Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
Z - Zambelli (Sambelli) András - Zampieri, Domenico - Zamusj (Zannusy) József - Zanelli, Angelo - Zár - Zarcillo (Salzillo) Y Alcaraz, Francisco - Zárókő - Zászlós István - Zauner, Franz - Zausig József - Zavisits, Marko (Márk) - Zechenter - Zechmayer Lipót - Zeggin, Georg - Zehrer József - Zeiller
Zambelli 624 rátussal látta el a gyorsan gazdagodó város szükségletét reprezentatív jellegű, nagyformátumú szobrokban. Neobarokk stílusa, mely a szobrok távoli sziluetthatására és festői mozgalmasságára van építve, rendkívül alkalmas volt mind kifejezése, mind díszítő jellege révén e feladatkör betöltésére, bár eszközei konvencionálisak és a nemesebb értelemben vett stiláris öntudat hiányzik belőlük. Z. számos kitüntetésben részesült. Már a müncheni akadémián ezüstérmet nyert s pályája legelején (1884) megkapta a Műcsarnok társulati díját. 1887. nagy aranyéremmel tüntették ki, 1899. neki ítélték a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, mely ekkor került először kiadásra; 1907. a Ráthdíjban, 1909. ismét a társulati díjban, 1916. a jubileumi király díjban volt része; 1901. a Corvin-lánccal tüntették ki. Több művel van mind a Szépművészeti, mind a Fővárosi s néhány külföldi múzeumban képviselve. ZAMBELLI (Lambelli) András, építész, * Pest 1792 júl. 30. + u. o. 1824 ápr. 25. Z. János pesti építőmester fia. 1822. nyert polgárjogot Pesten, hol Z. tervei alapján épült a városi lövölde, melyet korai halála miatt Ditrich József és Kasselik Ferenc fejeztek be. Ez az épület az 1838-i árvízben pusztult el. ZAMPIERI, Domenico, I. Domenichino. ZAMUSI (Zamusy) József, festő az 1770—80-as években Nagyszombatban. 1778. festette Nagyszombat látképét, melyet a köv. évben A. Zenger metszett rézre. 1780-ból Batthyány hercegprímást ábrázoló olajfestménye ismeretes. Alighanem fia volt a hasonló nevű bécsi festőnek, aki 1737 május 27-én halt el. ZANELLI, Angelo, olasz szobrász, * 1879, az itáliai modern plasztika egyik vezéralakja. Főműve a római Viktor Emánuel-emléken a haza oltárának nagyszabású domborműve. Reliefstílus tekintetében alkotásán a csoporttól a lapos domborműhöz való fokozatos átmenetet érvényesíti. ZÁR, ajtók és fedelek lecsukására használt eszköz, mely a középkorig csak fareteszekből állott. Csak Rómában ismertek fémzárakat, de a XI. sz.tól kezdve ezek általánossá lesznek. Szerkezetük ekkor még egyszerű s védelem céljából vaslemezzel van fedve. Ha az ajtó mögött van, úgy azon a kulcs számára kulcslyuk és kulcslyukpajzs van. Midőn a renaissance alatt divatba jön a Z.-nak fedetlen alkalmazása, ezzel kapcsolatban igen komplikált, vagy csak annak látszó szerkezetek jelennek meg, melyeknek megfelelően a kulcsokat is művészien képezik ki (1. o.). ZARCILLO (Salzillo) Y ALCARAZ. Francisco, spanyol szobrász (Murcia, 1707—81), az egyházi rendeltetésű spanyol fafaragásnak késő, de kiváló mestere. Műhelyéből, amelyben családtagjai is dolgoztak, ezerszámra kerültek ki a színezett és gyakran valódi kelméből készült ruhákba bújtatott alakok, csoportok, amelyek olykor rajongó vallási hév kifejezését adják (nagyrészt murciai templomokban). ZÁRÓKŐ, a boltív közepén, az ú. n. záradékban elhelyezett faragott kő, melyet a boltív megszerkesztésekor a kövek közül utolsónak építenek be. Gyakran dekoratív kiképzést nyer. ZÁSZLÓS István, szobrász. • Győr 1895 aug. 20. A bpesti képzőművészeti főiskolán Radnai Bélánál tanult, azután Olaszországban, Bécsben és Münchenben volt tanulmányúton. 1924 óta kiállítója a Műcsarnoknak. Művei: Szent Imre, Hunyadi, Egy korty bor stb. Győrött él. ZAUNER, Franz, osztrák szobrász, * Felpatan (Tirol) 1746, Bécs 1822. öt évet töltött Rómában, ahonnan hazajövet udvari szobrász, az akadémia tanára, majd igazgatója, a klaszszicizmus korszakának vezető szobrásza lett. Kiváló művei: II. Lipót síremléke az Augustinerkirchében, II. József antikizáló lovasszobra (1795—1806), mely a Bécset jellemző ily emlékek sorát megnyitja. — Irodalom: H. Burg (Bécs, 1915). ZAUSIG József, J. Czausig. ZAVISITS, Marko (Márk), festő. # Kevedobra (Dobrica, Torontál vm.) 1834 okt. 11. — u. o. 1855 máj. 27. 1852—55. Dániel Konstantintól tanult festeni. Rövid pályafutása alatt főleg egyházi képeket festett. ZECHENTER, híres ágyú- és harangöntőcsalád a XVIII. sz. folyamán Budán. Nevezetesebb tagjai az id. és ifj. Antal, Ferenc és János. Számos magyarországi templom harangját öntötték. Az id. Antalnak 1724—56. közti időből a Daun grófok címerével díszített több ágyúja és néhány mozsara van a bécsi Arsenálban. E család műhelyéből való, néhány finoman megmunkált díszes ágyú van a Magyar Hadtörténelmi Múzeumban is. ZECHMAYER Lipót, réz- és acélmetsző. Az 1830-as években Bécsben, a köv. évtizedben Pesten működött, hol az Ungar c. lap részére készített metszeteket (Schodel Rozália stb.). 1846. egy Madonnáját állította ki a Pesti Műegyletben. ZEGGIN, Georg, ötvös, 1. Szegedi György. ZEHRER József, festő, 1. Zolthai Z. József. ZEILLER, valószínűleg sváb eredetű művészcsalád, mely már a XVI. sz.ban Innsbruckban kimutatható. A csa- Zeilet