Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)

B - Botbüntetés - Bourgeois - Böhm Vilmos - Böhm-Bawerk, Eugen - Bölcsöde - Bőripar

Pótbüntetés 82 alapja is a dominikánus inkvizítor könyve volt. Az üldözés az 1575—1700 közé eső évek­ben volt a leghevesebb. Áldozatainak a száma legalább egy millióra tehető, ezek közül 25—30%-ot a protestáns bírák küldtek mág­lyára. A boszorkányperük őrülete ellen a 16. szá­zad közepe óta sokan fölemelték a szavukat (J. Weyer, A. Praetorius, J. M. Mayfart és a jezsuita Tanner és Spee is), de a bírósági gyakorlatot csak Chr. Thomatius német jog­tudós 1701-ben megjelent Theses de crimine mágiáé, a. m. a varázslat bűnéről szóló tételek műve, terelte jobb irányba. De még így is száz évnél több időbe telt, míg a máglyákat kioltották (Németországban 1775-ben Kemp­­tenben égették meg az utolsó áldozatot), a kínzást megszüntették és a boszorkányhit el­tűnt a büntetőtörvénykönyvekből. Nálunk a boszorkányüldözés nem öltött a külföldihez hasonló arányokat. De nem azért, mert Kálmán király megtiltotta a boszorkány­üldözést. Az a hit, hogy ő ezt cselekedte, té­vedés. Kálmán csak a boszorkányok egy fajtá­jának üldözése ellen nyilatkozott. A strigákat, akikről nyilatkozata szól, olyan éjjel röpködő lényeknek tartották, akik emberek, de főleg gyermekek vérét szívják. Ezekben Rothari longobard király (643) és Nagy Károly sem hitt és már az utóbbi is halálbüntetéssel fe­nyegette azt, aki egy strigát megöl. A magyar boszorkánypörökre vonatkozó levéltári anya­got Komáromy Andor gyűjtötte össze (1910). Az 1565—1756 közt lefolytatott, tudomására ju­tott 554 perben 151 vádlott büntetéséről nem tudunk, a többi 403-ból 169 per végződött azzal, hogy a vádlott máglyára került. Olyan, akit előbb lefejeztek s csak azután égettek el, 23 volt. Az utolsók közé tartozó boszorkány­per volt a szegedi, ahol 1728-ban 13 áldozatot égettek el. A boszorkányperök utolsó áldozata hazánkban az a négy asszony volt, akiket Arad megyében 1756-ban égettek el. A boszorkányhit a legjellegzetesebb babona volt, melynek az egyházi helyeslés és a tör­vényekbe való iktatás borzalmas szentesítést nyújtott. A boszorkányhitnek nyilvánvalóan semmi alapja nincs, csak az, hogy voltak és vannak vallások, amelyek ezt a hitet alá­támasztották. Az egész őrületben csak az a lélektani rejtély, hogy ezt a hitet kínpadra húzott vádlottak hogyan erősíthették meg vallomásaikkal. A kínpad azonban sok min­dent megmagyaráz. Egyes esetekben a meg­gyötört áldozatok inkább mindent bevallot­tak, amit kívántak tőlük és inkább neki­mentek a biztos halálnak, csakhogy kínjaik­nak végét szakítsák. Más esetekben a hit és a hitetés, a butaság és a csalás, bizonyos nar­­kotizáló és álomszerű élményeket kiváltó sze­rek használata szolgáltatja a beismerő vallo­mások rejtélyének a kulcsát. Botbüntetés, ma csupán Nagybritanniában nyer alkalmazást 16 évnél fiatalabb egyénekre, mint erőszakos bűncselekmények mellékbünte­tése. Alkalmazását nemcsak kultúrellenessége zárja ki, hanem az a tapasztalat is, hogy cél­szerűtlen, mert érzékeny kedélyekre meg­­semmisítőleg hat, durva egyénekre pedig ha­tása csak addig tart, amíg a végrehajtásából eredő testi fájdalom. Reakciós politikai irá­nyok hiába próbálkoztak visszaállításával, így Dániában 1905-ben (megszűnt 1911-ben) és Ma­gyarországon, ahol az ellenforradalom (1920. évi XXVI. tc.) egy évre állította vissza, de ez idő alatt is csak néhányszor alkalmazta a bíróság. Bourgeois (e.: burzsoá), francia szó, eredeti jelentése városlakó, városi ember, szemben a földmíves parasztsággal és a nemesi házak­ban vagy várakban lakó nemességgel. A mai társadalom tagozódása szerint a kapitalista osztály tagja, ha a vagyona odasorolja, vagy ezen osztály híve, mert tőle él és osztályhely­zetét nem tudja, vagy nem akarja fölismerni. Böhm Vilmos, szocialista politikus, volt mi­niszter, szül. 1880. A műszerészséget tanulta. Fölszabadulása után magánúton érettségizett. Még egészen fiatalember volt, amikor a szak­­szervezeti és pártéletben kitűnt agilitásával, rendkívül kiváló szervezőtehetségével. A vas- és fémmunkásszövetség felügyelőválaszt­mányának elnöke, később a végrehajtóbizott­ság titkára lett. A politikai mozgalomban is honorálták képességeit, több éven keresztül a pártvezetőség tagja volt és 1913-ban a gazda­sági ügyek vezetésével bízták meg. A Károlyi kormányban hadügyi államtitkár, a leszerelési tanács elnöke, később, a Berinkey kabinetben hadügyminiszter volt. A tanácskormány idején a szocializáló népbiztosság vezetője, majd hadügyi népbiztos és a vörös hadsereg főpa­rancsnoka lett. Amikor lemondott a főparancs­noki állásról, a bécsi követség vezetésével bíz­ták meg. A tanácskormány bukása után Bécs­­ben maradt. Irodalmi munkássága: Kenyeret és munkát, Magyar szociálpolitika, A munkások és a ter­melés, A háborús kormányok bűnei. Bécsben jelent meg a Két forradalom tüzében című munkája amelyben az októbert megelőző, a forradalmi és a tanácskormány idejében való szerepét és élményeit írta meg. Böh­m-Bawerk, Eugen, osztrák közgazdász, szül. 1851, megh. 1914. Miniszter, majd egye­temi tanár. Legjelesebb műve a háromkötetes Tőke és tőkekamat, amely hívei és tanítvá­nyai szerint a rendszerek kritikájában tökéle­tes. Meghatározásai azonban sok vitára adtak okot. Tanítványa, Wieser, jelentőségét­ Marxé­hoz hasonlítja. Bölcsőde, a munkába járó asszonyok csecse­mőinek, esetleg 3 éven aluli gyermekeinek a munkaidő alatt való gondozására hivatott in­tézmény. Először Franciaországban létesítet­tek bölcsődéket, ahol máig is nagyon el van­nak terjedve, de meghonosították Német­országban és többé-kevésbé Európa többi álla­maiban is. Az ipar fejlődése, a férfiak reál­béreinek csökkenése és a világháború, amely az asszonyok százezreit kényszerítette az üze­mekbe, különös jelentőséget adnak a bölcső­déknek. Leggyakoribb formája az ú. n. gyári bölcsőde, ahová a munkásasszony munkaidő alatt is bemehet csecsemőjét megszoptatni (szoptatószoba). A bölcsődéket legtöbb helyütt a gyári vállalatok, hatóságilag támogatott magánegyesületek, néhol a községek tartják fönn. Az olasz ipartörvény kötelezi a gyára­kat gyári bölcsődék berendezésére és föntar­­tására. Rendkívül fontos a bölcsődék szigorú szakorvosi felügyelete, gondos egészségügyi berendezése és kezelése, különben a fertőzésre nagyon hajlamos csecsemők pusztulásának egyik számottevő tényezője lehet. Bőripar: Magyarországon a nyersbőr kivi­tele tilos, de magas vám védi az itt alig ter­melt cipőbőröket. Az eredménye ennek azi, hogy a borkab­éj olcsón összevásárolhatja a nyersbőrt és drágán árusítja a kikészítettet. A silány minőségű talpbőr idehaza drágább, mint a jobb minőségű Ausztriában. Böripar

Next