Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
R - Rainaldi, Carlo - Rainer Károly - Rainerné, Istvánffy Gabriella - Raith Béla - Rajki István - Rajki József - Rajz - Rajzó Miklós - Rajztanárképző - Rákosi Gyuláné - Rákosi Nándor - Rakssányi Dezső - Raku
Rainaldi 348 Bologna felé vette útját, ahol nyoma veszett. Conrad, RAINALDI, Carlo, olasz építész (1611 —1691), a római barokk egyik jelentékeny mestere. Főbb művei: a Piazza del Popolo kétkupolás temploma, a S. Maria in Campitelli, a Pal. Borghese loggettája, a S. Agnese alaprajzi koncepciója s a S. Andrea della Valle homlokzata. Művészete erőteljes, gazdag barokk; szereti az erősen festői hatást, a nagy árnyékokat, a díszítőelemek nagy gazdagságát, de a barokkos vonalvezetést sohasem viszi túlzásba és szertelenségekre nem ragadtatja magát. Barát: RAINER Károly, építész, * Szeged 1875 jún. 6. Budapesten Czigler Győzőnél és Hauszmann Alajosnál tanult s ugyanott működik. Aigner Sándorral közösen tervezte a szeged-rókusi r. k. plébániatemplomot átmeneti stílusban (1904—7), önállóan tervezte a szegedi kerületi munkásbiztosító pénztár szék- és bérházát (1909), a bpesti Haris-bazárt, a Mocsonyi-féle Erzsébet-téri bérpalotát Budapesten (1907— 909), a Cziráky grófok bérpalotáját, a Hazai Bank palotáját, a nagyszebeni Európa-szállót, a Timisiana Bank épületét Temesvárott s a gr. Majláth-féle budai bérházcsoportot. RAINERNÉ, Istvánffy Gabriella, 1. Istvánffy Gabriella, RAITH Béla, szobrász, • 1885, Baligrád 1915 márc. 29. Budapesten tanult és sokat igérő munkákkal lépett fel a Műcsarnokban, de csakhamar áldozata, lett a világháborúnak. Egy emlékműve (Laky Adolf) a budapesti fasori ref. templom udvarán áll. RAJKI J. István, szobrász, • Rum (Vas vm.) 1881 aug. 19. A müncheni akadémián, azután Budapesten Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. 1920. újra kiment Münchenbe s Balthasar Schmitt mesteriskoláján fejezte be tanulmányait. 1913 óta kiállítója a Műcsarnoknak. Művei: Nyugalom, Vízözön, Leányakt, Háború, Tanulmányfej stb. R. 2. József, szobrász, Orosháza 1894. A bpesti iparművészeti iskolában tanult, azután szülővárosában telepedett le. Az alföldi egyszerű emberek életét és szokásait viszi át agyagfiguráiba 1927. Párizsban végzett tanulmányokat. Genre alakjaiból 1930. a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjt kiállítást. RAJZ. Különbséget kell tenni a R. mint a művészeti ábrázolásra előkészítő eszköz és a R. között, amely önálló műfaj. A művészeti oktatásban mindenkor a R. volt a pozitív ismeretek megszerzésének eszköze. A természet jelenségeit rajzosan felbontogatva, majd összerakva ismeri meg a művésznövendék a természetet és annak törvényszerűségeit. Rajzolva jut el a dolgok vázáig és ismerkedik meg a körvonalak finom vonaljátékával. A R. kifejező eszköze a vonal és ennyiben ellentéte a festésnek, amely foltokban és síkokban — nem részekre bontogatja az egészet, mint a rajzos előadás, hanem egésszé öszszefoglalva a részeket — ábrázolja a természetet és fejezi ki a művész mondanivalóját. A látásnak egymástól eltérő kétféle lehetőségét jelenti ez a különbség, a rajzos és a festői látásnak egyes művészekre, sőt egész nemzetekre jellemző különbözőségét. A sokszorosító eljárásokkal bizonyos fokig mechanizált R. válfaját foglaljuk össze a grafika elnevezéssel. — Irodalom: J. Meder, Die Handzeichnung. (Wien, 1919). Leporini, Die Künstlerzeichnung (Berlin 1928). Elek. RAJZÓ Miklós, festő, * Győrszentmárton 1865 jan. 6. Debrecen 1913 nov. 30. Grácban és Münchenben tanult s hazatérve oltárképeket festett (Nyitrai egyházmegye templomai), majd képmásokat és életképeket Szombathelyen és Debrecenben, a Benczúriskola értelmében. RAJZITANÁRKÉPZŐ. Budapesten testvérintézete volt a Szépművészeti Akadémiának, növendékeit négyévi tanulás után rajztanárokká képesítette. 1920-ban beleolvadt a Képzőművészeti Főiskolába, amelynek most egyik szakosztálya. RÁKOSI 1. Gyuláné, Geönczy Ilona, festő, * Budapest 1886 dec. 7. U. i. Deák Ébner Lajosnál tanult. 1906 óta kiállítója a Nemzeti Szalonnak és a Műcsarnoknak. Főleg naturalista arcképeket fest, melyek közül kiválik Rákosi Jenő képmása. R. 2. Nándor, festő, • Szeged 1832 okt. 17. – Budapest 1882 nov. 26. Előbb kereskedő volt, aztán Velencében festeni tanult s hazatérve Budapesten és Szegeden oltárképeket, tájképeket, arcképeket (Trefort, Horváth Mihály, Dunaiszky L.) festett eklektikus stílusban. Néhány történeti képet is festett: Martinuzzi végpercei Alvincen 1551-ben, Hunyadi László stb. önarcképe az Ernst-Múzeumban. RAKSSÁNYI Dezső, festő. * Budapest 1879 szept. 6. Itt végezte tanulmányait; 1909—13. a Benczúr-mesteriskola tagja volt, azután 1921-ig a képzőművészeti főiskolán tanított. Falképeket festett templomok, középületek számára (József Műegyetem, miskolci megyeháza, székesfehérvári plébániatemplom), nagyobb sikert ért el kisebbrétű olajfestményeivel, amelyek templom- és palota-belsőségeket mutatnak. RAKU, japáni kerámikai készítmények. Elnevezésük egy R. írásjeggyel ellátott aranypecséttől származik, me- Raku