Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Meit (Meyt) Konrad - Meitner László - Meixner, Johann - Meixner, Károly - Melber József - Melchers, Gari - Melchior, Johann Peter
Melt 104 Melchior francia festő, kinek képei a legmagasabb árakat értek el. Cogniet tanítványa. Később a hágai és amsterdami genrefestőkön képezte magát a Louvreban. Ezeken felbuzdulva festette aprólékos kidolgozású, szinte miniatúraszerű kis alakú, főleg XIV. és XV. Lajos korából „vett genreképeit, melyeken a kosztüm vagy Interieur pontos tanulmányozása volt a fődolog (Az olvasó, 1840, A sakkjátszma, 1841, A kuglizók, 1848, A veszekedők, 1865). Később részben III. Napoleon ösztönzésére I. Napoleon idejéből meríti lelkiismeretes pontossággal festett képeinek tárgyát: Az őrség (1874), „1807“ (I. Napoleon a friedlandi csatában, 1875, New-York, Metropolitan Mus.), „1814“ (Napoleon visszavonulása Oroszországban, a havas országúton, Louvre), III. Napoleon a solferinói csatában (Luxembourg, 1864). Lényegesen rokonszenvesebbek grafikái, pittoreszk könyvillusztrációi. A Louvre kertjében szobra van Merciétől. — Irodalom: Clarette (Párizs, 1881), Gérard (Párizs, 1896). Fromentin (Párizs, 1901). M., 2. Juste Aurélé, francia építész (1693—1750), a francia rokokó egyik kiváló tehetségű mestere. Tervei közül, amelyek összegyűjtve is megjelentek, Brethon-házai csodálatosan fantasztikus, nagy mozgalmasságú „grottára“ válnak ki. Finom architektúrájú tervet készített a S. Sulpice-templom főhomlokzatához is, de a kivitelt Servandoni (1. o.) nyerte el. MEIT (Meyt) Konrad, német szobrász, * Worms 1480 körül, s 1550 körül. A XVI. sz. első harmadában valószínűleg Niclas van Leyen hatása alatt fejlődött s a korabeli német szobrászok legjobbjai közé emelkedett. Puszpángfaragványai és mellszobrai (Gothai Múzeum, Bécs, Berlin) eleven felfogásukkal és közvetlen természetességükkel bilincselnek le. Főműve: Filiberto savoyai herceg és Bourbon Margit síremléke a broui S. Nicolas de Tolentin-templomban, amelynek márvány- és alabástromszobrait Ausztriai Margit, németalföldi helytartó megbízásából 1526— 1532 között faragta. Szép női bronzszobrai vannak a kölni és braun- schweigi múzeumokban. MEITNER László, festő és grafikus, * Ráckeve 1900. Berény iskolájában Budapesten, majd H. Meidnél Berlinben tanult. 1924. rézkarcaiból kollektív kiállítása volt az Alkotás Művészházban. A Simplicissimus rajzolója. 1932. az Ernst-múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást. MEIXNER, 1. Johann, osztrák szobrász, • Rothfloss (Csehország) 1819 jan. 3., Gleichenberg 1872 aug. 23. Bécsben, Rómában, Milánóban tanult, azután az osztrák fővárosban telepedett le. Igen sokat dolgozott magyarországi főpapok megrendelésére. Az esztergomi székesegyház külső falán M.-től való a bazilika alapkőletételét ábrázoló dombormű József nádor, Rudnay érsek és még 14 alakkal, a székesegyház belsejében M. készítette a Szt. József-oltárt, valamint a Bakócz-kápolna bejárata felett a Krisztus Jeruzsálembe való bevonulását ábrázoló hatalmas domborművet s ezzel szemben a Szt. István-kápolna bejárata felett Jézus a kisdedekkel c. balreliefet. Művei vannak Segesváron, Gyulafehérváron, a kalocsai székesegyházban stb. M. készítette a pesti belvárosi templom előtt állott, s onnan utóbb eltávolított Szentháromságszobrot is. M. 2. Károly, építész, • 1853, Bécs 1895 febr. 11. Szeged újjáépítésénél fejtett ki nagy tevékenységet. Ney Bélával közösen M. tervezte és építette a szegedi honvédtiszti lakóházat (1880), a törvényszék épületét (renaissance stilben, 1883), a posta- és távirdapalotát (német renaissance stilben, 1883 stb). Budapesten építette az Erzsébet körút 24. sz. alatti háromemeletes bérpalotát. A kormány megbízásából tervezte és építette a székesfehérvári, győri, debreceni, szegedi reáliskolákat stb. MELBER József, festő, • Temesvár 1774, u. o. 1842. 1805. szerzett polgárjogot szülővárosában, ahol mindvégig működött. MELCHERS, Gari, amerikai festő, * Detroit (Észak-Amerika) 1860. Előbb Düsseldorfban tanult, azután Párizsban Boulanger és Jules Lefébvre tanítványa (1881), majd Németalföldön élt, honnan szülei származnak. Művészetére Párizsban főleg Bastien Lepage hatott, kinek pontos naturalizmusával festette a 80-as évek közepén a francia, belga és hollandi tengerparti lakosok életét: Prédikáció egy hollandi templomban (1886), Úrvacsora (1889, francia aranyérem). Későbbi képei: Anya és gyermeke (Párizs, Luxembourg), Egy család (Berlin, Nationalgal.), A hajóács (Drezda). Színes, világos, pontos rajzú modorában festett arcképeket, tájképeket és interiőröket, továbbá vallásos képeket is (Krisztus Emausban, Jézus születése). A washingtoni könyvtárban néhány dekoratív freskója van, melyeken Puvis de Chavannest vette mintaképül. MELCHIOR, Johann Peter. 1745— 1829, 1765—1780-ig a höchsti porcellángyárban mint modellőr működött. Később Frankenthalban és Nymphenburgban. Biscuitből és porcellánból