Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 8. (1882)

1882 / 4. szám - Kossuth Lajos: Levél Szana Tamáshoz

2­90 KOSSUTH SZÉPIRODALMUNKRÓL. Innen a nehézség, melylyel önöknek birkózniok kell. Az ellen kell úszniok s az ár hatalmas, mert a szokás árja, mely mentiben nem apad, hanem dagad. Önöknek nem csak egyes írók könnyelműségével vagy silányságával, s azon kiadóknak «non élet» elvű üzérkedé­sével, kiknél az üzlet mérlegében az erkölcsi rugók nem számítanak, hanem egy társadalmi betegséggel is van dol­guk, mely nélkül amazok tért nem nyerhetnének. Csak azt szokás vásárra vinni, a­mi vevőkre talál ; a­mit nem vesz­nek, annak árulása hamar elmarad. Társadalmi betegségeknél pedig nagyon nehéz a gyógy­kezelés, s kellemetlenséggel is jár. Darázsfészek, melybe belenyúlni olyan vállalat, melyhez amolyan «robur et ms triplex circa pectus» kell, a­minőt Horác az első hajósnak tulajdonít. Hanem a cél megérdemli,, hogy a nemzet jövőjét szí­vükön viselő jobbak között akadjanak, kik valósításának szentelik életüket. Ön panaszosan említi, hogy­­a magyar szépirodalom idegen példányképek hatása alatt cosmopolisticus jelleget öltött s az idegen termékeknek, köztük gyakran a selejte­seknek is, egész áramlata özönlött a hazába, megmételyezve a nemzeti érzületet, a jó ízlést s nem egyszer az erköl­csöket» . Ha a magyar szépirodalom oly cosmopolisticus jelleget öltött, mely a nemzeti érzületre elmosólag hat, ez több, mint baj; ez valóságos veszély, melynek következései ki­­számíthatlanok. Európa nemzetei közt egyetlen egy sincs, melynél a nemzeti érzület eleven fentartása oly döntő súlylyal nehe­zednék a történelem elmészetének mérlegébe, mint a ma­gyarnál. A viszonyok, melyek Magyarország szomszédságá­ban megteremtettek, kapcsolatban a belföldi zagyva ele­meknek mesterségesen is szítogatott kifelé nehézkedésével, oly vihart jeleznek a láttávolban, melynek késhető, de ki­

Next