Folklór Archívum 10. (1978)

Történelmi bevezető

18 Mellynek nagyobb ereire ezen szerződés mind a két Helység, úgy a felfogadott Oskola Mester részéről alá íratva megerősíttetett. Költ Horváth Zsidányban Április 24"®n 846” A birtokomban levő okirat az eredeti Grabaritsch György „Oskola Mester” által készített másolata. Iskola tehát volt, de iskolába járni nem volt kötelező. így voltak, akik nem tudtak írniolvasni. Ezt bizonyítja az 1807-ben kelt végrendelet is. Csizmazia Katalin kocsmá­­ros horvát nyelven íródott végrendeletének befejezése mutatja, hogy a végrendelkező nem tudott írni, a bíró és az esküdtek igen. „Tomu na bolya verovanye ov Testamenat iz Krizem ij zdola jimenovani svidoki potverdili Sig. Zsidanj die 20 Július 1807”^^ (A hitelesség kedvéért ezt a Testamentumot kereszttel és az alul megnevezett ta­núkkal megerősítették.) A szerződést a falu jegyzője, aki szokás szerint a falu „Oskola Mestere” is volt, írta le. A XIX. század második felében, 1877. augusztus 16-án Nákovich Mihály kópházi tanító vezetésével Kópházán összeült horvát papok és tanítók elhatározták, hogy bizo­nyos megszorításokkal átveszik a Gaj-féle horvát helyesírási reformot. Ezt a deklarációt az összes tanító és plébános aláírta. Ettől kezdve a könyvek az új helyesírás szerint íródtak. Nákovich 1877-ben még a régi helyesírás szerint adta ki az első kalendáriumot. A következők már az új helyesírás szerint készültek. Nagy jelentőségű műve a „Crikveni JaSkar” (Templomi énekes könyv), melyben az énekekhez orgonakíséretet is írt a szerző.Ennek a mozgalomnak egyik legnagyobb támogatója Muskovich Iván, horvátzsidányi plébános, aki mint író sokat harcolt az első világháború ellen a „Gospodine smiluj se nam” (Uram könyönyűlj raj­tunk) c. verses ima-sorozatában.74 Az 1860-as években sorra alakulnak meg a felekezeti iskolák. Az 1864-ben megje­lent iskolai szabályzatot horvát nyelven is kiadják és a győri Egyházmegyei Hatóság minden plébániára elküldte. A XX. század irodalmának két nagy alakja Mate Miloradic (Mersich) és Ignác Horvát. Mindkettőjük irodalmi munkássága népi ihletésű. Miloradic horvátkimlei plébá­nos Jaíke (Versek) című kötete minden faluban még ma is nagyon népszerű. Ignác Horvát elbeszéléseit is szívesen olvassák, hiszen minden sorban a nép a saját problémái­val találkozik. Az iskolák államosítása után kötelezővé tették a szerb-horvát irodalmi nyelv ta­nítását, abban az esetben, ha horvát nyelvet tanítanak az iskolában. Ez a rendelkezés sok zavart okozott, mert elég nagy az eltérés az irodalmi szerb-horvát és a közel ötszáz éves állapotot konzervált itteni „Ca-horvát” nyelv között. E probléma megoldása körül még sok a tennivaló.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék