Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
T - Tóth Gyula, éremművész - Tóth Gyula, festő - Tóth István, festő - Tóth István, szobrász - Tóth István, grafikus - Tóth János, festő - Tóth János, építész és festő - Tóth Jenő - Tóth László - Tóth Sándor - Tóth Zoltán, szentgáli
Tóth T. 5. Gyula, éremművész és ötvös, * Debrecen 1893 szept. 28. A bpesti iparművészeti iskolában Vasady, Mátrai Lajos és Simai voltak mesterei, azután Strobl Alajosnál képezte magát. Bécsben, Münchenben és Olaszországban volt tanulmányúton. Főleg éremművészettel foglalkozik; érmeinek és plakettjeinek nagy részét negatívba vési. Munkáinak nagy kollekciója 1924, az Iparműv. Múzeum éremkiállításán volt kiállítva. A székesfővárosi iparrajziskola tanára. Több ötvösműve a főváros tulajdonában van. Műveit a finom kivitel mellett egyéni stílus és a magyar díszítőelemek felhasználása jellemzik. T. G. Gyula, festő, * Szatmár 1891 márc. 20. Nagybányán (Réti) és Münchenben (Raupp, Angelo Jank) tanult. Hosszabb ideig Párizsban élt. Az akadémikus naturalizmustól fokozatosan jutott el a tiszta impresszionizmushoz. Részt vett a müncheni Kunstverein és Műcsarnok kiállításain, Erdélyben több gyűjteményes kiállítást rendezett. T. Z. István, festő, * 1825, Sopron 1892. Akadémiai tanulmányai befejeztével Sopronban telepedett le, hol a közélet számos alakját örökítette meg. Művei közül Bartók Sándor városi tanácsnok arcképe a soproni múzeumban van. T. 8. István, szobrász, * Szombathely 1861 nov. 9. Bécsben végzett tanulmányok után Budapestre telepedett s itt főkép egyházi jellegű és emlékszobrokat mintázott (Szt. László, Nagyvárad [a románok eltávolították], Hunyadi, Erzsébet királyné kisméretű lovasszobra, a zugligeti Kossuth-emlék, Pieta a Kerepesi-temetőben Budapest, Kossuth, Szentes, Szily és Horváth Boldizsár, Szombathely). Nagyméretű Bosszú c. tanulmánya jellemzi legjobban tárgyias mintázását. Déli pihenő c. bronzszobrára (Szépműv. Múz.) 1920. az állami kis aranyérmet kapta. 1921. megnyerte a Wolfner-díjat. Vízhordó leány c. bronzszobra a főváros tulajdona. Egyéb művei: Szaniszló és Nogall püspökök szobra Nagyváradon, u. o. a székesegyház főoltárának szobrai és domborművei, a radnai kegyoltár szobrai, Szt. Márton szobra a szombathelyi székesegyházban, több szobor a szegedi fogadalmi templomban, Révai Miklós reliefje a szegedi Pantheonban, Szt. János-szobor a budapesti Keleti Károly-utcában, Hampel József és Havas Sándor szobrai Aquincumban, József nádor szobra a Székesfőv. Múzeumban és a József fiúárvaházban, dekoratív szobrok az Országházon, a volt Osztr.-Magyar Bank budapesti palotáján és a Mezőgazdasági Múzeum épületén. Számos síremléket és hősi emléket is készített. T. 9. István, grafikus, * Marosvásárhely 1892 máj. 29. A bpesti képzőműv. főiskolán szerzett oklevelet, 1919- től Kolozsvárt rajztanár. Több gyűjtő kiállítást rendezett Erdélyben, linoleummetszet-sorozatokat adott ki, mesekönyveket és díszműveket illusztrált. T. 10. János, festő és rézmetsző a XIX. sz. első felében Szekszárdon. 1837-ből ismeretes tőle Veszprém város rézmetszetű képe. 1838. kifestette a bácsi templomot s ugyanakkor lerajzolta a bácsi vár romjait. T. 11. János, építész és festő, * Zalaegerszeg 1899. A bpesti műegyetemen végezte tanulmányait, 1922 óta városi főmérnök Szombathelyen, hol néhány középületet tervezett és épített. Több tervpályázaton nyert díjat, így a Győr város rendezésére kiírt pályázaton és tervei szerint rendezték Győr nagy részét. Mint festőnek Egry József volt a mestere. Először 1934. szerepelt a Műcsarnokban egy balatoni tempera tájképpel. 1934. a szombathelyi építészeti kiállítás keretében mutatta be dunántúli gyűjtéséből eredő felvételeit Város és faluesztétika és Magyar népi építőművészet Vas megyében címen. T. 12. Jenő, festő, * 1882. Budapest 1923. Budapesten végezte tanulmányait, innen Indiába ment, ahol nagyszámú képet festett, de miután ott ősmagyar nyomokra vélt bukkanni, abbahagyta a festést és filológiai tanulmányoknak szentelte egész életét. T. 13. László, festő, Budapest 1869 júl. 15. Majna-Frankfurt 1895 máj. 27. Münchenben és Olaszországban végezte tanulmányait s nagy feltűnést keltett Szépség, Pénz, Szellem c. triptychonjával. Beható természettanulmányokra épített friss színű tájképeinek java Olaszországban készült (Olajfaerdő stb.). Az akvarellt is kiváló tehetséggel művelte (Toscanai tájak, típusok). T. 14. Sándor, festő, Rimaszombat 1904. A bpesti képzőműv. főiskolán Glatz Oszkár és Rudnay Gyula voltak tanárai. Tanulmányokat végzett Német-, Angol- és Franciaországban. Rajztanár Pápán. 1926 óta kiállítója a Műcsarnoknak. 1933. gyűjt. kiállítása volt a bpesti Szépm. Kiállítások helyiségében. T. 15. Zoltán, szentgáli, * Lugos 1891 dec. 6. A bpesti képzőművészeti főiskolán Vaszary János növendéke volt. 1924. vízfestményeiből, színes és fekete rajzaiból, átégetett rajzaiból (saját találmányú technika), pasztelles olajfestményeiből kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja. 55 Művészeti Lexikon, II. 545 Tóth