Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

S - Szabó Kata, hindi - Szabó Lajos - Szabó Loránt - Szabó Olga - Szabó Rezső Antal - Szabó Vera - Szabó Csapó Márton - Szabolcs Ferenc - Szacsvay Alajos - Szaba István - Szakáll Albert - Szakáll (Szakál) János - Szakáts József, szenterzsébeti rajzoló - Szakáts József, szenterzsébeti festő - Szakmáry József - Szálánvarrott - Szalay Ákos

Szabó Sz. 10. Kata, hindi, festő, 1. Csépainé. Sz. 11. Lajos, festő, * Lébény 1887 aug. 14. A bpesti Képzőm. Főiskolán Zemplényi Tivadar tanítványa volt. 1911. állított ki a Műcsarnokban. Sz. 12. Lóránt, építész, * Pécs 1891­. A bpesti műegyetemen 1927. nyert ok­levelet. A székesfehérvári Prohászka­­templom és a pécsi temetőkápolna pályázatán díjat nyert. Sz. készítette a pécsi karmelita­ kolostor tervét, ter­vezte a margitszigeti premontrei templom teljes belső berendezését és miseszerelvényeit. Az 1934. évi római nemzetközi egyházművészeti kiállítá­son az általa tervezett miseszerelvé­nyekkel vett részt. Budapesten több modern törekvésű lakóházat tervezett. A központi egyházművészeti hivatal titkára. Sz. 13. Olga, ötvös és éremművész,­­ Zombor 1896. A bpesti Iparműv. Is­kolában Zutz Richárdnál tanulta az ötvösséget és az éremmintázást. Több bronzplakettet is készített. Sz. 14. Rezső Antal, szobrász, * Bu­dapest 1883 febr. 26. Atyja, Sz. 1. mű­helyében és Münchenben tanult. 1810. átvette atyja műtermét s azóta szá­mos állami, városi és magánépítke­zés dekoratív munkáit végezte (angol kisasszonyok zugligeti temploma, ke­gyes tanítórend bpesti székháza, Er­zsébet királyné emlékmű Budapest, soproni Emlékkapu dekoratív része, a Kasselik-alapítvány bpesti Vörös­marty-téri palotája stb.). Sz. 15. Vera, szobrász és festő, * Kiskunfélegyháza 1896. Festeni Nagy­bányán tanult, majd Budapesten Ved­res Márknál képezte magát a szobrá­szatban. Leginkább szobor-képmáso­kat készít. Egy sorozat karikatúrája a Kolozsvári Újságíró-Club tulajdonában van. Szentiványi, SZABÓ CSAPÓ Márton, festő, 1. Csapó M. SZABOLCS Fernc, építész, * Tiszá­rok 1874. A müncheni műegyetemen és a párizsi École des Beaux-Arts-ban ta­nult. Budapesten Schickedanz mellett dolgozott, majd Papp Gyulával társult s többek közt Nyíregyházán a Nyír­vízszab. Társulat és a Nyiregyh. Ált. Hitelint. székházait, a nyírbátori köz­ségházát, a mosóni r. k., a pancsovai ev. és zilahi ref. templomokat, az ung­vári zsinagógát és Korona-szállót, a miskolci postát, több vidéki banképü­letet, újabban a Róna-utcai szfév. bér­házat és a Horthy Miklós-közkórházat tervezte. Sok pályázaton vett részt s nyert I. díjat (Zemplén m. székháza, munkácsi keresk. akad. stb ). A háború­ban Sz. tervei szerint létesült a prze­­mysli magyar és német hősi temető s u. o. a szétlőtt erődök alkatrészeiből egy hatalmas keresztemléket tervezett. SZACSVAY Alajos, festő, * Pöstyén 1890 jún. 29. A bpesti Képzőműv. Fő­iskolán Zemplényi Tivadarnál és a kecskeméti művésztelepen végezte ta­nulmányait. 1910 óta kiállítója a Mű­csarnoknak. SZÁD­A István, festő és grafikus, * Budapest 1891 aug. 11. Mint hadi­fogoly, a sziciliai fogolytáborban Szekeres Béla festőtől és grafikustól tanult. Hazatérve, a Képzőműv. Fő­iskolán végzett tanulmányokat. 1919. egy tollrajzát a Szépműv. Múzeum szerezte meg. 1920. Szekeres Bélával együtt volt kollektív kiállítása Bu­dapesten, 1928. pedig a Nemzeti Sza­lonban rendezett gyűjt. kiállítást. SZAKÁLL J. Albert, festő. Az 1850-es évek elején Pesten, 1856-tól Aszódon, 1858. Münchenben élt. Hazatérve, Bé­késcsabán telepedett le. 1855—58. al­földi és dunamelléki tájképeket és két női tanulmányfőt állított ki a Pesti Műegyletben. Számos másolatot is készített. Egy tájképe a Szépműv. Múzeum tulajdona. Sz. (Szakál) 2. János, ötvös és réz­metsző, * 1725 körül, s Kolozsvár 1786 után. 1748-tól működött Kolozsvárt, hol az ötvöscéhben ismételten viselte a céhmesteri tisztet s cs. kir. arany- és ezüstbeváltó tiszt is volt. 1759. a kolozsvári asztaloscéh Kolozsvár cí­merével és látképével díszített ván­dorlevelét metszette rézre, ötvösmű­vei közül két ezüst gyertyatartó az Ernst-Múzeum 15. aukcióján (1921) szerepelt. SZAKÁTS J. József, szenterzsébeti, székely származású rajzoló és réz­metsző a XIX. sz. elején Budán. 1807. egy mitológiai tárgyú képet rajzolt és metszett Fáy András Bokréta c. könyve részére. Egy 16-odrétű réz­metszetű medaillon önarcképe 1807-ből a M. Történelmi Képcsarnok grafikai gyűjteményében van. Sz. 2. József, szenterzsébeti, festő, * Szenterzsébetfalva (Udvarhelyszék) 1820­ körül,­­ Köln 1870 körül. Rajz­tanár volt Brassóban, majd tüzér­főhadnagy a szabadságharcban, mely­nek leverése után 17 évig volt fog­ságban. Kiszabadulása után Kölnben telepedett le, hol főleg táj- és arc­képeket (Deák Ferenc, Kossuth Lajos stb.) festett. SZAKMÁRY József, kőrajzoló és kő­nyomdász Budán az 1830—40-es évek­ben. Arckép-litográfiákat (I. Ferenc, V. Ferdinánd, Deák Ferenc, Pata­­chich József stb.) készített. SZALÁN VARROTT, 1. Magyar Nép­művészet. "SZALAY J. Ákos, építész és archeo­lógus, * 1894. f Kenézlő 1930 szept. 8. A József-műegyetemet végezte, ahol tanársegéd, majd adjunktus lett. Az ásatási módszereket Rómában Gerkan 487 Szalay

Next