MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 02. ÉVFOLYAM (1953)
1953 / 1-2. sz. - KUTATÁS - BALOGH ISTVÁN: Izsó Miklós és a Csokonai-szobor
háromsás oltárt. A Mihály arkangyal, vagy őrangyal oltárt az 1629-i can. vis. szerint 1616-ban megújították. Az Istvánimre-zászló, vagy Rókus oltárt a XVII. században szedték szét. A Péter és Pál, Szentháromság, Vértanú szüzek v. Anna oltárról Hradszky rajzai alapján feltehető, hogy az 1888-as restaurálás előtt még a templomban álltak. Horváth V. : Szent Márton püspökről címzett szepesi székesegyház. Eőcse, 1885. 46, 47—48, 49, 50. 1. — Pirhalla M. : A szepesi prépostság vázlatos története. Eőcse, 1899. 62. 1. — Divald K. : Szepesvármegye művészeti emlékei. Bp. 1906. II. 53.1. — Csánky D. : Szepeshelyi táblaképfestészet a XV— XVI. században. Az O.M.Sz.M.Évk. 1937 VIII. 10—11. 1. SZEPESVARABJA — SPISSKÉ PODHRADIE (Szepes m.) Fennmaradt táblaképei mellett forrásunk ép oltárokról is megemlékezik. A Szepesvári 1636-os összeírás szerint »Kapolnában .. .Negysöregh oltár, egy kis fa tabla oltár, két portatile... . Faragott kepek tizenkettő, fa tablára irott kepek közt.« Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. Bp. 1919. I. köt. 2. rész. 691. 1. SZÉNÁSFALU — BZENICA (Bars m.) Régi, Ker. Jánosnak szentelt oltára helyére a XVIII. században Selmecbányáról egy Erzsébet oltár került. Ipolyi, A. : Schematismus. . . 326. 1. SZIBENIC — SIBENICA (Eiptóm.) Az 1692-i can. vis. szerint három oltára van. »Május dedicatum omnibus Sanctis, recenter erectum, cum tabernaculo pro Venerabili conservando, & specificali superius posito. Secundum minus ex parte Evangelii S. Catharinae Senensis, cum imagine picta, duabus item similibus Christi patientis pictis, & tribus minoribus chartaceis. Tertium altare, ex parte Epistolae dicatum S. Valentino. Haec omnia altaria apparamentis & mappis sunt bene adornata.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 54. köt. p. 85—89. SZTROPKÓ — STROPKOV (Zemplén m.) A templom leírása szerint a Szentháromság főoltár a gótikus szentélyű épülettel egyidős. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. XVIII. köt. 338. 1. TÓTPRÓNA — LEOVENSKÉ PRAVNO (Túróc m.) 1690-ben a hajó déli oldalán a gótikus Mária kápolna régi oltárával még állott. Ipolyi említése szerint a Mária mellékoltár szárnyai hiányzanak. Egyét. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 43—44. 45. Ipolyi, A.: Schematismus... 262—284. 1. TRSZTENA — TRSTENA (Árva m.) Az 1695-i can. vis. szerint »Altare antiqui operis Beatissimae Matris, ... « Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 13—14. TURDOSSIN — TURDOSIN "(Árva m.) Több táblaképe ismert. Az 1695-i can. vis. szerint »Habet altare antiqui operis Sanctissimae Trinitatis ... « Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 13—14. TUROCBEEA — BEEA PRI NECPAEOCH (Túróc m.) Két kétoldalún festett táblája és két oltárszárnya a Szépművészeti Múzeumba került. Egy Kálvária képét Divald a templom padlásán látta. Az 1695-i can. vis. szerint a Mária templomban »Altare antiqui operis B. V. M. de super habente crucifixum...« majd »Habetur et alia Ecclasia in medio huius Pagi, dicata Venerabiles Sacramenti honori, lapidea, et tabulata, habet tria altaria antiqui operis , primum in honorem SS. Martyrum dicatum, Secundum B. V. tertuim S. Michaelis ...« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 38—39. TUROCRUDNÓ—RUDNÉ (Turóc m.) Mária szobra ismert. Az 1695-i can. vis. szerint »... habet tria Altaria , primum S. Crucis, Secundum S. Barbarae, tertium S. Stephani.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 44. TURÓCSZENTMÁRTON — TURCIANSKY SVÄTY MARTIN (Turóc m.) Egykori oltárainak szobrai ismertek. Az 1695-i can. vis. szerint »Altaria tria antiqui operis, unum S. Martini majus, alia duo lateralia Essimae Virginis, et S. Jacobi Apostoli, ...» Egyet. Kvtár. Hevenesi gyüjt. 57. köt. p. 32—33. TURÓCSZENTPÉTER — SVÁTY PÉTER (Túróc m.) Több szobráról tudunk. Az 1695-i can. vis. szerint ».. .Altare antiqui operis SS. Apostolorum Petri et Pauli«. Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 36—37. Ipolyi, A. : Schematismus ... 247—262. 1. URVÖEGY — SPANA BOBINA (Zólyom m.) Az 1692-i can. vis. szerint »Altare habet ex asseribus confectum, mediata imagine picta Ascensionis Domini.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 54. köt. p. 72—73. VAGYÓC — VAD'OVCE (Nyitra m.) Az 1695-i can. vis. szerint »Habet Altare antiquum cum Imagine Coena Domini, ... Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 120—121. VÁGSZENTKERESZT — SVÄTY KRIZNAD VÁHOM (Nyitra, m.) Az 1695-i can. vis. szerint »Habet Altare antiqui operis« cum statua B.V.