Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 5. (1881)

1881 / 2. szám - Radó Antal: Egy uj olasz Petőfi-forditó

EGY ÚJ OLASZ PETŐFI-FORDÍTÓ, RADÓ ANTAL. ÚGY mennyire megkedvelték Olaszországban szabad­ságharcunk költőjét, annak elég ékesszóló bizonyí­téka az, hogy napról-napra szaporodik az olasz Petőfi-fordítók száma. Még alig került ki a sajtó alól az a díszes kötet, melyről most akarunk szólani, már a Rivista Europea egy új fordítótól, Alfredo Mazzától közölt sikerült mutatványokat, s pár hét múltán egy palermói költő fogja megismertetni az olasz közönséget Petőfinkkel. Bármeny­nyire van okunk örülni a buzgóságon, melylyel Olaszország­ban fordítják és olvassák koszorúsunk verseit, egyet mégis fájlalnunk kell a dologban: azt, hogy az olasz fordítók — talán csakis az egy Cassonet kivéve — nem Petőfit, hanem Petőfi fordítóit fordítják. Minthogy pedig eddig Petőfinek sem a német, sem a francia irodalomban nem igen akadt minden tekintetben jeles fordítója, természetes, hogy azok a «másodkézből»­ való fordítások csak nagyon gyenge képét nyújthatják nagy költőnk szellemének. Bolla, egy derék trieszti tanár, a­ki már régóta foglal­kozik nemzeti nyelvünk és irodalmunk tanulmányozásával, belátta Uhland mondásának igazságát, hogy a fordításokból idegen költőt sem jól megérteni, sem jól megítélni nem­­ !*

Next