrik, építész, * Budapest 1874 júl. 5. U. i. tanult, majd Alpár Ignác műtermében, 1903—5. Hikisch Rezsővel társulva, azután önállóan működött. K. tervezte a jászberényi és szolnoki takarékpénztárak épületeit, a kúnhegyesi szállót és vigadót, a szatmári gimnázium épületét, a pozsonyi új vágóhidat, továbbá vidéken számos kastélyt s a fővárosban több bérházat. KOTÁNYI POLLAK Hilda, magyarszármazású festő és iparművész, * Bécs 1875 nov. 2. Pollak Richard prágai festő neje. Révész Imrénél tanult Bécsben, azután Münchenben. Azelőtt Pécsben, jelenleg Prágában lakik. Impresszionisztikusan festett életképeivel és arcképeivel 1899 óta vett részt bécsi és budapesti tárlatokon. Szőnyegterveket is készített. KOTÁSZ Károly, festő és grafikus, * Budapest 1872 nov. 4. Atyja műhelyében a kalaposmesterséget tanulta. 1894. Vastagh György festő pártfogásával a bpesti iparműv. iskolába került, hol Morelli Gusztáv osztályán öt évig képezte magát a fametszésben, majd Schmal építész műtermében mint díszítő-tervező rajzoló működött. Ezután a müncheni akadémián s utóbb Párizsban, a Julian-akadémián tanult. 1906—11. a bpesti Verőféle leánynevelő-intézetben az iparművészet és rajz tanára volt; azóta Budapesten kizárólag festészettel foglalkozik. 1921. és 1924. a Nemzeti Szalonban, 1925. az Ernst-Múzeumban, 1927. Bécsben, 1928. Amsterdamban, Berlinben és Londonban, 1929. Párizsban, 1930. Milánóban, Rómában, Zürichben és Münchenben, 1933. az Ernst Múzeumban rendezett műveiből gyűjt, kiállítást. A Tavasz és kora tavaszszal c. olajfestményei a Szépművészeti Múzeumban vannak. K.egy- és többszínű fametszetei széles foltszerkesztésükkel és dekoratív formafelfogásukkal tűntek fel. Az olajfestészetben érdeklődésének főtárgya a tájkép. A lombok színességét finom, csaknem pointillista technikával érezteti. A laza és pasztózus színek gyengéd harmóniáját néhol tüzesen megvillanó fényekkel tarkítja. KOTSI-HORVÁTH Jolán (Koroknyai Ottóné), festő, * Szilasbalhás 1858. A bpesti állami női festőiskolában Mészöly Gézánál, majd Deák Ébner Lajosnál és Lotz Károlynál ta-