Történelmi és Régészeti Értesítő - A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Közlönye 3. (1877)

1877 / 3. füzet - Ivánfi Ede: Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és vár

vala az öröm, midőn a görög császár Árpád ellen segítséget küldött. Azon­ban rövid vola ezen örömujjongás, mert Árpád vitéz csapatai megsemmisiték Zalán népét, s innen a zalánkemeni révhez indulának tovább folytatni hódításaikat. Zalánkemen várának sötétlő romjai ma is láthatók a Duna túlsó partján. Titelnek fensikján azonban semmi ily rom nem észlelhető; állítólag léteznek még alap­falak. Valószínűleg régi várának alapfalain emelkedett a prépostság is, mely ismét várrá von átalakítva. Fensikja Bodrog vármegyének a Tisza és Duna közé benyúló földnyelvét képezi, s magaslatáról gyönyörű kilátás tárul szemeink elé. Délre a Szerémség szőlső koszoruzta hegyei s völgyei s a két fejedelmi folyam kanyarulatai, kelet, éjszak- s nyugat felé Délmagyarország s Bácsbodrog vármegye délibábos sík­sága terül el, mely alkalmat nyújt a végtelenségről elmélkedésünket a végte­lenig szőni, mig szemben Zalánkemén ormai a­ múlandóságot juttatják eszünkbe. S e fensik valóban értékesíthető is stratégiai szempontból, mert hadászati figyelő helyül alig akad honunkban alkalmasabb pont ennél, a menyiben t. i. nem csak a Tiszát kisérheti egyaránt őrszemmel, hanem kulcsát képezi a Duna és Tisza völgyének is, vagy­is egész Magyarországnak. Azonban a kereszténység is szintén szerette hajdanra egyházait hegyfo­kokra építeni. Nem lehetetlen tehát hogy mind a Jerney által sejtett Tő­­telapáti helységnek, mind a későbbi prépostságnak helyén ismét vár emelkedett. Hogy Titelben 1439-ben a prépostság már várrá lehetett alakítva, úgy látszik onnét következtethetjük, hogy Albert király szeptember 2014-ig a titelrévi táborban időzött,é­­s hogy továbbá a török a Dunán átkel­vén, a magyar 24.000-nyi sereg „farkas­t“ kiáltván, a harczosok közül alig állta meg helyét 6000 s mind­ennek daczára Titelt a török még sem veheté be, hanem Murad szultán Szendrő bevétele után Bosnyákországba tért vissza, s magyar hazánk egyelőre a veszélytől megmenekült.2) V. László királyunk is, S­z­e­r­é­m­i György emlékirata szerint, Nándor­fehérvárról a hegyfokon fekvő Ti­tel váráig hajózott a­ Dunán. De itt nem sokáig időzvén, Szegedre sietett egy nagy síkságon keresztül.3) 1456-ban tehát már Titel várnak neveztetik, s a fentebbiek szerint a király Szegednek került, hogy Temesváron Szilágyi Erzsébetet biztosítsa a László fiának már nyilvánított megbocsátásról. 1522. Báthory István a török jövetelének hírére Szörényt, Titelt, Jajczát és Bányalukát erős állapotba helyezé.4) ’) Ráth Károly: A magy. királyok utazásai s hadjáratai. 63. s 168. lap. *) Horváth Mihály: Magyarország története H. 327. lap. 1) M. tört. emlékek. írók. I. k. 4) Horváth M. Magy. Ország tört. HI. k. 339. lap.

Next