MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 17. ÉVFOLYAM (1968)
1968 / 1-2. sz. - KUTATÁS - KATONA IMRE: A herendi porcelángyártás előzményei és kezdetei
21 Tarczy: i. m. I. 56. 1. 22 Becher : Närische Weisheit... p. 51. Az adatot idézi : Theater Zeitung 1821. p. 127. -- Morgenblatt 1816. Nro 162. — Tud. Gyűjt. 1822. XI. 85. 1. 28 A porczellánt Magyar, Magyarországban találta fel (Irta: lap Gábor) Hasznos Mulatságok 1837. júl. 12. (4. füzet) II. félév 30-31- I-27 i. in. 30. 1. ,,. . . Stingl Vince Herendi kőedénygyáros ... a ki a bécsi porczellán gyártól Magyarországba lejövén ..." — olvashattuk egyebek mellett. 28 X. 44 — 52. — Ugyancsak a porcelán készítéséről értekezik: Hasznos Mulatságok 1827. II. félév 179 — 183. I. 22 Fényes: i. m. III. 43. 1. "Figyelmező 1839. 472, 493, 636. 1. A közvélemény még mindig úgy tudja, hogy a herendi porcelángyárat Fischer Mór alapította 1839-ben. Noha az utóbbi időben több olyan tanulmány látott napvilágot, mely ezt az álláspontot vitatta, még mindig makacsul tartja magát a gyáralapítás 1839-es évszáma. Ez nem utolsó sorban annak tulajdonítható, hogy mindmáig sok vonatkozásban tisztázatlan a gyár létrehozásában közreműködő Stingl Vince tevékenysége és Herend története a gyár alapítását megelőző évtizedekben, években. Nem először merül fel a kérdés, mit csinált Stingl Herenden 1825 és 1839 között. Tevékenységét ebből az időszakból ugyanis csak néhány hiteles alkotás dokumentálja. Működésére, tevékenységére, sajnos csak foglalkozásának néhány megjelöléséből következtethetünk. Ezek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Herenden 1825-ben letelepedett Stingl közönséges fazekas volt. Megerősíti ezt a feltételezést egy 1837-ből származó adatmik is, mely szerint Stingl Vince ugyanolyan fazekas volt, mint azok, akik ebben az időben a Herend melletti Szentgálon, Veszprémben és a megye más falvaiban tevékenykedtek. Egy 1828-ból származó adat szerint Stingl ekkor már kőedényt készített. Míg az egyszerű fazekasáruk a lakosság széles rétegeit kitevő falusiak közvetlen szükségleteit szolgálták, a keménycserépáruk a tehetősebb városi lakosság használati és díszedényei voltak. Az ezeket az edényeket igénylő városi lakosság egy-egy megyének csak szűkebb rétegét jelentette. Ezért a keménycserép-készítő áruja értékesítése miatt más városokban, köztük Pesten és Budán igyekszik lerakatokat létesíteni. Stinglnek ilyen lerakata nem volt, s ez is arra mutat, hogy a keménycserép-készítés mellett lokálisan terjeszthető fazekasáruk készítésével is foglalkozott. Adataink szerint 1828 döntő változást eredményez a kisméretű és szűkös anyagi körülményekkel viaskodó műhely és tulajdonosa életében. Stingl ekkor kezdi el a herendi kaolinföldből előállítható porcelángyártási kísérleteit. Kísérletei elhúzódásáról korabeli adataink is tanúskodnak. Ezek szerint 1837-ig mindössze két égetéspróbára került sor. Az égetéspróbák és egyáltalán a kísérletek elhúzódását azzal magyarázhatjuk, hogy még 1837. július 12-én sem volt olyan kemencéje, melyben megfelelő porcelánt égethetett volna, mkkor merül fel benne első ízben egy osztott kemence felállításának szükségessége. Nem tudjuk, hogy e kemence felállítására melyik évben került sor, azonban két olyan támpontunk is van, melyek segítségével a kemence felállítását 1837 és 1839 közé tehetjük. Az adatokból, korabeli forrásokból nemcsak Stingl alakja bontakozik ki érdekesen, hanem azok a küzdelmek is, melyek a herendi porcelángyár létesítését megelőzték. Az eddigi irodalom szerintStingl volt az, akiben a kaolin-import lehetősége először felvetődött. Ma már tudjuk, hogy Stingl nem vállalkozó, hanem feltaláló volt, akinek találmánya azonban a körülmények szerencsétlen alakulása következtében nem valósulhatott meg maradéktalanul. Mindenesetre ő volt az, aki személyes ambícióival felhívta Fischer figyelmét a gyáralapítás lehetőségeire. Viszont Fischer érdeme, hogy a lehetőségeket valósággá alakította. Stingl bécsi iskolázottsága a korai herendi tárgyakon jól megfigyelhető. Csak később, Stingl távozása után fordul Fischer érdeklődése Bécsen kívül más nyugateurópai és cseh porcelángyárak készítményei és stílusalakulásai felé. ÖSSZEFOGLALÓ XI'Tarczy: i. m. I. 57—58. 1. 32 Lásd 26. sz. jegyzetet ! 23 Tarczy: i. m. I. 56. 1. '•'* Pongrácz József: Jókai Pápán. Pápa 1942. " Uo. 38 Nemzeti Újság 1843. nov. 15. (148. sz.) 32 Társalkodó 1842. 296. 1. 38 Bloch Móricz Tarczy: Természettan c. könyvének II. kötetében, az előfizetők névsorában a „természettant hallgató urak" között szerepel. (II. köt. 367. 1.) " A' Sidókról. Irta Bloch Móricz. Trattner Károlyi nyomtatása. 840. Ism. Tud. Gyűjt. 1840. VIII. 128. 1."Nemzeti Újság 1840. máj. 6. " Hasznos Mulatságok 1840. nov. 11. (39. sz. )156. 1. 04