Társadalomkutatás 1985 - A MTA Gazdaság- És Jogtudományok Osztályának folyóirata

1985 / 2. sz. - Tanulmányok - Lengyel László: Állapotunkról

LENGYEL LÁSZLÓ ÁLLAPOTUNKRÓL 64 „Mert a világ csak gazdaságilag oszthatatlan. Erkölcsileg ezentúl is felosztható. S a kis népek megérdemelt sorsa attól függ, hogy meny­nyire maradnak erkölcsileg a maguk urai a gazdaságilag oszthatatlan világban. Minden népnek, a legkisebb szárazföldi népnek is van egy láthatatlan tengere, örökké hullámzó védőöve. Az erkölcse. Egy kis nép nagyon csekély teljesítményekre s nagyon nagy ma­gatartásra képes Legyen Epiktétus a példánk. A római rabszolgát is azért szabadították fel, mert bölcsességével, türelmével, eszével, er­kölcsével lassacskán megszégyenítette gazdáját. Aki dorbézolásait utánozza a konyhán, vagy aljas ösztöneit szította, abból sose lett szabad ember. A világnak négy-öt nagy nép az ura s tán ennyi se lesz a háború után. Ne akkor utánozzuk, ne akkor szolgáljuk őket, amikor méregpohárral kínálják egymást, vagy új szüzekért ordíta­nak. Kijózanodva ők is csak Epiktétost becsülik a kis népek közül." Cs. Szabó László: A guruló templom (1944)­­ Aki válság idején Közép-Kelet-Európa politikai kultúrája, ideológiája, közvélemé­nye és közerkölcsi iránt együttesen és külön-külön érdeklődik, az óhatatlanul politikai mítoszokba ütközik. A politikai mítosz és mágikus gondolkodás e régióban egyaránt körüllengi a torzult, kialakulatlan politikai kultúrát, többnyire helyettesíti, vagy ma­gába olvasztja a politikai ideológiát, behatol és sztereotípiákat épít ki a közvélemény­ben — pontosabban a közvélekedések szerepeiben —, elbizonytalanítja a köz- és ma­gánerkölcsöket. E mítosz, nevezetesen az „értelmiségi spiritualizmus", amely a „nép" politikai magatartását, kultúráját, ideológiáját, vélekedéseit és erkölcseit vizsgálja a hitek, babonák, hiedelmek tudákos megfogalmazásaival, állításokat közöl a „népről": vállalkozó vagy vállalkozásképtelen, tűrőképes vagy lázongó, összetartó vagy széthúzó, hitetlen vagy hívő stb. Nem elítélésképpen mondom a találgató „értelmiségi spiritua­lizmust" mítoszcsinálónak: ha nincsenek elkülönült társadalmi szférák, megkülönböz­tetett érdekcsoportok, szerkezetek, önálló politikai és társadalmi érdekképviseletek, akkor a politológiával foglalkozó értelmiséget éppúgy, mint a hatalom gyakorlóit „megérkezések", „hitek”, magabiztos bizonytalanságok vezethetik. Gombár Csaba fel­veti — többek nyomán — az eltorzult magyar alkatnak azon tulajdonságát, hogy haj­

Next