Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

T - Tóth Gyula, éremművész - Tóth Gyula, festő - Tóth István, festő - Tóth István, szobrász - Tóth István, grafikus - Tóth János, festő - Tóth János, építész és festő - Tóth Jenő - Tóth László - Tóth Sándor - Tóth Zoltán, szentgáli

Tóth T. 5. Gyula, éremművész és ötvös, * Debrecen 1893 szept. 28. A bpesti ipar­­művészeti iskolában Vasady, Mátrai Lajos és Simai voltak mesterei, az­után Strobl Alajosnál képezte magát. Bécsben, Münchenben és Olaszország­ban volt tanulmányúton. Főleg érem­művészettel foglalkozik; érmeinek és plakettjeinek nagy részét negatívba vési. Munkáinak nagy kollekciója 1924, az Iparműv. Múzeum éremkiállításán volt kiállítva. A székesfővárosi ipar­­rajziskola tanára. Több ötvösműve a főváros tulajdonában van. Műveit a finom kivitel mellett egyéni stílus és a magyar díszítőelemek felhasználása jellemzik. T. G. Gyula, festő, * Szatmár 1891 márc. 20. Nagybányán (Réti) és Mün­chenben (Raupp, Angelo Jank) tanult. Hosszabb ideig Párizsban élt. Az aka­démikus naturalizmustól fokozatosan jutott el a tiszta impresszionizmushoz. Részt vett a müncheni Kunstverein és Műcsarnok kiállításain, Erdélyben több gyűjteményes kiállítást rendezett. T. Z. István, festő, * 1825,­­ Sopron 1892. Akadémiai tanulmányai befejez­tével Sopronban telepedett le, hol a közélet számos alakját örökítette meg. Művei közül Bartók Sándor városi ta­nácsnok arcképe a soproni múzeum­ban van. T. 8. István, szobrász, * Szombathely 1861 nov. 9. Bécsben végzett tanulmá­nyok után Budapestre telepedett s itt főkép egyházi jellegű és em­lékszob­­rokat mintázott (Szt. László, Nagy­várad [a románok eltávolították], Hu­nyadi, Erzsébet királyné kisméretű lo­vasszobra, a zugligeti Kossuth-emlék, Pieta a Kerepesi-temetőben Budapest, Kossuth, Szentes, Szily és Horváth Boldizsár, Szombathely). Nagyméretű Bosszú c. tanulmánya jellemzi legjob­ban tárgyias mintázását. Déli pihenő c. bronzszobrára (Szépműv. Múz.) 1920. az állami kis aranyérmet kapta. 1921. megnyerte a Wolfner-díjat. Vízhordó leány c. bronzszobra a főváros tulaj­dona. Egyéb művei: Szaniszló és No­­gall püspökök szobra Nagyváradon, u. o. a székesegyház főoltárának szob­rai és domborművei, a radnai kegy­­oltár szobrai, Szt. Márton szobra a szombathelyi székesegyházban, több szobor a szegedi fogadalmi templom­ban, Révai Miklós reliefje a szegedi Pantheonban, Szt. János-szobor a bu­dapesti Keleti Károly-utcában, Ham­pel József és Havas Sándor szobrai Aquincumban, József nádor szobra a Székesfőv. Múzeumban és a József fiú­­árvaházban, dekoratív szobrok az Or­szágházon, a volt Osztr.-Magyar Bank budapesti palotáján és a Mezőgazda­­sági Múzeum épületén. Számos sírem­léket és hősi emléket is készített. T. 9. István, grafikus, * Marosvá­sárhely 1892 máj. 29. A bpesti képző­­műv. főiskolán szerzett oklevelet, 1919- től Kolozsvárt rajztanár. Több gyűjtő kiállítást rendezett Erdélyben, lino­­leummetszet-sorozatokat adott ki, me­sekönyveket és díszműveket illusztrált. T. 10. János, festő és rézmetsző a XIX. sz. első felében Szekszárdon. 1837-ből ismeretes tőle Veszprém vá­ros rézmetszetű képe. 1838. kifestette a bácsi templomot s ugyanakkor le­rajzolta a bácsi vár romjait. T. 11. János, építész és festő, * Zala­egerszeg 1899. A bpesti műegyetemen végezte tanulmányait, 1922 óta városi főmérnök Szombathelyen, hol néhány középületet tervezett és épített. Több tervpályázaton nyert díjat, így a Győr város rendezésére kiírt pályáza­ton és tervei szerint rendezték Győr nagy részét. Mint festőnek Egry Jó­zsef volt a mestere. Először 1934. sze­repelt a Műcsarnokban egy balatoni tempera tájképpel. 1934. a szombat­­helyi építészeti kiállítás keretében mu­tatta be dunántúli gyűjtéséből eredő felvételeit Város és faluesztétika és Magyar népi építőművészet Vas me­gyében címen. T. 12. Jenő, festő, * 1882.­­ Budapest 1923. Budapesten végezte tanulmá­nyait, innen Indiába ment, ahol nagyszámú képet festett, de miután ott ősmagyar nyomokra vélt buk­kanni, abbahagyta a festést és filo­lógiai tanulmányoknak szentelte egész életét. T. 13. László, festő,­­ Budapest 1869 júl. 15.­­ Majna-Frankfurt 1895 máj. 27. Münchenben és Olaszországban végezte tanulmányait s nagy feltű­nést keltett Szépség, Pénz, Szellem c. triptychonjával. Beható természet­tanulmányokra épített friss színű táj­képeinek java Olaszországban készült (Olajfaerdő stb.). Az akvarellt is ki­váló tehetséggel művelte (Toscanai tájak, típusok). T. 14. Sándor, festő,­­ Rimaszombat 1904. A bpesti képzőműv. főiskolán Glatz Oszkár és Rudnay Gyula vol­tak tanárai. Tanulmányokat végzett Német-, Angol- és Franciaországban. Rajztanár Pápán. 1926 óta kiállítója a Műcsarnoknak. 1933. gyűjt. kiállí­tása volt a bpesti Szépm. Kiállítások helyiségében. T. 15. Zoltán, szentgáli, * Lugos 1891 dec. 6. A bpesti képzőművészeti fő­iskolán Vaszary János növendéke volt. 1924. vízfestményeiből, színes és fekete rajzaiból, átégetett rajzaiból (saját találmányú technika), pasztell­es olajfestményeiből kollektív kiállí­tása volt a Nemzeti Szalonban. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja. 55 Művészeti Lexikon, II. 545 Tóth

Next