A Petőfi Társaság Lapja, 1877. július-december (2. kötet, 1-23. szám)
1877-09-30 / 14. szám
A 14. SZÁM TARTALMA. Apotheosis (költemény) Jókai Mórtól. — A jövő század novellái (genrekép) Mikszáth Kálmántól. — »Bokrétás világ« (költemény) Csengey Gusztávtól. — Collins Wilkie. — Konstantinápolyi élményeim a legutóbbi háborús napok alatt (tárca) dr. Erődi Bélától. Andrássy gróf áldása. Balázs Sándortól. — Irodalom. — A Kisfaludy-társaság ülése. — Színházi szemle. — Vegyes. A »PETŐFI-TÁRSASÁG « ma vasárnap d. e. 16 órakor az »írók és művészek társaságáénak helyiségében (nemzeti szinház bérháza I. emelet) rendkívüli közgyűlést tart, melyre van szerencsém meghivni a Társaság tagjait. A közgyűlés tárgyát az alapszabályok módosítása képezi. Budapest, 1877. szept. 16-dikán. Szana Tamás, titkár. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „PETŐFI-TÁRSASÁG NAPJA“ okt.—dec. évnegyedes folyamára is, a belső gazdag tartalomnak megfelelőleg díszes legyen, s a hazai iparnak előhaladása felől tanúskodjék. A „Petőfi-társaság lapja“ megjelenik minden vasárnap két nagy ivén, 16 lapon és szites borítékkal. Előfizetési ára: Egész évre . 10 frt. Félévre . . 5 frt. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Az eddig megjelent számok díszes borítékba fűzve 5 írtért szintén megszerezhetők. — Gyűjtők 10 előfizető után ingyen példányt kapnak. Az előfizetési pénzek (legcélszerűbben posta-utalvány utján) az alábbirt kiadókhoz küldendők. Budapest, 1877. szeptember hóban. Weiszmann-testvérek könyvnyomdája mint kiadó. Budapest, V., nádor utca 14. sz. Lapunk jövőre is a JÓKAI MÓR elnöksége alatt, „Petőfi-társaság“ címmel egyesült írók közlönye lesz, kik egymást kölcsönös munkásságra kötelezvén, azért szövetkeztek, hogy a közönségben újabb érdekeltséget és bizalmat keltve, az egymásrahatás következtében szépirodalmunk jelenlegi zilált állapotán tőlük kitelhetőleg segítsenek. A „Petőfi-társaság lapja“ ez okból kiválólag és elsősorban szépirodalmi közlöny ugyan, de tanulmányok, ismertető cikkek és bírálatok közlése által a tudomány és művészetek terén is igyekszik tájékozást nyújtani mindazon kérdésekről és mozzanatokról, melyek európaszerte foglalkoztatják a művelt szellemeket. Lelkiismeretes vezetője lesz a közönségnek ezenkívül olvasmányainak megválasztásában, sőt felkarolja ama társadalmi mozgalmakat is, melyek közelebbi tényezői lehetnek a közmívelődésnek. A lap rendes munkatársai a „Petőfi-társaság“ tagjai. Ezen erők támogatása mellett a szerkesztők oly tartalmas lapot igyekeznek nyújtani, mely irodalmunknak hasznára és díszére szolgáljon s remélik, hogy a hazafias magyar közönség, mely nyelvét és irodalmát mindig önállósága egyik védbástyájának tekintette, e vállalattól a mostani válságos időkben sem vonja meg pártfogását. Budapest, 1877. szeptember hó elején. Szana Tamás, Balázs Sándor, felelős szerkesztő, szerkesztő-társ, KIADÓI SZÓ. Midőn a „Petőfi-társaság lapjáénak pártfogására újólag fölhívjuk a t. olvasóközönséget, részünkről sem mulaszthatjuk el fölemlíteni, miszerint minden törekvésünk oda irányul, hogy az új vállalatnak külső kiállítása Olvasóinkhoz! A „Petőfi-Társaság“, kiválóan irodalmi céljai mellett egy Petőfi-könyvtár mielőbbi fölállítását is feladatának sőt kedves kötelességének tekinti. E könyvtárban helyet foglalnának elsősorban a költő összes munkáinak különböző régibb s újabb kiadásai, a lapok, folyóiratok ama számai, melyek tőle munkálatokat közöltek, a különböző idegen nyelvű fordítások, a hazai és külföldi lapokban felőle bárhol megjelent életrajzi és bírálati cikkek, s végül mindazon adalékok, melyek eddig nyomtatásban meg nem jelentek ugyan, de a költő életének vagy műveinek ismertetésére szolgálnak s később megírandó életrajzához források gyanánt használhatók. Petőfi munkáinak első kiadásai ma már véglegesen eltűntek a rendes könyvárusi forgalomból, sőt antiquariusi üzletekben is csak minél ritkábban fordulnak elő , de föltalálhatók egyeseknél, kik mindjárt pályájának kezdetén kiválóbb érdeklődéssel viseltettek a később világhírűvé vált költő iránt. E kiadások, mint a fiatal költő első, hiányos gyűjteményei, legfölebb csak történeti értékkel bírhatnak birtokosaik legnagyobb része előtt, míg a létesítendő Petőfi-könyvtárra nézve kiváló értékűek és fontosságúak. A Petőfi-társaság tehát egész bizalommal fordul mindazokhoz, kik Petőfi valamely régibb kiadásainak vagy reá vonatkozó nyomtatványoknak és kéziratoknak birtokában vannak, hogy ez irodalmi ereklyéket a létesítendő Petőfi-könyvtár részére átengedni szíveskedjenek. A Társaság, az adományozók neveinek följegyzése mellett, mint közkincset fogja őrizni a küldeményeket, s midőn egyfelől megóvja azokat a lassú megsemmisüléstől, másfelől általuk elősegíti és megkönnyíti azok munkáját, kik jövőre a költő részletesebb életrajzának megírására vállalkoznak. E kettős cél fontossága remélnünk engedi, hogy felhívásunk nem marad figyelmen kívül s már a közeli jövőben a teljes Petőfi-könyvtár felállításáról értesíthetjük olvasóinkat. Küldeményeket, legyenek azok könyvek, kisebb nyomtatványok, levelek vagy bárminemű kéziratok, köszönettel fogad a Társaság titkára. Szanay APetőfi-Társaság Lapjáénak szerkesztősége.