Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
B - Botbüntetés - Bourgeois - Böhm Vilmos - Böhm-Bawerk, Eugen - Bölcsöde - Bőripar
Pótbüntetés 82 alapja is a dominikánus inkvizítor könyve volt. Az üldözés az 1575—1700 közé eső években volt a leghevesebb. Áldozatainak a száma legalább egy millióra tehető, ezek közül 25—30%-ot a protestáns bírák küldtek máglyára. A boszorkányperük őrülete ellen a 16. század közepe óta sokan fölemelték a szavukat (J. Weyer, A. Praetorius, J. M. Mayfart és a jezsuita Tanner és Spee is), de a bírósági gyakorlatot csak Chr. Thomatius német jogtudós 1701-ben megjelent Theses de crimine mágiáé, a. m. a varázslat bűnéről szóló tételek műve, terelte jobb irányba. De még így is száz évnél több időbe telt, míg a máglyákat kioltották (Németországban 1775-ben Kemptenben égették meg az utolsó áldozatot), a kínzást megszüntették és a boszorkányhit eltűnt a büntetőtörvénykönyvekből. Nálunk a boszorkányüldözés nem öltött a külföldihez hasonló arányokat. De nem azért, mert Kálmán király megtiltotta a boszorkányüldözést. Az a hit, hogy ő ezt cselekedte, tévedés. Kálmán csak a boszorkányok egy fajtájának üldözése ellen nyilatkozott. A strigákat, akikről nyilatkozata szól, olyan éjjel röpködő lényeknek tartották, akik emberek, de főleg gyermekek vérét szívják. Ezekben Rothari longobard király (643) és Nagy Károly sem hitt és már az utóbbi is halálbüntetéssel fenyegette azt, aki egy strigát megöl. A magyar boszorkánypörökre vonatkozó levéltári anyagot Komáromy Andor gyűjtötte össze (1910). Az 1565—1756 közt lefolytatott, tudomására jutott 554 perben 151 vádlott büntetéséről nem tudunk, a többi 403-ból 169 per végződött azzal, hogy a vádlott máglyára került. Olyan, akit előbb lefejeztek s csak azután égettek el, 23 volt. Az utolsók közé tartozó boszorkányper volt a szegedi, ahol 1728-ban 13 áldozatot égettek el. A boszorkányperök utolsó áldozata hazánkban az a négy asszony volt, akiket Arad megyében 1756-ban égettek el. A boszorkányhit a legjellegzetesebb babona volt, melynek az egyházi helyeslés és a törvényekbe való iktatás borzalmas szentesítést nyújtott. A boszorkányhitnek nyilvánvalóan semmi alapja nincs, csak az, hogy voltak és vannak vallások, amelyek ezt a hitet alátámasztották. Az egész őrületben csak az a lélektani rejtély, hogy ezt a hitet kínpadra húzott vádlottak hogyan erősíthették meg vallomásaikkal. A kínpad azonban sok mindent megmagyaráz. Egyes esetekben a meggyötört áldozatok inkább mindent bevallottak, amit kívántak tőlük és inkább nekimentek a biztos halálnak, csakhogy kínjaiknak végét szakítsák. Más esetekben a hit és a hitetés, a butaság és a csalás, bizonyos narkotizáló és álomszerű élményeket kiváltó szerek használata szolgáltatja a beismerő vallomások rejtélyének a kulcsát. Botbüntetés, ma csupán Nagybritanniában nyer alkalmazást 16 évnél fiatalabb egyénekre, mint erőszakos bűncselekmények mellékbüntetése. Alkalmazását nemcsak kultúrellenessége zárja ki, hanem az a tapasztalat is, hogy célszerűtlen, mert érzékeny kedélyekre megsemmisítőleg hat, durva egyénekre pedig hatása csak addig tart, amíg a végrehajtásából eredő testi fájdalom. Reakciós politikai irányok hiába próbálkoztak visszaállításával, így Dániában 1905-ben (megszűnt 1911-ben) és Magyarországon, ahol az ellenforradalom (1920. évi XXVI. tc.) egy évre állította vissza, de ez idő alatt is csak néhányszor alkalmazta a bíróság. Bourgeois (e.: burzsoá), francia szó, eredeti jelentése városlakó, városi ember, szemben a földmíves parasztsággal és a nemesi házakban vagy várakban lakó nemességgel. A mai társadalom tagozódása szerint a kapitalista osztály tagja, ha a vagyona odasorolja, vagy ezen osztály híve, mert tőle él és osztályhelyzetét nem tudja, vagy nem akarja fölismerni. Böhm Vilmos, szocialista politikus, volt miniszter, szül. 1880. A műszerészséget tanulta. Fölszabadulása után magánúton érettségizett. Még egészen fiatalember volt, amikor a szakszervezeti és pártéletben kitűnt agilitásával, rendkívül kiváló szervezőtehetségével. A vas- és fémmunkásszövetség felügyelőválasztmányának elnöke, később a végrehajtóbizottság titkára lett. A politikai mozgalomban is honorálták képességeit, több éven keresztül a pártvezetőség tagja volt és 1913-ban a gazdasági ügyek vezetésével bízták meg. A Károlyi kormányban hadügyi államtitkár, a leszerelési tanács elnöke, később, a Berinkey kabinetben hadügyminiszter volt. A tanácskormány idején a szocializáló népbiztosság vezetője, majd hadügyi népbiztos és a vörös hadsereg főparancsnoka lett. Amikor lemondott a főparancsnoki állásról, a bécsi követség vezetésével bízták meg. A tanácskormány bukása után Bécsben maradt. Irodalmi munkássága: Kenyeret és munkát, Magyar szociálpolitika, A munkások és a termelés, A háborús kormányok bűnei. Bécsben jelent meg a Két forradalom tüzében című munkája amelyben az októbert megelőző, a forradalmi és a tanácskormány idejében való szerepét és élményeit írta meg. Böhm-Bawerk, Eugen, osztrák közgazdász, szül. 1851, megh. 1914. Miniszter, majd egyetemi tanár. Legjelesebb műve a háromkötetes Tőke és tőkekamat, amely hívei és tanítványai szerint a rendszerek kritikájában tökéletes. Meghatározásai azonban sok vitára adtak okot. Tanítványa, Wieser, jelentőségét Marxéhoz hasonlítja. Bölcsőde, a munkába járó asszonyok csecsemőinek, esetleg 3 éven aluli gyermekeinek a munkaidő alatt való gondozására hivatott intézmény. Először Franciaországban létesítettek bölcsődéket, ahol máig is nagyon el vannak terjedve, de meghonosították Németországban és többé-kevésbé Európa többi államaiban is. Az ipar fejlődése, a férfiak reálbéreinek csökkenése és a világháború, amely az asszonyok százezreit kényszerítette az üzemekbe, különös jelentőséget adnak a bölcsődéknek. Leggyakoribb formája az ú. n. gyári bölcsőde, ahová a munkásasszony munkaidő alatt is bemehet csecsemőjét megszoptatni (szoptatószoba). A bölcsődéket legtöbb helyütt a gyári vállalatok, hatóságilag támogatott magánegyesületek, néhol a községek tartják fönn. Az olasz ipartörvény kötelezi a gyárakat gyári bölcsődék berendezésére és föntartására. Rendkívül fontos a bölcsődék szigorú szakorvosi felügyelete, gondos egészségügyi berendezése és kezelése, különben a fertőzésre nagyon hajlamos csecsemők pusztulásának egyik számottevő tényezője lehet. Bőripar: Magyarországon a nyersbőr kivitele tilos, de magas vám védi az itt alig termelt cipőbőröket. Az eredménye ennek azi, hogy a borkabéj olcsón összevásárolhatja a nyersbőrt és drágán árusítja a kikészítettet. A silány minőségű talpbőr idehaza drágább, mint a jobb minőségű Ausztriában. Böripar