Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 6. (1939-1940)
1940 / 4. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE
többek között: Abonyi Lajos, Abafi Lajos, Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Bartók Lajos, Csiky Gergely, Helfy Ignác, Lauka Gusztáv, Szigligeti Ede, Torkos László, Vámbéry Ármin, Váradi Antal, Vértesi Arnold. A Társaság első tiszteleti tagja: Arany János volt. Az első felolvasóülés olyanvisszhangot keltett, hogy a másodikat már a közönség sürgetésére kellett kitűzni. A Társaság legkedvesebb felolvasói voltak Jókain kívül Komócsy József, a humorista Balázs Sándor, Bartók Lajos, a két Ábrányi, Endrődi Sándor, Reviczky Gyula, majd később Herczeg Ferenc, Kiss József, Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán és Rákosi Viktor. Forradalmi újítást jelentett írónőknek a tagok közé való beválasztása, így lettek a Petőfi-Társaság tagjai: Kisfaludy Atala, Benáczkyné Bajza Lenke, Gyarmathy Zsigáné, Szabóné Nogáll Janka. A Társaság célját az alapszabályok így határozzák meg: «A Társaság célja a Petőfi-kultusz ápolása, a magyar szépirodalom, esztétika és kritika fejlesztése és terjesztése, nagy költőink emlékének és hagyományainak őrzése.» E célnak a Társaság Petőfi emlékének ápolásával, nevének, mint Vestatűznek állandó ébrentartásával, a reávonatkozó emlékek összegyűjtésével iparkodott eleget tenni. Jókai halála után irodalmi rangja és tekintélye Herczeg Ferencet emelte a Társaság elnöki székébe. Neki, munkatársaival egyetemben, akik között különösen Kéry Gyula tüntette ki magát fáradhatatlanságával, sikerült megvalósítani a Petőfi-Ház eszméjét is. — Volt idő — mondta Herczeg Ferenc — midőn Magyarország jóformán csak a szépirodalmában, Petőfi verseiben és Jókai regényeiben élt. Irodalmunknak ez a két havas csúcsa volt a magyarság megvíhatatlan fellegvára, ahonnan kiindulva ismét elfoglalhatta az országot. Ifjúkorunk álmaiba beleszövődtek Petőfi dalai és Jókai regényhősei. Ezekre az édes, aranyködös álmokra emlékezve és emlékeztetve teremtettük meg a Petőfi-Házat. A földszinten Petőfi, az emeleten pedig Jókai ereklyéi kaptak helyet, hogy őrizzék a két szellemóriás, a két kortárs, az ikercsillagnak nevezett két magyar lánglélek életének földi tanúit, anyagban maradt, de tőlük és általuk lelket nyert emléktárgyait. Mikor Herczeg Ferenc lemondott, s már bizonyossá vált, hogy nem lehet őt lemondásának visszavonására bírni, a Társaság bizalma Pekár Gyulát szemelte ki utódjául. Pékárnak szomorú alkalma nyílt Trianon után a párisi Sorbonneon is fáklyát gyújtania Petőfi nagysága előtt. Pekár Gyula halála után Császár Elemér lett a Petőfi-Társaság elnöke, akit rövidesen, úgy szoktak megjelölni, hogy ő Gyulai Pál utóda az egyetem irodalmi tanszékén. Most az ő hivatott vezénylete alatt menetel a Társaság Petőfi nevével a zászlóján. Ha a Társaság elhúnyt tagjainak névsorát látjuk, a magyar irodalom Pantheonjában érezzük magunkat. Nagy és örök nevek mögül nagy és örök művek ármádiáját látjuk, képzeletünkben, egy könyvtárat, melynek oszlopba rakott könyvei a magyar égboltot tartják. Herczeg Ferenc írta «A Petőfi-Társaság ötven esztendeje» című jubiláris évkönyv előszavában: Irodalmi társaságok létjogosultságát olyan írók szokták tagadni, akik nincsenek tisztában a társaságok céljaival. Az irodalmi társaságok, amelyeknek szervezetét ismerem — köztük a Petőfi-Társaságnak — alapszabályszerű céljai közt egyáltalán nem szerepel sem valamely hivatalos, sem másféle irodalom műve - 251.