Gyulai Pál: Kritikai dolgozatok (1854-1861) - A MTA Könyvkiadó Vállalata, UF 76. (1908-1910. cyclus) (Budapest, 1908)
Petőfi Sándor és a lyrai költészet (Új Magyar Múzeum 1854)
I. Petőfi Sándor Kiskőrösön 1823 január 1-én született. Atyja mészáros volt, ki úgy látszik Magyarország felső vidékéről költözött az alföldi síkra, s mindvégig megtarta Petrovics családnevét. A jámbor férfiú, noha többnemű szerencsétlenségek következtében nagyon elszegényült, mindent megten, hogy fiának némi nevelést adhasson. Előbb az aszódi, majd a szentlőrinczi evang. gymnasiumba küldötte; később Selmeczre az ottani evangélikus lyceumba. A tüzes és makacs ifjoncz lelkéből megutálta az iskolai életet. Nyugtalan természete és függetlenségi vágya, mi egész életén átvonul, korán a nagy világba sodorta. Selmeczről Pestre szökött. Tetszett neki a fővárosi élet s űzte az első ifjúság könnyelmű kalandjait. Legboldogabb estvére volt, ha a színházba beszökhetett. A színészet iránt már gyermeksége óta nagy hajlammal viseltetett. Már tanuló korában Selmeczen is szinészkedett s épen az vonta maga után kiutasítatását az iskolából. Részint ez okból, részint mert nagy nyomorban élt s nem mert haza menni, beszegődött a színházhoz. A színészek ruháit hordta fel esténként és előadás alatt székeket, asztalokat rakott ki a színpadra. Victor utczagyerekéletet élt. Bolondja volt a csínyeknek és tréfáknak. Néha rossz czimborák közé is keveredett, anélkül, hogy megromoljék. Épen mint Shakespeare, kiről életírói hasonlót beszélnek. Mindketten korán tusára szállottak az élettel és önmagokkal s diadallal emelkedtek ki belőle. Fenékig kiüríték a szenvedélyek poharát s mély pillantást PETŐFI SÁNDOR ÉS LÍRAI KÖLTÉSZETÜNK. 3