Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

R - Ramboux-gyűjtemény - Ramenghi, Bartolommeo - Rámold Lajos - Ramor Alfréd - Rana, Giovanni Battista - Ranegger Márton - Ranftl, Johann Matthias - Ranics Adolf - Ransonnet Eliza br. - Rápolthy Lajos, nagyrápolti - Rappaport Jakab - Raschdorff, Julius - Raskó Aurél - Rastrelli, Carlo, Conte

Ramboux-gyűjtemény 349Rastrelli­ lyet Hideyoshi a Yuryaku várkas­télyban megtelepedett Chojiro kera­mikusnak adott, aki Koreából Kyo­­tóba bevándorolt Ameya nevű kera­mikus fia volt. A Re teásedények (Chaire, Chawan) formái a Sete-ké­szítményekhez, (1. ott) hasonlóak, de anyaguk könnyebb, mázuk azonban jóval vastagabb. Sajátos primitív szépségük abból származik, hogy kéz­zel formáltak. A R. név családi név is lett. A legszebb R. edények mes­tere Honami Koyetsu, a híres festő és lakkművész volt. Ma a 12. R.-nem­­zedék működik. Takács. RAMBOUX-GYŰJTEMÉNY. J. A. Ramboux (1790—1866) a kölni múzeum konzervátora, akinek legnagyobbrészt korai olaszokból álló gyűjteménye 1867. Kölnben került aukcióra. Ezekből számos fontos darab Ipolyi Arnold ha­gyományával a Szépművészeti Mú­zeumba került. RAMENGHI (ejtsd: —gi), Bartolom­meo, 1. Bagnacavallo. RÁMOLD Lajos, festő, * Budapest 1896. Itt, Párizsban és Londonban ta­nult. R.­festette a békésgyulai és rác­kevei templomok freskóit és az egri ferencrendi templom Szt. Anna oltár­képét. 1932. óta az iparművészeti is­kola tanára. Restaurálással is foglal­kozik. RAMOR Alfréd, szobrász, * Arad 1892 jan. 20. A bpesti iparművészeti iskolában és a brüsszeli képzőművé­szeti akadémáin tanult. 1913. szerepelt először a Műcsarnokban. RANA, Giovanni Battista, olasz épí­tész. 1639—45. végezte a győri székes­­egyház megújítási munkálatait. A gó­tikus templom ekkor kapta barokk részleteit RANEGGER (Ranger) Márton, kir. építőmester. 1561. Győr erődítésén dol­gozott. 1565. Trencsén várába küldték, hogy helyszíni vizsgálat alapján a szükséges építkezésről s ennek költsé­geiről javaslatot tegyen. RANFTL, Johann Matthias, osztrák festő, * Bécs 1805, + u. o. 1854. A bécsi akadémián Peter Krafft tanítványa, 1826—27. Moszkvában és Szentpéter­váron, 1838. Londonban járt, Magyar­országon is dolgozott. Biedermeier felfogású paraszt-genreképeket festett és különösen a kutyajeleneteket kul­­tiválta. Képei sűrűn fordulnak elő osztrák gyűjteményekben; a budapesti Szépműv. Múzeumban 2 genreképe. RANICS Adolf, fametsző. Budapes­ten Rusz Károlynál tanult s u. i. mű­ködött. Az 1870-es években számos fa­metszetet készített a Vasárnapi Újság részére. Utóbb Bécsben telepedett le. RANSONNET Eliza dr., Nemes Nán­­dorné grófné, festő, * Bécs 1843,­­ Brixen 1899 okt. 25. Bécsben tanult s nagyobbára arcképeket (Deák Fe­renc, Perczel Béla stb.) és életképe­ket állított ki (Az első úrvacsora, Az árvák stb.). Fiatal magyar festők fel­segélyezésére jelentékeny alapítványt tett. Több műve van a Szépművészeti Múzeumban, önarcképe az Uffiziben. RÁPOLTHY Lajos, nagyrápolti, szob­rász és éremművész, * Székelyudvar­hely 1880 m­árc. 15. Szülővárosában a kőipari szakiskolában. Budapesten az iparművészeti iskolában, azután Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. 1912 óta főleg képmásszobrokat és érmeket állított ki a Műcsarnokban. Művei kö­zül említésreméltók: Michelangelo mellszobra Carrarában, Húsz Dávid szobra Poprádon, az Arató katona c. bronzérem stb. 1915—16. tanár volt a konstantinápolyi akadémián, majd Angolában Kemál pasát mintázta. Pietája a szombathelyi székesegyház­ban, Ürményi József országbíró re­liefje a szegedi Pantheonban. RAPPAPORT Jakab, ötvös Buda­pesten, hol főleg magyar zománcmun­káival tűnt fel. Egy zománcozott, ék­kövekkel kirakott kelyhe I. Ferenc József király tulajdonában volt. Mun­káival az 1902. turini kiállításon arany­érmet nyert. RASCHDORFF, Julius, német épí­tész (1823—1914), a berlini dóm mes­tere. Korábbi éveiben Kölnben műkö­dött, restaurálta a városházát, meg­építette a városi színházat, a könyv­tárat, az Apostol-gimnáziumot, a fő­reáliskolát s a Wallraf-Richartz-mú­­zeumot; dolgozott Bielefeldben (isko­lák) és Braunschweigben (postaépü­let), többnyire a német renaissance formáiban. Főműve a berlini dóm, nagy és tekintélyes alkotás, amely becsülettel és gonddal van megtervez­ve, de hiányzik belőle a művészi in­venció s az architektonikus nagyvo­nalúság. R. kitűnően ismeri az olasz renaissance formáit, de a kor ízlésé­nek megfelelően elsekélyesíti, elap­rózza s nem a legszerencsésebb szel­lemben modernizálja őket. Barát, RASKÓ Aurél, festő, * Budapesten s u. i. végezte tanulmányait is. 1914. New Yorkban telepedett le, hol mint arcképfestő hamar hírnevet szerzett. 1921. festette Harding elnököt, majd Bánky Vilma filmszínésznőt s az ame­rikai közélet számos ismert tagját. 1927. Lindbergh óceánrepülő, továbbá Chamberlainné és Levinnené arcképei­vel keltett feltűnést. Naturalista. RASTRELLI, Carlo, Conte, orosz ud­vari szolgálatban álló olasz építész (1700—1771), Carlo Bartolommeo R. szobrász fia. Az ő nevéhez fűződnek Pétervárnak, az ifjú orosz fővárosnak, legszebb barokk épületei, elsősorban a művészi tagozású és felépítésű Téli palota. Egyéb nevezetes alkotásai: a Stroganov-palota, a Smolny-kolostor

Next