Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 8. (1882)
1882 / 4. szám - Reményi Károly: A Petőfi-szobor története
REMÉNYI KÁROLY: A PETŐFI-SZOBOR TÖRTÉNETE. 343 gazdag százait a szegény filléreinél, bizonyára nem lenne helyes.* Fő dolog, hogy e szép szobor, a legtisztább lelkesedés szüleményeként, nehéz anyagi viszonyaink közepett is a nagy közönség terheltetése nélkül jött létre. Első szobra ez Petőfinek, erős azonban hitünk, hogy valamint neve és dicsősége a századokkal csak növekedni fog és folyvást tündöklőbbé válik : azonkép még nem egy és sokkal nagyobbszerű, monumentális szoborral tiszteli meg az utókor a szabadság és szerelem azon költőfejedelmét, ki Segesvár mezőin, lanttal és karddal kezében esett el, hogy azután dicső szelleme, mely a nemzetet folyvást hazafias tettekre, a nemesre és jóra serkenti, örökké élve maradjon minden magyar szívében. * Csupán annyit kell mégis, mint külön tekintet alá eső későbbi részletet megjegyeznünk, hogy azt az ezer forintot meghaladó összeget is, melyet a Fővárosi Lapok szerkesztősége a kiskőrösi Petőfi-ház megvételére gyűjtött, mivel e házat időközben az «írók és művészek társasága» vette meg, Vadnay Károly biz. tag és szerkesztő úr, az adakozók megkérdezése után, egészen a szobor tőkealapjához csatolta. R. K . ■