A Földgömb, 2010 (28. évfolyam, 1-8. szám)

2010-01-01 / 1. szám

megbetegedést és halálesetet szintén ebben az országban jelentet­ték. Sőt, a betegségnek áldozatául esett a spanyol királyi család egyik tagja is. Az influenzavírus két hullámban támadott, a „szü­netben” hónapokra eltűnt, majd sokkal agresszívabb formában tért vissza, több helyen egyszerre tört ki, mindeközben az emberi­ség közel egyötödét fertőzte meg! 1957. Az ázsiai influenza A járvány 1957 februárjában Kínából indult ki, a H2N2-vírus okozta, a halálesetek becsült száma 1-4 millió fő között volt. Csu­pán az USA-ban 70 ezer ember halt meg! A magas halálozási arányt az okozta, hogy a járvány előzményeként az emberi H1- és a madárinfluenza-vírus keverékéből kialakult egy újabb felszíni pro­tein, a H2. Mivel korábban az emberek sohasem találkoztak vele, így nem rendelkeztek a megfelelő immunitással. Az 1957-es vi­lágjárvány után a H1N1 influenza nyomai teljesen eltűntek az em­berekből. 1968-1969: A hongkongi járvány Hasonló folyamat ment végbe 1968-ban, amikor egy újabb hibrid influenzavírus tűnt fel, ez volt a H3N2. A járvány ismét Kínából indult ki, és megközelítőleg egymillió ember halálát okozta. A meg­betegedések súlyossága elmaradt a korábbiakhoz képest, ami azzal magyarázható, hogy a vírustörzzsel szemben az előző, 1957-es jár­ványban szerzett immunitás némi védelmet nyújthatott. A világjárványok ezután elmaradtak, ám az influenza mint fertőző betegség tömeges előfordulása kisebb területen (endémia) azóta is rendszeres. Az ún. orosz influenza során 1977-ben a Archív kép a spanyolnátha-járvány idejéből. A halálozások száma meghaladta a 20 millió főt KAFFKA MARGIT—ő és kisfia is a spanyolnátha áldozata lett INFLUENZAFÖLDRAJZ © 87

Next