Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Steenwijck, Hendrik van, idb. - Steenwijck, Hendrik van, ifj. - Stefano di Giovanni - Steffeck, Karl - Steglehner Károly - Stegmüllerné - Steig Flórián - Steiger Jakab - Stein János - Steinacker Alfréd - Steinacker Károly - Steinacker Vince - Steinbach, Erwin von - Steindl Imre - Steiner Fülöp - Steiner Gyula
Steenwijck 473Steiner (Berlin): Verekedő parasztok (München). Pompás invenciójáról tanúskodik a budapesti Szépműv. Múzeumban levő Macskacsalád; u. o. a rendkívül finom Hollandi kokott. A Ráth György-múzeumban Korcsmár jelenet. — Irodalom; Westrheene (Hága, 1856). Hofstede de Groot, Beschreibendes u. krit. Verzeichnis I. (Esslingen—Párizs, 1907). Rosenberg (Bielefeld—Leipzig, 1897). Schmidt-Degener és Van Gelder (Párizs, 1928). STEENWIJCK (ejtsd: -vejk), 1. Hendrik van, idb., flamand festő, Steenwijck 1550 körül, Majna-Frankfurt 1608 körül. Antwerpenben Vredeman de Vries tanítványa. A németalföldi építészeti festés egyik úttörője; fejlődő távlati tudással mutatja be nagy templom-interiőrök térhatását. Jellemző műve az antwerpeni székesegyház belseje (1583, Budapest, Szépműv. Múzeum). S.. 2. Hendrik van, ifj., flamand festő, S. 1. fia és tanítványa, * Majna- Frankfurt 1850 körül, London (?) 1649 körül. Többnyire Antwerpenben élt, de évtizedeket töltött Londonban is. Főtémája az antwerpeni székesegyház, amelyet apjánál gazdagabban, részletesebben szeret bemutatni, de gyakran fest börtönöket is, pl Szent Péter kiszabadítása a börtönből 1620. (Budapest, Szépművészeti Múzeum.) Éber. STEFANO DI GIOVANNI, 1. Sassetta. STEFFECK, Karl, német festő, * Berlin 1818, + Königsberg 1890. Berlinben Krüger és Karl Begas, Párizsban Delaroche tanítványa, 1859-től a königsbergi akadémia tanára, majd igazgatója. Vadász- és állatképei (főleg berlini gyűjteményekben) Krüger mellett a festői felfogás fejlődéséről tanúskodnak. STEGLEHNER Károly, festő és rajzoló, * 1819, Budapest 1890. Akadémiai tanulmányainak végeztével mint rajztanár Pesten működött. Az 1850-es években rajzokat készített a Vasárnapi Újság részére. 1866. S. készítette Szeged város Deák-albumát. STEGMÜLLERNÉ, 1. Gerster, STEIG Flórián, fazekasmester, * 1855. Szekszárdon — ahol állandóan működött — 1925. Az 1904. torinói nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert. Magyar stílusú díszedényeiből a budapesti Iparművészeti Múzeumban és a Szekszárdi Múzeumban sok remek példányt őriznek. STEIGER Jakab, pozsonyi ötvös, aki 1578—1586 időben működött. S. műve a pozsonyi városbírói pálca, amely jelenleg a pozsonyi városi múzeumban van. STEIN János, festő, * Kolozsvár 1874. Berlini, müncheni, párizsi és budapesti tanulmányok után Kolozsvárott telepedett le s arcképeken, illusztrációkon kívül jellemképeket festett (Shylock, Faust, Lear stb.) és freskókkal díszítette fel az Országháza néhány falát és templomokat (egri székesegyház). Stílusa Lotzhoz simul. Tanára az Iparművészeti Iskolának. 1905. Művészeti bonctan c. alatt anatómiai művet adott ki. Salamon Sári c. olajfestménye a Szépművészeti Múzeumban. STEINACKER J. Alfréd, festő, S. 2. Károly fia, • Sopron 1838. 1819-től a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, azután Bécsben Pettenkofen hatása alatt magyar vásári jeleneteket dh festpti ‘ sz. 2. Károly, festő. 1837—73. a soproni kat. népiskola rajztanítója volt. Arcképeket, idealizált tájképeket, soproni részleteket festett. Több tájképe és számos rajza a soproni városi múzeumban van. S.-nél tanultak Baditz Ottó és Kiss József. S. 3. Vince, festő, 1. Bánsági V. STEINBACH, Erwin von, 1. Erwin von Steinbach. STEINDL Imre, építész (1839—1902), a budapesti Országháza alkotója, Budán és Bécsben tanult, majd a budapesti műegyetem tanára lett s a fővárosban nagyszabású építési tevékenységet fejtett ki. Főbb művei az új városháza, az állatorvosi főiskola épülete, a Margit-híd hídfői, a régi műegyetem (ma Tud. Egyetem bölcs, fakultása) múzeumkörúti épülete az olasz renaissance nemes formáiban s a budapest-erzsébetvárosi gótikus plébániatemplom. Kiváló működést fejtett ki mint műemlék-restaurátor is (Vajda-Hunyad, szegedi Ferenciektemploma, máriafalvi plébániatemplom, kassai dóm, bártfai Szt. Egyedtemplom). Életének főműve a Parlament, amelynek pályázatán (1883) elnyerte a négy egyenlő díj egyikét, majd 1884. a kivitellel is megbízták. A monumentális épület gazdag csúcsíves formákban épült, a bécsi neogótika szellemében s világosan érezhető rajta S. bécsi mesterének, Friedr. Schmidtnek (1. o.) hatása, anélkül azonban, hogy ez S. művészi önállóságának rovására menne. Az épület úgy koncepciójában és tömeghatásában, mint külső és belső részletformáiban egyaránt kiváló s méltán tekinthető az újabb magyar építészet egyik nagy alkotásának. Barát, STEINER 1. Fülöp, festő, * Pest 1812, u. o. és Münchenben tanult s a negyvenes években Pesten arcképeket, tájképeket állított ki. S. 2. Gyula, szobrász, * Budapest 1878 s Berlinben és Párizsban tűnt fel erőteljes, részben nagyméretű szobor-