Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)
C - Curriculum vitae - Curtman, Wilh. Jak. Georg - Custodes - Cygnaeus, Uno - Czakó Elemér - Czech János - Czeke Marianne - Cziráky Antal - Czirbusz Géza
353 Curriculum vitae States (1919), A History of Education (1921), The Principal and his School (1923), An Introduction to the Study of Education (1925), State School Administration (1926), Monroe’s Encyclopedia of Education volt szerk. (1911—13), Riverside Textbooks in Education Series szerk. L. Curriculum vitae (lat.) életpálya, röviden életrajz, amelyet folyamodványokhoz szoktak mellékelni. Cartman, Wilh. Jak. Qe.org (1802—71) hesseni kiváló tanférfiú; rendkívül sokoldalú tevékenységet fejtett ki a köznevelés kérdésének és a tankönyvirodalomnak területein. A gyakorlat embere volt, aki ipari oktatás által a nőket is keresetképessé akarta tenni. Sürgette a helyes tanítóképzést és a szakszerű tanfelügyeletet s elítélte a lelkészfelügyelők intézményét, amiért heves támadásokban részesült. A negyvenes években nálunk is igen kedvelt pedagógus volt, sőt Schedius L. az első prot. tanítógyűlésen e szavakkal ajánlja egyik művét (Die Schule u. das Leben) fordításra : „Egy valóságos remek neveléstani műre akarom önöket figyelmeztetni.“ M. : Gewerbeschule für das weibliche Geschlecht (1836). Geschichten für Kinder, die noch nicht lesen (1841). Die Schule und das Leben (1842). Gyökeresen átdolgozta Schwarz Lehrbuch der Pädagogik-ját (18574) ezzel a címmel: Lehrbuch der Erziehung u. des Unterrichts (18667). Irod.: Fr. Bornmann: C. als Vorkämpfer für moderne pädag. Ideen (Päd. Mag. 1025. sz.) Custodes. .(Örök.) A XVI. századtól az iskolai és internátusi élet szabályainak megtartását nem ritkán egyes tanulókkal ellenőriztetik intézményesen (custodes, observatores publici) ; e mellett néha titokban is figyeltették egy-egy tanulóval a többieket (c. clandestini). A latin beszéd lévén a diákság körében a kötelező, a lupus (farkas) jelentette föl az anyanyelvükön társalgókat. Ahol, mint egyik-másik prot. iskolában, bizonyos fokú belső önkormányzatot biztosított az iskola szabályzata a tanulóifjúságnak, a custos nemcsak ellenőrző volt, hanem egyéb teendőket is gyakorolt. B. B. Cygnaeus, Unó (1810—1888) finn iskolareformátor. A német pedagógia alapján igyekezett a finn nevelésügyet javítani. Az első finn tanítói szeminárium megalapítója, a finn iskolai törvény szerkesztője. Reformjavaslatai Fröbel, Diesterweg és Pestalozzi szellemében. M. : Erinäisiä ajatuksia aiotusta kansakoulusta 1857 (Különféle gondolatok a tervbevett népiskoláról), Ehdoituksia Suomen kansakoulutoimesta 1861 (Javaslatok a finn népiskola működéséről). V. O. G. Lennbeck—A. J. Tarjanne : Una Cygnaeuksen kirjoitukset Suomen kansakoulun perustamesesta ja järjestamisestä 1910 (U. C. írásai a finn Magyar Pedagógiai Lexikon I. népiskola alapításáról és megszervezéséről). W. Czakó Elemér (1876—) az orsz. iparművészeti isk. ig., majd közokt. h. államtitkár, az Egyetemi Nyomda főig. M. : Magyaros ízlés. Szemelvények a magy. képzőművészet, háziipar és iparművészet formakincséből (Györgyivel, 1929). A magy. iparművészet szereplése a milánói nk. világkiállításon 1906 (1907). Az osztrák és az angol iskolázás (1924). Czech János (1798—1854) városi főbíró, a kir. tanulmányi központi bizottság s a könyvvizsgáló bizottság alelnöke, a M. T. Ak. r. t. (1832). Emlékbeszédet Toldy F. mondott felette. Irodalmilag főleg a történeti tudományokkal, oklevelek és régi emlékek gyűjtésével foglalkozott. Ő kutatta fel Kinizsi Pálné imakönyvét (1513) s a róla elnevezett Cz.- és Érsekújvári-kódexet. Értekezések főleg a Tud. Gyűjteményben, Hormayr Archivjában és Taschenbuchjában, a Tudománytárban és az Akadémia Évkönyveiben. Számos munkája kéziratban maradt. Czeke Marianne (1873—) az Orsz. Pedag. Könyvtárhoz beosztott tud. egyetemi könyvtárőr. M. : Brunszvik Teréz élet- és jellemrajza (Révész M.tal, 1926). Brunszvik T.re vonatkozó cikkek a Kisdednevelésben és a Revue de Hongrieban. Történelmi és Shakespeare-tanulmányok. Sajtó alá rendezi Brunszvik kiadatlan naplóit. Cziráky Antal gr. (1772—1852) országbíró, konzervatív főúr, az 1825/7. országgyűlés által kiküldött tanügyi albizottság (subdeputatio) elnöke, utóbb az Akadémia főtámogatója és a pesti egyetem elnöke. Fiatal korában (1793) mint a pesti egyetemi ifjak magy. nyelvművelő társaságának („Pesti Magyar Társaság“) elnöke tüzes magy. szónoklatokat mond, később azonban a deák nyelv közigazgatási és iskolai uralmának legerélyesebb szószólója lesz. Metternichhez 1836. intézett bizalmas emlékiratában hyperhungarismusról, a magy. nyelv monopóliumára való törekvésről panaszkodik és arról, hogy a tanulóifjúság a latinból majdnem egészen tudatlanul kerül ki az iskolából. Elődjének, az 1825. elhúnyt Ürményi országbírónak munkálatát 1829. kiássa és nagyobb felterjesztésben arra kéri a királyt, hogy állítsa fel Ürményi javaslata értelmében a tanárképzőintézetet és engedélyezzen több fizetést a tanároknak. Főműve az egyetemi tankönyvnek szánt Conspectus juris publici regni Hungáriáe ad annum 1848 (Bécs, 1851, 2 köt., magy. ford. 1861. Hegedűs L. K.). V. O. Kornis : Eszmények (főleg I. 134—6, 309). Czirbusz Géza (1853—1920) földrajzíró, egyet. tr., a kegyes tanítórend tagja. A Délmagyarországi néprajzi múzeum meg- Czirbusz 354 12