A Földgömb, 2010 (28. évfolyam, 1-8. szám)

2010-01-01 / 1. szám

AZ INFLUENZAVÍRUS TERJEDÉSÉNEK ÉS VESZÉLYESSÉGÉNEK SZAKASZAI (WHO ábra alapján) r® A VÍRUSOK A világ legkisebb, legegyszerűbb és legkülönlegesebb „élőlé­nyei”. Sejtjeik nincsenek, önmagukban semmiféle anyagcse­rét nem folytatnak, és életjelenségeket sem mutatnak. Örökítőanyagból és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. A vírus az élő sejtbe bekerülve átprogramozza annak anyag­cseréjét, így az már nem a saját anyagait építi fel, hanem új ví­rusokat készít. Amikor a sejt tele lesz vírusokkal, felreped, és elpusztul, a vírusok pedig új sejtet fertőzhetnek meg. A csak elektronmikroszkóppal tanulmányozható vírusoknál a parányi méret nem akadály: egy gazdasejt annál több vírust tud készí­teni, minél kisebb a vírus. Nevük a latin vírus, azaz „méreg” szóból ered, felfedezésük az orosz kutatóbiológus, Ivanovszkij 1892-ben végzett kísérleteihez kötődik. A vírusok okozta megbetegedések közül a leggyakoribb a nátha és az influenza, de szintén vírus okozza a bárányhimlőt, a herpeszt, a vírusos májgyulladást, az agyhártyagyulladást, az AIDS-et, vagy az állatoknál a veszettséget, a száj- és kö­römfájást, valamint a sertés- és madárinfluenzát. 1918-1919. A spanyolnátha Az első, egész Európára kiterjedő influenzajárványt 1580-ban jegyezték le, ám már Hippokratész is írt az ókorban influenzaszerű tüneteket mutató meg­betegedésekről. A 20. század folyamán néhány év­tizedenként több olyan influenza-világjárvány kö­vetkezett be, amely összességében több tízmillió áldozatot követelt. A legpusztítóbb idáig az ún. spanyolnátha volt („La Grippe"), amelyet a H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozott. A becslések szerint 1918 márciusa és 1919 májusa között a megbetegedet­tek száma 500 millió, a haláleseteké pedig 20 mil­lió fő felett volt. Magát a vírust csak több évtized­del később izolálták, s felfedezték, hogy a járványt a madárinfluenza-vírus sertéshez adaptálódott for­mája okozta. Az is kiderült, hogy a magas halálo­zást elsősorban másodlagos szövődmények (pl. tü­dőgyulladás, keringési zavarok) eredményezték. Alapvetően fiatal, egészséges emberek haltak meg tömegével, mivel az idősebbek korábbi influenza­­járványok során részben védettséget szerezhettek. A járvány háromszor több 25 évest ölt meg, mint 50 évest! Ennek oka, hogy bár évről évre minden influenzaszezonban változik az influenzavírus fel­színi fehérjéinek szerkezete, de ha az emberi im­munrendszer már találkozott korábban hasonló génszerkezetű vírussal, akkor bizonyos fokú vé­dettséggel rendelkezik vele szemben. A spanyolnátha valójában nem Spanyolország­ból indult: a szokásos szezonális influenzavírus eu­rópai bevetésükre készülődő amerikai katonák kö­zött ütötte fel a fejét még az Egyesült Államok területén, akik aztán behurcolták a betegséget az öreg kontinensre. Már az első hónapban több mint nyolcmillió spanyol fertőződött meg, a legtöbb Az állati influenzavírus embereket fertőz meg, de nem terjed emberről emberre Az influenzavírus emberről emberre terjed, egyre több fertőzést okozva Az influenzavírus gyorsan terjed emberről emberre, már több kontinensről jelentenek megbetegedéseket Csúcs utáni időszak A fertőzések száma a csúcsszintről kezd, de a járvány újabb hulláma fenyeget Pandémia utáni időszak Az új fertőzések száma a szezonális influenzajárványnak felel meg Időbeli lefolyás mm TM­­/ 86 © A FÖLDGÖMB © 2010/1

Next