MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 17. ÉVFOLYAM (1968)

1968 / 1-2. sz. - KUTATÁS - KATONA IMRE: A herendi porcelángyártás előzményei és kezdetei

21 Tarczy: i. m. I. 56. 1. 22 Becher : Närische Weisheit... p. 51. Az adatot idézi : Theater Zeitung 1821. p. 127. -- Morgenblatt 1816. Nro 162. — Tud. Gyűjt. 1822. XI. 85. 1. 28 A porczellánt Magyar, Magyarországban találta fel (Irta: l­ap Gábor) Hasznos Mulatságok 1837. júl. 12. (4. füzet) II. félév 30-31- I-27 i. in. 30. 1. ,,. . . Stingl Vince Herendi kőedénygyáros ... a ki a bécsi porczellán gyártól Magyarországba lejövén ..." — olvas­hattuk egyebek mellett. 28 X. 44 — 52. — Ugyancsak a porcelán készítéséről értekezik: Hasznos Mulatságok 1827. II. félév 179 — 183. I. 22 Fényes: i. m. III. 43. 1. "Figyelmező 1839. 472, 493, 636. 1. A közvélemény még mindig úgy tudja, h­ogy a he­rendi porcelángyárat Fischer Mór alapította 1839-ben. Noha az utóbbi időben több olyan tanulmány látott napvilágot, mely ezt az álláspontot vitatta,­­ még min­dig makacsul tartja magát a gyáralapítás 1839-es évszá­ma. Ez nem utolsó sorban annak tulajdonítható, hogy mindmáig sok vonatkozásban tisztázatlan a gyár létre­hozásában közreműködő Stingl Vince tevékenysége és Herend története a gyár alapítását megelőző évtizedekben, években. Nem először merül fel a kérdés, mit csinált Stingl Herenden 1825 és 1839 között. Tevékenységét ebből az időszakból ugyanis csak néhány hiteles alkotás dokumentálja. Működésére, tevékenységére, sajnos csak foglalkozásának néhány megjelöléséből következtet­hetünk. Ezek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a He­renden 1825-ben letelepedett Stingl közönséges faze­kas volt. Megerősíti ezt a feltételezést egy 1837-ből szár­mazó adatmik is, mely szerint Stingl Vince ugyanolyan fazekas volt, mint azok, akik ebben az időben a Herend melletti Szentgálon, Veszprémben és a megye más fal­vaiban tevékenykedtek. Egy 1828-ból származó adat szerint Stingl ekkor már kőedényt készített. Míg az egy­szerű fazekasáruk a lakosság széles rétegeit kitevő falu­siak közvetlen szükségleteit szolgálták,­­ a keménycse­répáruk a tehetősebb városi lakosság használati és dísz­edényei voltak. Az ezeket az edényeket igénylő városi lakosság egy-egy megyének csak szűkebb rétegét jelentet­te. Ezért a keménycserép-készítő áruja értékesítése miatt más városokban, köztük Pesten és Budán igyekszik lerakatokat létesíteni. Stinglnek ilyen lerakata nem volt, s ez is arra mutat, hogy a keménycserép-készítés mellett lokálisan terjeszthető fazekasáruk készítésével is foglal­kozott. Adataink szerint 1828 döntő változást eredmé­nyez a kisméretű és szűkös anyagi körülményekkel viaskodó műhely és tulajdonosa életében. Stingl ekkor kezdi el a herendi kaolinföldből előállít­ható porcelángyártási kísérleteit. Kísérletei elhúzódásáról korabeli adataink is tanúskodnak. Ezek szerint 1837-ig mindössze két égetéspróbára került sor. Az égetéspró­bák és egyáltalán a kísérletek elhúzódását azzal magya­rázhatjuk, hogy még 1837. július 12-én sem volt olyan kemencéje, melyben megfelelő porcelánt égethetett volna, m­kkor merül fel benne első ízben egy osztott kemence felállításának szükségessége. Nem tudjuk, hogy e ke­mence felállítására melyik évben került sor, azonban két olyan támpontunk is van, melyek segítségével a kemence felállítását 1837 és 1839 közé tehetjük. Az adatokból, korabeli forrásokból nemcsak Stingl alakja bontakozik ki érdekesen, hanem azok a küzdel­mek is, melyek a herendi porcelángyár létesítését meg­előzték. Az eddigi irodalom szerint­­Stingl volt az, akiben a kaolin-import lehetősége először felvetődött. Ma már tudjuk, hogy Stingl nem vállalkozó, hanem feltaláló volt, akinek találmánya azonban a körülmények sze­rencsétlen alakulása következtében nem­ valósulhatott meg maradéktalanul. Mindenesetre ő volt az, aki szemé­lyes ambícióival felhívta Fischer figyelmét a gyárala­pítás lehetőségeire. Viszont Fischer érdeme, hogy a lehetőségeket valósággá alakította. Stingl bécsi iskolázottsága a korai herendi tárgyakon jól megfigyelhető. Csak később, Stingl távozása után fordul Fischer érdeklődése Bécsen kívül más nyugat­európai és cseh porcelángyárak készítményei és stílus­alakulásai felé. ÖSSZEFOGLALÓ XI'Tarczy: i. m. I. 57—58. 1. 32 Lásd 26. sz. jegyzetet ! 23 Tarczy: i. m. I. 56. 1. '•'* Pongrácz József: Jókai Pápán. Pápa 1942. " Uo. 38 Nemzeti Újság 1843. nov. 15. (148. sz.) 32 Társalkodó 1842. 296. 1. 38 Bloch Móricz Tarczy: Természettan c. könyvének II. köteté­ben, az előfizetők névsorában a „természettant hallgató urak" között szerepel. (II. köt. 367. 1.) " A' Sidókról. Irta Bloch Móricz. Trattner­ Károlyi nyomtatása. 840. Ism. Tud. Gyűjt. 1840. VIII. 128. 1.­­"Nemzeti Újság 1840. máj. 6. " Hasznos Mulatságok 1840. nov. 11. (39. sz. )156. 1. 04

Next