Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)
D - Dac, dacosság - Dadogás - Dahlem - Dajka - Daktilológia
355 Czőgler alapítója. Számos földrajzi tankönyvet, valamint etnológiai munkát írt. Czőgler Alajos (1853—1893) író és író. A természettudományi irodalom buzgó munkája. Tudományos, tanügyi és ismeretterjesztő cikkei bel- és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Máig közkézen forgó főműve: A fizika története életrajzokban (1882, 2 köt.). Balog M.val: Tanuló-statisztikához való százaléktáblák (1893). Czuczor Gergely (1800—1866) a klasszikas irány utolsó, a népies irány első művelője a magyar irodalomban. 1824. szentbenedekrendi gimn. tr. Győrött, majd 1830—1835. D Dae, dacosság oly lélektani jelenség, amely már a korai gyermekkorban (2%— 3 év körül) felléphet, s a nevelő részéről különös figyelmet kíván növendéke serdülésekor. A D. lélektani mozzanatai a következők : az illető személyben bizonyos kettősség van, amennyiben a dacos egyén éppen valódi vágya és kedvtelése ellen cselekszik, beszél („az ellenmondás szelleme“). A dacosség oka a gyermeknél az a körülmény, hogy valamely kívánságát nem teljesítettük, az ifjúnál és felnőttnél pedig rendszerint a sértett önszeretet s hiúság. A D. lelki jelentősége s helye a lelki folyamatok egymásutánjában ; célja, hogy az egyén megbosszulja magét a daccal ; de e bosszú nem az erős bosszúja (ez a harag), hanem a gyengéé. Azonkívül minden dacban van tettetés is, de olyan tettetés, amely átlátszó : a dacos boldognak mutatja magát, amikor szenved, gyűlöletet tettet, amikor szeret, stb. Végül a dacosság egyúttal védelmi eszköze is a gyengének, amellyel ellenfelét le akarja fegyverezni. E lélektani mozzanatok alapján a dacosságot túlzott fokéval, a csökönyösséggel együtt a harag egyik változatának tekinthetjük. A D.nak különös jelentősége van az ifjúkorban, amikor az új és felledező lelki folyamatok (hiúság, a gyengeség és az erő váltakozása, zárkózottság stb.) különösen erős táplálékot nyújtanak a D.nak s a harag egyéb megnyilvánulásainak. (V. ö. Bühler S. : Az ifjúkor lelki élete, 1925. 60. 1. : „gúny, dacosság, csúfolódás, az egyedüllét bánata s a megértő embertárs szükségérzete.“) A D. ellenszerei, ha patológiai állapot felé közeledik, orvosi kezelés (csillapító vagy tónikus kezelés) ; normális esetekben a nevelő tanúsítson nyugodt, csendes s jóindulatú viselkedést, vagy kísérelje Komáromban s 1838. ismét a győri líceumban és a győri kir. akadémián. A nyelvészet terén való működéséért a M. T. Ak. r. tagjává választotta (1836) és megbízta a „Nagy Szótár“ szerkesztésével, amelyet Fogarassy közreműködésével haláláig folytatott. M. költői művein kívül : Czuczor G.—Schedel F. : A magyar nyelv rendszere. Közrebocsátó a Magyar Tudós Társaság (Buda, 1846). Irod. Bayer F.: Cz. G. élete és költészete (1879). Koltai V. : Cz. G. élete és munkái (1885). Zoltány I. Cz. G. élete (Cz. G. összes költői művei I. köt. 1899). Téli A.: Cz. G. (A Pannonhalmi Szt. Benedek-rend története VI. köt. 1916). Gy. Ág. meg a D. felduzzadt energiáját új érdeklődés keltésével más területekre levezetni. Az önnevelés körén belül pedig legfőbb eszköz az önuralom és az akarat nevelése (1. o.). Irod. Malapert: Enquête sur le sentiment de colére chez des enfants. An. Psych. (1902 , 1.1. f.). H. Winkler : Der Trotz, sein Wesen u. seine Behandlung (1929, bő bibliográfiával). J. Fritter : Neue Elterbücherei: Heft I. Erziehung der Jüngsten (1930). Y. U. Dadogás : 1. Beszédhibák. Dahlem : Berlin egyik legszebb villanegyede (11.000 lak.) a Kaiser Wilhelm Gesellschaft tudományos intézeteivel, biológiai, anyagvizsgáló, mezőgazdasági, botanikus és telepítésű kutató intézetekkel. L. Kutató intézetek. Dajka : az anyát a kisgyermek táplálásában (szoptatás D.), ápolásában, gondozásában (száraz D.) és foglalkoztatásában helyettesítő nőszemély. Mivel a gyermek az első években igen fogékony, nagyon fontos, hogy a D. egészséges, derült kedélyű, erkölcsi tekintetben kifogástalan legyen, a gyermeket szeresse, türelemmel és hozzáértéssel tudjon vele bánni. A kisdedóvó-intézetekben az 1891. évi XV. tc. az óvónő segítségére minden 40 gyermek mellé egy D.t rendel, aki a gyermekek körüli teendőit s az óvoda tisztántartását az óvónő utasítása szerint tartozik végezni. Az óvodai D.t a felügyelő bizottság alkalmazza, félfogadását és elbocsátását azonban az óvónőre szokták bízni. D.nak nevezik a nyári és az állandó menházvezetőnőket is. K. E. Daktilologia (gör. a. m. ujjon való számítás) : a számvetésnek egyik legrégibb neme, amelyet a tanításban és az életben, is használtak. Lényege az, hogy az egyes ujjaknak, aszerint, amint kinyújtották, begörbítették vagy bevonták, különböző számértéket tulajdonítottak. A D.t a Daktilologia 356