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 117—118. ZÁBREZS — ZÁBREZ (Árvám.) Néhány táblaképéről és szobráról szakirodalmunk megemlékezett. Az 1695-i can. vis. szerint »habet Altare unum S. Michaelis.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 57. köt. p. 3—4. ZOENA — ZOENA (Zólyom m.) Az 1692-i can. vis. szerint »habet altare vetustissimum exigui monumenti.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 54. köt. p. 34. ZÓLYOM — ZVOREN (Zólyom m.) Az 1692-i can vis. szerint »Altare habet unum ex asseribus confectum, cum suo tabernaculo, & mediata imagine picta ascensionis Dni, habet etiam duas imagines in tela pictas, unam SSae Trinitatis, aliam B. M. Virginis.« Ipolyi közlése szerint a várkápolnában egykor István oltára állott László és Imre szobrával. Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 54. köt. p. 89—91, 119. Ipolyi, A. Schematismus ... 224. 1. ZOLYOMBUCS — BUDA (Zólyom m.) Az 1692-i can. vis. szerint »Extat nihilominus in eadem Ecclesia Altare május unum, quod tarnen majori ex parte est ruinatum, per bella & presertim per impiissimos rebelies.« Egvet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 54. köc. p. 103—106. ZÓEYOMEIPCSE — SBOVENSKÁ B'UPCA (Zólyom m.) Az 1692-i can. vis. szerint »Altare vetustissimum cum effigie Sanctissimae Trinitatis, prost quod extat Capella Tribeliana.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 54. köt. p. 61—62, 119. ZÓLYOMSZÁSZFABU — SÁSOVÁ (Zólyom m.) Az 1696-i can. vis. szerint a Katalin templommal kapcsolatban »imago eiusdem Beatae Virginis & Martyris Catharinae reponatur ad majus Altare decentius reformata.« Egyet. Kvtár. Hevenesi gyűjt. 54. köt. p. 265—266. ZÓLYOMSZENTANDRÁS — SV. ONDFEJ (Zólyom m.) 1692-ben két gótikus oltára volt, Andrásnak és Mártonnak szentelve. Az előbbi 1754-ben még állott. Ipolyi, A.: Schematismus . . . 2001. ZNIÓVÁRABJA — KRÁSTOR POD ZNIOVOM (Túróc m.) A garamszent benedeki püspöki könyvtár 1508-ban Bécsben nyomtatott esztergomi misszáléja följegyzései szerint a premontrei prépostság templomában 1520-ban fét oltárt szenteltek fel. Az új főoltáron levő Mária képet a hagyomány 1229-ből származtatta. Ipolyi, A. : Schematismus... 78, 79. 1. — Divald K. : Felvidéki séták. Bp. 1925. 198. 1. 7* IZSÓ MIKLÓS ÉS A CSOKONAI-SZOBOR Izsó Miklósnak mindmáig legbővebb életrajza. Szana Tamás munkája hangsúlyozza, hogy a művész élete és fejlődése szempontjából a Csokonai-szobor megalkotása jelentős állomás volt. Tulajdonképpen ez volt az első nagyobbszabású, kivitelre került alkotása, és még ez is számos keserűség forrása lett Izsó számára. A keserűség oka nagymértékben anyagi temészetű volt, azonban a megbízatás és a kivitelezés külső körülményei befolyásolták további pályafutását is. Szana Tamás megállapításai annál inkább figyelemre méltóak, mert ő maga nemcsak kortárs, hanem éppen abban az időben a debreceni színház egyik intendánsaként Debrecenben élt, tehát adatait saját tapasztalatából szerezhette. Igaz, hogy az életrajzot közel 3 évtized múlva írta, mégis bizonyos részletek nemcsak homályban maradtak, hanem éppen a szobor keletkezésének külső körülményeire vonatkoztatva pontatlanoknak is mondhatók. Az alábbiakban részben a Szana életrajz kiegészítéséhez, részben a benne foglalt állítások helyesbítésére összeállítottam mindazokat az adatokat, amelyek Izsó Miklós debreceni működésére vonatkozólag és a Csokonaiszobor keletkezésével összefüggésben felkutathatók voltak. Forrásaim az egykorú debreceni hírlapok és a szobor létrejöttében szerepet játszott Emlékkert társulat jegyzőkönyve. Sajnos, az adatok igen töredékesek, mert a társulat idevonatkozó levelezése ismeretlen helyen lappang s reménység sem igen van az előkerüléséhez. Ugyancsak elpusztultnak vehető a művésznek ez ügyben a társulat egykori elnökével, Csanak Józseffel folytatott levelezése is, amelyből a család leszármazottainak birtokában még a második világháborút megelőző időben is voltak töredékek. A Csokonai-szobor felállításának gondolata — eltekintve a 30-as években nagy port felverő irodalmi vitától — újabban 1859-ben merült fel, amikor részben a kollégiumi tanuló ifjúság, részben a debreceni polgári kaszinó egyes tagjai kezdtek vele foglalkozni. A gondolatot Kulini Nagy Benő debreceni, majd később nagyváradi újságíró és ügyvéd felkapta, s néhány debreceni, de mind ekkor, mind később ismeretlen nevű műkedvelő író közreműködésével Csokonai-emlékalbumot adott ki. Az album tiszta jövedelmét, (egy újságközlemény szerint 177 frt. 22 krt) nyilvánosan felajánlotta a Csokonai-szobor alapja javára. Mivel azonban Kulini Nagy Benő időközben eltávozott a városból, a később megalakult Emlékkert társulat többszöri tudakozódása után sem tudott meg ennek az összegnek sorsáról semmit. De ez időtől fogva a Kaszinóban, ha nem is hivatalosan, a szobor ügye több 99