A Földgömb, 2010 (28. évfolyam, 1-8. szám)
2010-01-01 / 1. szám
AZ INFLUENZAVÍRUS TERJEDÉSÉNEK ÉS VESZÉLYESSÉGÉNEK SZAKASZAI (WHO ábra alapján) r® A VÍRUSOK A világ legkisebb, legegyszerűbb és legkülönlegesebb „élőlényei”. Sejtjeik nincsenek, önmagukban semmiféle anyagcserét nem folytatnak, és életjelenségeket sem mutatnak. Örökítőanyagból és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. A vírus az élő sejtbe bekerülve átprogramozza annak anyagcseréjét, így az már nem a saját anyagait építi fel, hanem új vírusokat készít. Amikor a sejt tele lesz vírusokkal, felreped, és elpusztul, a vírusok pedig új sejtet fertőzhetnek meg. A csak elektronmikroszkóppal tanulmányozható vírusoknál a parányi méret nem akadály: egy gazdasejt annál több vírust tud készíteni, minél kisebb a vírus. Nevük a latin vírus, azaz „méreg” szóból ered, felfedezésük az orosz kutatóbiológus, Ivanovszkij 1892-ben végzett kísérleteihez kötődik. A vírusok okozta megbetegedések közül a leggyakoribb a nátha és az influenza, de szintén vírus okozza a bárányhimlőt, a herpeszt, a vírusos májgyulladást, az agyhártyagyulladást, az AIDS-et, vagy az állatoknál a veszettséget, a száj- és körömfájást, valamint a sertés- és madárinfluenzát. 1918-1919. A spanyolnátha Az első, egész Európára kiterjedő influenzajárványt 1580-ban jegyezték le, ám már Hippokratész is írt az ókorban influenzaszerű tüneteket mutató megbetegedésekről. A 20. század folyamán néhány évtizedenként több olyan influenza-világjárvány következett be, amely összességében több tízmillió áldozatot követelt. A legpusztítóbb idáig az ún. spanyolnátha volt („La Grippe"), amelyet a H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozott. A becslések szerint 1918 márciusa és 1919 májusa között a megbetegedettek száma 500 millió, a haláleseteké pedig 20 millió fő felett volt. Magát a vírust csak több évtizeddel később izolálták, s felfedezték, hogy a járványt a madárinfluenza-vírus sertéshez adaptálódott formája okozta. Az is kiderült, hogy a magas halálozást elsősorban másodlagos szövődmények (pl. tüdőgyulladás, keringési zavarok) eredményezték. Alapvetően fiatal, egészséges emberek haltak meg tömegével, mivel az idősebbek korábbi influenzajárványok során részben védettséget szerezhettek. A járvány háromszor több 25 évest ölt meg, mint 50 évest! Ennek oka, hogy bár évről évre minden influenzaszezonban változik az influenzavírus felszíni fehérjéinek szerkezete, de ha az emberi immunrendszer már találkozott korábban hasonló génszerkezetű vírussal, akkor bizonyos fokú védettséggel rendelkezik vele szemben. A spanyolnátha valójában nem Spanyolországból indult: a szokásos szezonális influenzavírus európai bevetésükre készülődő amerikai katonák között ütötte fel a fejét még az Egyesült Államok területén, akik aztán behurcolták a betegséget az öreg kontinensre. Már az első hónapban több mint nyolcmillió spanyol fertőződött meg, a legtöbb Az állati influenzavírus embereket fertőz meg, de nem terjed emberről emberre Az influenzavírus emberről emberre terjed, egyre több fertőzést okozva Az influenzavírus gyorsan terjed emberről emberre, már több kontinensről jelentenek megbetegedéseket Csúcs utáni időszak A fertőzések száma a csúcsszintről kezd, de a járvány újabb hulláma fenyeget Pandémia utáni időszak Az új fertőzések száma a szezonális influenzajárványnak felel meg Időbeli lefolyás mm TM/ 86 © A FÖLDGÖMB © 2010/1