MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 46. ÉVFOLYAM (1997)
1997 / 1-2. sz. - ADATTÁR - SZILÁGYI ISTVÁN: A történeti Magyarország kálváriái az 1766-1785-ös katonai felmérésen
den 14 7bris wiederumb empfang(en) s. 50:den 13 8bris wiederumb auf 3 mahl s. 60:den 31 8bris wiederumb auf 2 mahl s. 50:den 22 9bris wiederumb geben s. 31:A° 1670 den 10 May hat maister Carll empfang(en) s. 15:den 19 May wiederumb s. 12:den 28 May wiederumb von: F. Vincenz ... s. 20:den 1 Juny auf 2 mahl s. 30:den 15 Juny M: Carll s. 35:von 15 Juny bis auf den 11 July s. 61 :Item von 11 July bis auf den 10 A(u)g(us)ti den Maurer auf 3 mahl geben s. 60: 1 A korai oklevelekre vonatkozó adatokat lásd: Tóth Endre-Zágorhidi Czigány Balázs: Források Savaria-Szombathely történetéhez a római kortól 1526-ig. Acta Savariensia 9. Szombathely 1994. A templom középkori építéstörténetét az új ásatási eredmények tükrében lásd: Kiss Gábor-Tóth Endre: A szombathelyi Szent Márton-templom régészeti kutatásának eredményei (1984-1991). Vasi Szemle 45. 1991, 385-394, 478. Kiss Gábor-Tóth Endre: A szombathelyi Szent Márton templom régészeti kutatása 1984-1992. Előzetes jelentés a feltárt 9-13. századi emlékekről. Communicationes Archaeologicae Hungariáe 1993,175-1992 A Batthyányak birtokain négy évtizedekig dolgozó építőmester munkáiról összefoglalás: Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze. In: Művészettörténet - Műemlékvédelem 4. Tanulmányok Horler Miklós 70. születésnapjára. OMvH Budapest 1993. 399-354. 3 Dr. Szalay János: A soproni domonkos rendház alapítása. Olvassátok! Sopron, 1930. jún. 22.; Batthyány Erzsébetről bővebben: Zsámbéky Monika: 17. századi sírkövek Szombathelyen. Vasi Szemle 44.1990, 429-442. 4 Koppány i. m. 5 Régi jelzete: MOL. A Magyar Kamara Archívuma. Miscellanea Ecclesiastica et Religiosa. Fasc. 3. Jelenlegi jelzete: E 210 Ecclesiastica et religionaria 5. tétel 44. sz. A korábbi adatot közli Koppány i. m. 351, továbbá felsorolja a szombathelyi templom feltételezett tervezőire, Carlo della Torre és Bernardo N3. Fr. Vincenz H(err)n Carli geben den 24 July . s. 12. den 19 und 31 Augusti H(err)n Carll auf 2 mahl s. 44:den 9: 14: und 28 7bris auf 3 mahl s. 56:den 12: und 26 8bris und 8: 9bris auf 3 mahl. . s. 50:den 10: July zu Rotthurn durch H(err)n Hofrichtern s. 20:- 1672 die 9 July attunk Paumaister Karoly nak . . s. 20:-1672 die 28 7bris attunk neky s. 12:-1672 die 2 9bris attunk neky s. 10:Zsámbéky Monika Ceresola személyére vonatkozó korábbi véleményeket. Horváth Tibor Antal szerint valószínűleg Torre Harald Pricklernél a tervező B. Ceresola; Szilágyi István mindkét nevet említi. 6 MOL. Kam. Lymbus II. fasc. 8. és 10. Kádár Zoltán-Horváth Tibor Antal-Géfin Gyula: Szombathely, Budapest 1961, 1637 Kondoray Zala megyei birtokos nemesi családból származott, 1651-ben a győri egyházmegye küldte a Pázmáneumba. 1656 és 1684 között többször sárvári és csepregi plébános, 1666-1678 között vasvári prépost. 1686-ban lép be a domonkos rendbe, 1689-ig a szentmártoni konventben él. 1689. április 19-én a domonkosokat Kollonics Lipót bíboros és győri püspök megbízásából ő vezeti be a vasvári rendházba. 700 forintot érő öröklött Zala megyei birtokait 1686-ban örökös misealapítványként a szentmártoni konventre hagyja. Horváth Tibor Antal: A vasvári káptalan története. Kézirat. Vas megyei Levéltár, Horváth T. A. irathagyatéka, 2. doboz.; Fehér Mátyás: A hétszázados vasvári szent Domonkos-rendi kolostor története 1241-1941. Budapest 1942, 80. 8 Miksicz Péter horvát származású szerzetes, 1649-ben tett fogadalmat a pettaui zárdában. Hittudományi tanár, a szentmártoni rendháznak 1667-1668-ban főnöke. Dr. Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos-rendiek lelkipásztori működése 1638-1938. Szombathely 1938. 59. 9 Köszönettel tartozom a szöveg elolvasásában nyújtott segítségért dr. Kiss Máriának és dr. Szalai Lajosnak. JEGYZETEK A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG KÁLVÁRIÁI AZ 1766-1785-ÖS KATONAI FELMÉRÉSEN A magyarországi kálváriák leltározása a magyar építészet- és művészettörténet-írás nagy adóssága. Már másutt szó volt arról, hogy ezzel a munkával korábban Michael Lehmann professzor próbálkozott megbirkózni. [1] Eredményei visszatekintve már elégtelenek egy teljesség igényével készülő összeállításhoz. Holott ez az igény újabban szélesebb kitekintésben is megfogalmazódott, elsősorban olasz kezdeményezésre. [2] Sajnos, nem ismerek olyan forrásokat, amelyek feltárásával e kérdés megnyugtatóan rendezhető. Az emlékek vallási tartalma miatt az első kézenfekvő gondolat a kánoni látogatások teljes körű átnézése volna. Tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy e rendkívül pénz-, idő- és munkaigényes vizsgálódás sem hozhat megbízható eredményt, hiszen számos esetben a vizitátor csak a hivatalos egyházi ténykedések számára fontos templomokkal, kápolnákkal, valamint azokkal az építményekkel, kisemlékekkel foglalkozott, amelyek alapítványi pénzeit az egyházközség kezelte. Más jellegű források más természetű nehézségeket vetnek fel, így ennek az emlékcsoportnak a feldolgozása - a kutatások szinte mindegyikéhez hasonlóan -csak több forrásból, hosszú és szívós feltáró munkával végezhető el. Egy szűkebb kutatási program keretében ellenőrzésként a II. József-kori első katonai felmérést vizsgáltam át. [3] E munka során számos meglepő felfedezésre jutottam, ami arra indított, hogy a teljes térképanyaggal foglalkozzam. A felmérés maga 1766-1785 (1782-1785) között készült és az akkori Magyarországot Erdély, a Temesi bánság és Horvát-Szlavónország nélkül tartalmazza. E területen mintegy kilencven kálváriát találtam.[4] A térkép természetéből következik, hogy a zárt várostestekben álló kálváriákat gyakran nem ábrázolták, így értelemszerűen a jegyzékben sem szerepelnek, de ezek 86