Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Magyar Építőművészet - Magyar Grafikusok Egyesülete - Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre - Magyar Iparművészek Országos Egyesülete - Magyar Iparművészek Testülete - Magyar Iparművészet - Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség - Magyar Képírók Egyesülete - Magyar Képzőművészek Egyesülete - Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége - Magyar Képzőművésznők Egyesülete - Magyar-Mannheimer Gusztáv - Magyar Nelly - Magyar Mérnök- és Építészegylet - Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége - Magyar Műhely Szövetség - Magyar Művészet
Magyar Építőművészet 58 Magyar művészet MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET, havi folyóirat, megjelenik 1903 óta. Főszerkesztője Führer Miklós, szerkesztő: vitéz Irsy László. MAGYAR GRAFIKUSOK EGYESÜLETE, 1908-ban alakult meg Rauscher Lajos elnöklésével. Célja: a rézkarc, kőrajz és magasmetszésű technikák fejlesztése és terjesztése, pártoló tagjaik évenként műlapot kapnak. MAGYAR IMPRESSZIONISTÁK ÉS NATURALISTÁK KÖRE, 1. Miénk. MAGYAR IPARMŰVÉSZEK ORSZÁGOS EGYESÜLETE, alakult 1926. Elnöke Kratochwil Károly. MAGYAR IPARMŰVÉSZEK TESTÜLETE, alakult 1911. Elnöke Menyhért Miklós. MAGYAR IPARMŰVÉSZET, az Országos magyar iparművészeti társulat kiadásában 1897 óta megjelenő folyóirat. Szerkesztette: Fittler Kamill, 1909—1930. Györgyi Kálmán, jelenleg Szablya Frischauf Ferenc. Elsősorban a jelenkori hazai iparművészet újabb alkotásait ismerteti, de emellett időnként jó példákat közöl az elmúlt századok remekműveiből. Végül ismerteti a legkiválóbb külföldi iparművészeti alkotásokat, kiállításokat stb. MAGYAR IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI SZÖVETSÉG, alakult 1928. Elnöke dr. Ugron Gábor. MAGYAR KÉPÍRÓK EGYESÜLETE, 1933. és 1934-ben állított ki a Nemzeti Szalonban. Az egyesület törekvése a magyar népélet művészi megnyilvánulásaiból meríteni megújhodást, küzdeni a nyugati hatások ellen. Elnöke Boromisza Tibor. MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK EGYESÜLETE, a művészek erkölcsi és anyagi érdekeinek megvédésére alakult Bpesten 1894-ben. Tagjait választás útján veszi fel. Az utóbbi évtizedek művészeti mozgalmaiban a konzervatív álláspont képviselője. Elnöke dr. Neuschloss-Knüsli Kornél. MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, alakult 1932. Elnöke Róna József. MAGY. KÉPZŐMŰVÉSZNŐK EGYESÜLETE. 1908-ban alakult Budapesten, dr. Korányi Anna Soós Elemérné elnökletével, 1909-ben rendezte u. o. első kiállítását. Célja: a magyar festő-, szobrász-, építész- és iparművésznőket egységes szervezetbe tömöríteni, erkölcsi és anyagi érdekeiket védeni, kiállításokat rendezni. Mai elnöke Somló Sári. MAGYAR-MANNHEIMER 1. Gusztáv, festő. • Bpesten 1859 febr. 27. A Mintarajziskolában, Bécsben (Mahart) és Münchenben (Wagner Sándor és Löfftz) tanult. Hazatérve a Benczúrmesteriskola tagja lett. Eleinte a mellőzés miatt elkedvetlenedve, felhagyott a festéssel. Az 1910-i velencei nemzetközi kiállításon tűnt fel újra, amikor Tavasz c. képét megvásárolták a velencei modern képtár részére. 1902. a kis állami, tíz évvel utóbb a nagy állami aranyérmet nyerte. Illusztrációkat készített Mikszáth művei. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. díszmunka és Bródy Sándor Ezüst kecske című regénye számára. 1903. a Műcsarnokban, 1906. a Nemzeti Szalonban volt gyűjt. kiállítása. 1913., 1920., 1922., 1929. és 1933. az Ernst-Múzeumban volt kollektív kiállítása. Több képe a Szépművészeti Múzeum, önarcképe a M. Történelmi Képcsarnok, A párizsi udvar a Kígyó-téren (1892), Téli tájkép és Jassy közelében c. olajfestményei a Székesfővárosi Múzeum tulajdona. A Tannhäuser Vénusza még Makartra emlékeztet. Kolorista hajlandósága ellenére is főbb képeiben —_ Melancholia, Szt. Jeromos (Szépműv. Múz.) és a Maharadzsa leánya — sötét tónusok felé vonzódik. Technikáját tekintve lelkiismeretes naturalista, csak ritkán enged pátoszának s ilyenkor születnek legértékesebb művei, többnyire kis tájképek nyugtalan és fojtott színekkel. M. 2. Nelly, festő, • Budapesten, 1903. Tanulmányait atyjánál (M. 1.) és Genfben, Münchenben folytatta. Impresszionista. Kiállítása volt 1927 febr. a Nemzeti Szalonban. MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZEGYLET, alakult 1867. Elnöke Forster Gyula. MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK NEMZETI SZÖVETSÉGE, alakult 1919. Elnöke Papp Béla. MAGYAR MŰHELY SZÖVETSÉG, alakult 1932. Elnöke Tolnay Cornél. MAGYAR MŰVÉSZET. I. Európa művészeti fejlődésébe Magyarország a kereszténység fölvétele után Szent István korában kapcsolódik. A háborúk és az új települések okozta pusztulások miatt a M. fejlődéséről tiszta képet nem nyerhetünk. Első nagyobb templomaink laposmennyezetű bazilikák, de a mellékhajók mindkét végén egy-egy torony emelkedik. Négytornyú bazilika volt a székesfehérvári és az esztergomi, valamint a pécsi, mely utóbbinak tornyai azonban nem folytatásai a mellékhajónak, hanem ezek két végén a templom zöméből kiugranak. A tornyok alsó csarnokában folytatódó mellékhajók s a kereszthajók hiánya jellemzi nemcsak legtöbb román, de kéttornyú gótikus templomainkat is (Nagyboldogasszony temploma Budán, apátsági templom Garamszentbenedeken). Első székesegyházaink díszítésének ránkmaradt töredékei szinte klasszikus formájúak, ami a lombard-román stílus mesterei mellett bizánci kőfaragók közremű-