Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)
P - Perú - Perubalzsam - Perugia - Perugino, Pietro - Peruzzi, Baldassare - Perverz - Perzsa irodalom - Perzsalábprém, Asztrakhán-prém - Perzsa művészet
Perú 346 Perzsa művészet Perú (República del Perú) T. 1,249.049 km 2. Lak. 7,400.000. Népsűrűsége 53 , 11% fehér, 32% indián, 53% keverék, 2% néger stb. Hivatalos nyelv : spanyol. Főv. Lima (373.000), nagyobb városok : el Callao, (77.000), Arequipa, (65.000), Abancay (59.000), Cuzco (40.000), Chiclayo (35.000), Cerra de Pasco (28.000) stb. Pénzegysége : sol. T.-nek 12%-a szántó, kisebb mértékben a tengerparton, jobbára az alacsonyabb hegylejtőkön. Az ültetvények leginkább a partvidéken: gyapot, cukornád és rizs. A magasabb völgyrészletekben burgonya és árpa, lejebb búza, tengeri, majd cukornád és kávé. A búza és a tengeri a belső szükségletet nem fedezi, a kávé kevés, kicsik a kakaóültetvények is, hanyatló a vadgumitermelés. Viszont nagyon kiadós a narancs, citrom, kisebb mértékű a szőlő. T.-ének 53%-a erdő, de kihasználása nehézkes (úttalanság). Kiadós állatállományára jellemző a teherhordásra, húsra és tejre is kihasznált láma, valamint a jó gyapjáról híres alpaka. Nagyon jelentős ásványkészletek : gazdag földolaj-, réz-, ezüst-, kisebb jelentőségű arany-, ólom-, szén-, nagy vanádium-, guanó- és újabban feltárt bizmuttelepek. Az ipar egyelőre szerény: gyapot-, gyapjú-, nagyobb arányú panamakalap-, továbbá cukor-, gyufa-, cement-, kohó-, malom-, olajipar, rizshántolás. Behozatal : gép, közlekedő eszköz, fém készáruk, gyapot-, gyapjúáruk, len, kender, juta, papiros, gyógyszer stb. Kivitel: nyersolaj, gyapot, réz, arany, cukor, gyapjú stb. Vasútvonalainak hossza 4438 km. Története: A P.-i indiánok, főleg az inkák gazdag, művelt birodalmát Pizarro 1531. hódította meg, de a sp. alkirályság (Lima székhellyel, 1543) csak kegyetlen pártharcok közben alakult meg ; ezüstbányái s földművelése elsőrangú sp. gyarmattá tették. A 18. sz.-ban levált belőle a mai Venezuela, Colombia, Argentina, Paraguay, Uruguay ; 1821. független köztársa lett ; 1825. Bolívia vált külön. Tört.-ét ezóta diktatúrákkal váltakozó forradalmak és Chilével való viszályok jellemzik. Perui balzsam, a Myroxylon pereirae növény kérgéből megsértésre kifolyó balzsam, gyógyszerek, halvizek, kenőcsök, illatszerek készítésére használják. Perugia (perudzsa), 1. 01. tart. 6360 km 2, 535.000 lak. 2. A tart. székhelye : püspökség; egy.; sok műemlék; selyemipar, 83.000 lak. Perugino (perudzsíno), Pietro, * 1446, t 1523, ol. festő, Raffael mestere. Nyugalmat, hangulatot sugárzó festményei a ren. nagy mesterére vallanak. Peruzzi, Baldassare, * 1481, t 1536, ren. építész ; főműve a Villa Farnesina (Róma). Perverz (lat.), a. m. természetellenes. Perzsa irodalom. 1. Az ó-P. legfontosabb termékei az Aveszta és a Kr. e. 4. sz.-ig visszanyúló királyfeliratok. 2. A közép-P. Kr. u. 3—7. sz -ok folyamán virágzott pehlevi nyelven. Főleg krónikákból (Bundehisa, Khudájnáme) áll. 3. Az új P. a Kr. u. 7. sz. óta virágzik. Költészete páratlanul gazdag. Főbb alakjai: Rudeghí (9. sz.), Dakikí lírikus, a Sáhnáme megkezdője (10. sz.), Firdúszí, a Sáhnáme szerzője (11. sz.), a panegirista Enverí, a misztikus Szená'í, az epikus Nizámí, és a cinikus Omar Khajjám (12. sz.), Ferid ed-din Attár és Szandi, a nagy lírikus (13. sz.), Háfiz (14. sz.), s végül Dzsámi (15. sz.). Prózairod.-ban különösen a tört.-írás fejlett. Főképviselői: Bal'amí (10. sz.), Dzsurdzsání (13. sz.), Hamdulláh Musztaují (14. sz.) és Mirkhond (15. sz.). A nagymogulok alatt Indiában is virágzott a P. , ottani nagy tört.-íróik Abulkádir Badaúni és Muhammed Kászim. A biográfia legnagyobb művelője Daulatsáh (15. sz.) volt a költők életrajzának gyűjtésével. A tud. irod.-nak is számos jeles perzsa művelője volt, műveiket azonban rendszerint arabul írták. Perzsalábprém, Asztrakhán-prém, a perzsa (bárány) prém levágott és összevarrt lábaiból készül. Perzsa művészet, legrégibb jelentős emlékei Dareios palotáinak romjai Susában és Persepolisban (Kr. e. 6. sz.) ; oszlopos előcsarnoka, falainak színes téglaborítása a P. jellegzetessége. E jellegzetességek a hellén műv. hatása alatt kissé háttérbe szorulnak, de a fejlődés, főleg a boltozás különféle nemei terén az építészetben továbbra is jelentékeny. Párhuzamosan nagy virágzást mutat az ötvösműv. is, amelynek formakincse a népvándorláskori műv.re és műiparra is hatott. Az iszlám uralom alatt újabb fellendülés következett, amely főleg a csúcsíves boltozás kifejlődésében, valamint a fénymázas falburkolások dekoratív gazdagságában alkotott maradandót. A 13. sz.-tól kezdve a mongol pusztítás az emlékek legnagyobb részét megsemmisítette. Festészet terén a kisméretű, aprólékos és dekoratív gazdagságú miniatúra a jellegzetes. A legrégibb emlékek a 8. sz.-ból valók, a virágzás a 13. sz.-i ú. n. bagdadi iskolára esik, amely egyenes vonalban vezet a kissé merev, de végtelenül finom udvari festészet felé. Legnagyobb mesterük Bilizad a 15. sz.-ban.